Napi Történelmi Forrás – Oldal 3 – Napi Történelmi Forrás

A farkasín-vetés mint a tolvaj felkutatását szolgáló mágikus eljárás a magyarországi boszorkányperekben

2022-12-082022-12-08 Napi Történelmi Forrásbabona, boszorkány, hiedelem, igazságszolgáltatás, néprajz, per0 comment

Kocsis Annamária A magyarországi boszorkányperek között számos olyan eset fordult elő, ahol a boszorkányság vádja mellett egyéb más bűntettek is felmerültek. Többek között ilyen volt a vagyon elleni bűncselekmény, melyről beszámoltak a sértettek, és a további kihallgatott tanúk szintén megerősítették ezeket vallomásaikban. Számos vallatási jegyzőkönyv tanúskodik arról, hogy a rablást, lopást vagy egyéb bűncselekményt elkövetők különböző mágikus eszközöket használtak, praktikákat alkalmaztak annak érdekében, hogy elkerüljék a börtönbe jutást, a bírósági eljárást, illetve elősegítsék a börtönből való szabadulást.

Tovább

20. század Forrás Kult

KÖNYVISMERTETŐ; Az elmondhatatlan apa(i)szeretet könyve – Tóth Eszter Zsófia: Apa-történetek

2022-11-082022-11-08 Napi Történelmi Forráscsalád, családtörténet, emlékezet, könyvismertető, személyes történelem0 comment

Topor István Tóth Eszter Zsófia történészt, társadalomkutatót nem kell bemutatni a Napi Történelmi Forrás olvasóinak, hiszen a portál állandó szerzője és számtalan írása jelent meg honlapunkon. Eddig tizenöt kötetet jegyez. Írt könyvet többek között a rendszerváltozás utáni első magyar miniszterelnökről, Antall Józsefről. 1956-os hősökről (Csömöri hősök). A nők Kádár-kori helyzetének két könyvet is szentelt: Kádár leányai – Nők a szocializmusban és Puszi Kádár Jánosnak címmel. Két szerzőtársával, Bajzáth Sándorral és Rácz Józseffel vizsgálta a szocializmus kori magyarországi kábítószerezés történetét (Repülök a gyógyszerrel). Murai Andrással két könyvet jelentettek meg: Szex és…

Tovább

20. század Forrás Szocializmus

Mindszenty József és Ludas Matyi

2022-08-222022-08-22 Napi Történelmi Forrásegyházüldözés, karikatúra, kommunizmus, Magyarország, Mindszenty József, Rákosi-kor, sajtó, sajtótörténet1 Comment

Sz. Nagy Gábor Mindszenty József (1892–1975) hercegprímás személye az 1945–1949 közötti időszakban igen intenzíven jelent meg a korszak baloldali (kommunista és szociáldemokrata) politikai sajtótermékeiben. Megválasztása után, ha nem is jóindulat, de egyfajta „majd meglátjuk” típusú várakozás volt megfigyelhető. Azonban mindez nem tartott túl sokáig: 1945 végén már megindultak a baloldali sajtó támadásai. Írásomban a politikai lapok mellett igen fontos szerepet játszó Ludas Matyi című „szatirikus hetilap”-ban megjelent írásokat veszem górcső alá.

Tovább

19. század 20. század Forrás

Az utcanevek politikai szerepe

2022-08-012022-08-07 Napi Történelmi Forrásemlékezet, emlékezetpolitika, forradalom, rendszerváltás, utcanév, város0 comment

László Andor Napjainkban lépten-nyomon hallhatunk utcák, terek politikai célú átnevezéséről. Az orosz-ukrán háború kitörése óta Európa-szerte Skóciától a balti államokig, Franciaországtól Lengyelországig neveznek el köztereket a megtámadott országgal való szolidaritás jegyében. Egy több mint 7000 lakosú spanyol falu két hétre egyenesen a nevét változtatta Ukrajnára (emellett 16 utcát kereszteltek át).[1] Időnként az orosz politikusok provokálása érdekében egy-egy város orosz nagykövetségeinek, konzulátusainak utcáit nevezték át (például Albániában, Csehországban, Izlandon, Kanadában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Norvégiában, Svédországban).[2] Válaszként Moszkvában az amerikai nagykövetség utcáját keresztelték el a Donyecki Népköztársaságról.[3] Az is megtörtént, hogy Odesszában…

Tovább

20. század Forrás Horthy-kor Kult

[KÖNYVISMERTETŐ] Veszprémy László Bernát: 1921 – A Horthy-rendszer megszilárdulásának története

2022-07-252022-07-25 Napi Történelmi ForrásHorthy-kor, I. világháború, könyvajánló, könyvismertető, Magyarország0 comment

Tóth Eszter Zsófia Mikor megláttam a könyv címét, azt, hogy a szerző egyetlen év történetét helyezte elemzésének középpontjába, rögtön John Lukacs: 1945. A nulla év jutott eszembe párhuzamként. Ugyanis a történettudomány számára, azért hogy a múltat, a múltbeli folyamatokat jobban megismerhessük, vannak kiemelkedő jelentőségű évek. Míg 1956 a forradalom éve, 1989 a csodák éve, hasonló jelzőket nem társíthatunk 1955-höz és 1988-hoz sem. Veszprémy szerint az 1944-es sorsdöntő év mellett az 1921-es volt a másik és ezzel egyetérthetünk.

Tovább

20. század I. Világháború II. Világháború

Csányi József a két világháborút megjárt tengerész és embermentő

2022-07-052022-07-05 Napi Történelmi Forráselső világháború, hadifogoly, haditengerészet, Kína, lengyelek, Magyarország, második világháború2 hozzászólás

Topor István Csányi József 1891. augusztus 5-én született Szimő[1] községben[2]. Édesanyját Varga Marcellának hívták. 1954-ben írt rövid önéletrajzából tudjuk, hogy apai nagyapja urasági béres, édesapja pedig bognármester volt.[3] Szüleit korán elveszítette: alig volt négyéves, amikor édesanyja meghalt, később édesapját is el kellett temetnie. Így nagyon nehéz gyermekkort kellett megélnie. Hat elemit végzett, majd édesapja mesterségét választotta: bognárnak tanult egy uradalmi birtokon. A tudásvágya azonban a fővárosba, Budapestre hajtotta. Itt különböző nagyüzemekben dolgozott, és lett szervezett munkás. Szorgalmának és kitartásának köszönhetően szakmát tanult, kocsigyártó lett. A cikk a Napi Történelmi Forrás…

Tovább

19. század Forrás

Amikor Kazinczy-atillában jártak – A magyaros öltözet divatja a 19. század közepén

2022-06-132022-06-13 Napi Történelmi Forrásdivat, Magyar Királyság, Magyarország, nemzettudat, reformkor, viselettörténet0 comment

László Andor A ruha, az öltözet minden korszakban megjeleníthet társadalmi értékrendet, szokásokat, valamely ideológia melletti elköteleződést. A 19. században a nemzeti identitás kifejezése minden téren fontos törekvéssé vált, s így a szimbolikus jelentőséggel bíró magyaros ruhák viselésében is megnyilvánult. Ezek hordása időnként egyenesen politikai gesztussal ért fel. Korábban láthattuk, miként vált divatossá az 1790-es évek elején a magyaros öltözet, amely aztán a következő évtizedekben a városokban ismét háttérbe szorult. Pedig a nemzetépítés ekkor kibontakozó folyamatában a sajátosként bemutatott ruhának is szerepet szántak: a nemzeti egységet, a magyarság életképességét volt hivatott…

Tovább

20. század Forrás Szocializmus

A rendszerváltás szimbolikus lezárása; az 1992-es „szobortalanítás”

2022-04-012022-04-01 Napi Történelmi ForrásBudapest, emlékezet, művészet, rendszerváltás, szobor, szocializmus, urbanisztika0 comment

László Andor Ahogyan korábbi cikkünkből láthattuk, a 20. század kezdetét és végét egyaránt szobordöntések jelölték, a mindenkori rendszerváltások elmaradhatatlan velejárója volt az előző korszak szimbólumaival való leszámolás. Az emlékművek és az utcanevek ilyenkor cseppet sem voltak biztonságban. A köztéri szobrok körüli viták napjainkra sem csitultak, ám az utolsó igazán nagyszabású szoboráthelyezési akcióra 1992-ben került sor. A szovjet megszállásra, a kommunista ideológiára emlékeztető emlékművek eltávolítása már 1989-ben megkezdődött országszerte, Budapesten elszállították a városligeti Lenin-szobrot, vagy levették például a Kun Béla (ma Ludovika) téren a Tanácsköztársaság vezetőit megörökítő három domborművet.[1] Több helyen…

Tovább

19. század Forrás képes történelem

Erzsébet emlékfák a 19. század végén

2022-02-252022-03-01 Napi Történelmi Forrásemlékezet, erdő, Erzsébet királyné, habsburg, liget, Magyar Királyság, Magyarország0 comment

László Andor Korábban már láthattuk, milyen nagyszabású faültetésre került sor az 1896-os millennium alkalmával, amikor több mint négyezer településen közel kétmillió fa „vert gyökeret az ezredéves anyaföldben, hogy majdan erős, sudár törzse hirdesse országnak-világnak, hogy a nemzet a második ezredévet a honfoglaló elődök érdemének dicsőítésével kezdte s hogy fennmaradásának alapját és jövőjének biztosítékát első sorban hagyományaik sértetlen fenntartásában és az azokhoz való hű ragaszkodásban kereste.”[1] Azt hihetnénk, az akkori ültetést nem lehetett felülmúlni, pedig erre alig néhány éven belül sor került, amikor minden téren sikerült túlszárnyalni az előző alkalmat. Sajnos…

Tovább

20. század

Przemyśl, az erőd. – könyvismertető

2022-02-182022-02-18 Napi Történelmi Forráselső világháború, könyvismertető, Przemysl0 comment

Kiss Gábor Ferenc „Küzdtek oroszlánként”[1] Watson, Alexander: Az erőd. Przemyśl ostroma, 1914-1915. Budapest, 2021, Peko Pubishing. Az első világháború sorsfordító eseménysorozatnak bizonyult mind a magyar, mind pedig az egyetemes történelemben. A háború mérete, dimenziói, a bevetett haditechnika és haderő, a politikai, gazdasági, eszmei és társadalmi hatásai alapjaiban határozták meg az utána következő évszázadot, s napjainkig tartó hatást fejtenek ki. A kortársak által ’Nagy Háború’-ként ismert eseményt sok tekintetben elhomályosította a második világháború, de a két világégés közti kapcsolódási pontok egyértelműnek látszanak. Ezen kapcsolódási pontok példája lehet az alábbiakban bemutatott…

Tovább