Napi Történelmi Forrás – Oldal 2 – Napi Történelmi Forrás

Nagy Ferenc és a szovjet gyarmatosítás az 1955-ös bandungi konferencián

2024-04-052024-04-05 Napi Történelmi ForrásBandung, dekolonizáció, kisgazdapárt, magyar gyarmat, Nagy Ferenc, Nemzetközi Parasztunió, Szovjetunió0 comment

Ginelli Zoltán (Mai írásunk a Magyar Gyarmat oldallal való együttműködésben jelenik meg, a rovat további írásai ITT érhetőek el) 1992-ben a „szovjet birodalom” megszűnésének alkalmából egy magyar szerző a következőket írta: „azt, hogy a császár valójában meztelen, egy szegény parasztfiúból lett magyar politikai emigráns kiáltotta világgá”, ugyanis „a harmadik világ szervezkedését megindító 1955-ös bandungi konferencián Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök dobta be a világközvéleménybe a »szovjet kolonializmus« fogalmát”.[1] E figyelemreméltó sorok írója Nagy Ferenc egykori munkatársa, Csicsery-Rónay István, aki egy 1994-es dokumentumfilmben más munkatársakkal együtt számolt be az esetről, sőt…

Tovább

20. század I. Világháború

Macourek (Makláry) Béla I. világháborús ászpilóta emlékére

2024-01-24 Napi Történelmi ForrásCattaro, Doberdó, első világháború, helytörténet, Isonzó, légierő, Magyarország, Osztrák-Magyar Monarchia, repülés, vadászrepülő0 comment

Topor István 80 évvel ezelőtt, 1944. július 16-án hunyt el Macourek (Makláry) Béla a kevés első világháborús magyar ászpilóták egyike. Az alábbi írásban rá emlékezünk. Köszönettel tartozom fiának, Makláry Bélának és családjának a szíves szóbeli közlésekért és a képekért, Czirók Zoltán repüléstörténésznek a segítségéért, Gera Bélának és Zentai Istvánnak a fényképekért.

Tovább

Középkor

Egy üstökös, két érme, többezer velencei oroszlán

2023-12-162024-04-19 Napi Történelmi Forráscsillagászat, numizmatika, Velence0 comment

Szerző: Spielmann Gábor email: gabor.gameman@gmail.com A velencei szárnyas oroszlán, azaz Szent Márk oroszlánja a világ egyik legismertebb középkori szimbóluma, amely mind a mai napig „él”, és a legváltozatosabb formában szerepel különböző iparművészeti tárgyakon, grafikákon, céges logókon. A szárnyas oroszlánnak még többezres Facebook-rajongói csoportja is létezik, ahova szinte mindennap új és új ábrázolásokat töltenek fel róla. Ez a népszerűség már a középkorban elkezdődött, de annak kiváltó okait és körülményeit homály fedi. Ez a tanulmány ezt hivatott eloszlatni. (The English and the Italian version can be found at the end of…

Tovább

„Beteges antikommunista” Szolzsenyicin és A Gulag-szigetcsoport a Kádár-korszak sajtójában

2023-11-08 Napi Történelmi ForrásGULÁG, Kádár-kor, sajtótörténet, Szolzsenyicin1 Comment

Murai András – Németh Brigitta 50 évvel ezelőtt, 1973. decemberében Párizsban jelent meg Alekszandr Szolzsenyicin monumentális művének, A Gulag szigetcsoportnak az első kötete. A Szovjetunióból kicsempészett kéziratot először oroszul adták ki, pár hónap múlva a franci és angol nyelvű kiadás következett. Míg a nyugati világban óriási sikert aratott a szovjet lágerek borzalmait leleplező szociográfia, a keleti blokkban politikai támadásnak és a kommunista eszmék elleni propagandának nevezték az akkor már Nobel-díjas író művét. 1974 legelejétől – természetesen a szovjet példát követve – a magyar sajtóban is támadást indítottak Szolzsenyicin ellen.

Tovább

Forrás Középkor

13. századi magyar ezüstpénzek, mint információs aranybányák 3/3 – V. István, IV. László, III. András, Vencel

2023-06-102023-06-11 Napi Történelmi Forrásközépkor, numizmatika0 comment

Spielmann Gábor 1. Napfogyatkozás és Velence ÉH 260 CNH 288.: Av. Gyöngykörben: M0NET*R* STPHAN. Középen asztronómiai kép (fogyó nap). Rév. Velenczei Szt. Márk oroszlánját utánzó előállítás. Opitz 23.6.1.1: Av: + MONET R. STPHAN balra néző kerek fej, jobb oldalán félholddal Rv: Szent Márk szárnyas oroszlánja A Numizmatikai Közlöny 108-109. számában megjelent egy érdekes tanulmány Maróti Tamástól, amiben az az állítás található, hogy az ÉH 260 sz. érme az 1270-ben bekövetkezett napfogyatkozást ábrázolja. Nyitva marad azonban benne a kérdés, hogy miért található az érme hátlapján a velencei oroszlán. Számomra…

Tovább

Középkor

13. századi magyar ezüstpénzek, mint információs aranybányák 2/3 – IV. Béla

2023-06-092023-06-09 Napi Történelmi Forrásközépkor, numizmatika0 comment

Spielmann Gábor 1. Óbuda ÉH 145 CNH 305(306): Av. Szélesebb karimában szembenéző királyi fő, két hegyes és gömbben végződő torony között; a korona felett csillag, félhold és karika. Rév. Kettős karimában körül futó karikák, belül ívezeten álló két oldaltorony s közbül bástya, mely felett háromágú lomb látszik, e mellett oldalt egy-egy karika; az ív alatt három levelű lóhere (?). Opitz 21.61: Av: két torony között az uralkodó szembenéző, koronás mellképe, felette csillag és félhold Rv: körirat helyén karikák, boltíven álló bástya két torony között, felette faág két karika…

Tovább

Forrás Középkor

13. századi magyar ezüstpénzek, mint információs aranybányák 1/3 – II. András

2023-06-082023-06-08 Napi Történelmi Forrásközépkor, Magyar Királyság, numizmatika0 comment

Spielmann Gábor Bevezető A címben aranybányáról írok, de a középkori mikrofilm pontosabb metafora lenne. Az eddig nem ismert információk tömegét ugyanis egészen apró, gyakran csak nagyítóval kivehető, néhány milliméteres, vagy tizedmilliméteres részletek rejtik az Árpád-kor végi ezüstpénzeken. Talán ez a picinyke méret az oka, hogy eddig megdöbbentően keveset sikerült kideríteni ezeknek az érméknek az ábráiról. A katalógusok, és a tudományos jellegű írások is szűkölködnek az ezekkel kapcsolatos magyarázatokban, vagy gyakran nyilvánvalóan tévesen értelmezik azokat. Pedig ezek az információk megmaradtak, itt vannak, csak el kellene olvasni őket. Amíg a pergamenek,…

Tovább

19. század 20. század Forrás kora újkor Középkor Szocializmus

Vexillológiai Nap a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban

2023-05-042023-05-04 Napi Történelmi Forráskonferencia, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, szimbólum, vexillológia, zászló, zászlótörténet0 comment

Bakó Bálint 2023. április 22-én második alkalommal került megrendezésre a Vexillológiai Nap a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (MKVM). A történelem eme segédtudományának, a zászlótannak szentelt esemény azonban már több évtizedes hagyományokkal rendelkezik. A „Vex Napok” sorozata még 2001-ben indult, azzal a nem titkolt céllal, hogy méltó platformot teremtsen a hazai zászlótannak és társtudományainak. Azóta kisebb kihagyásokkal minden évben megrendezésre került a rendszerint hatvan-nyolcvan érdeklődőt vonzó, jó hangulatú esemény.

Tovább

20. század Forrás Holokauszt Horthy-kor

Veszprémy László Bernát: Tanácstalanság – A zsidó vezetés Magyarországon és a Holokauszt, 1944-1945

2023-04-232023-04-23 Napi Történelmi Forrásholokauszt, könyvismertető, Magyarország, Zsidó Tanács, zsidóság1 Comment

Tóth Eszter Zsófia Megérteni a múltat; ez a kulcsszó, ami miatt ezt a könyvet különösen ajánlom az olvasók figyelmében. Ugyanis huszadik századi történelmünk több sorsfordító eseményéhez is normatív alapon közelítettek történész elődeink. Mit jelent ez? Voltak a jók és voltak a rosszak. És akit egyszer jónak vagy rossznak állított be az utókor, ezt az értelmezési keretet vitték tovább a következő történész generációk is. Így volt ez a zsidó tanácsok esetében is, amelyek második világháborús szerepét – ahogy Veszprémy kiváló könyvében erre rá is mutat – meghatározta az, ahogyan a zsidó…

Tovább

20. század I. Világháború

„Házaikról a házszámtáblákat le akarják szedni és utcájuk nevének megváltoztatását kérik.” – Az első világháború hatása az utcanevekre

2023-04-032023-04-03 Napi Történelmi ForrásBudapest, emlékezetpolitika, I. világháború, Magyarország, térkép, utca, várostörténet0 comment

László Andor 1914 nyarának végén egy budai kocsmában a tejföles-paprikás rác ponty nevét rakott pontyra cserélték.[1] Ez megszokott jelenségnek számított azokban a napokban, amikor nevek sokaságát változtatták meg a fővárosban. Az első világháború kitörése ugyanis ezen a terén is szinte azonnal éreztette a hatását. Alig néhány héttel a hadüzenet elküldése után a Jardin d’Hiver-t Téli Kertre,[2] az Angol Parkot Nemzeti Parkra,[3] a Royal Orfeumot pedig Nemzeti Orfeumra keresztelték.[4] Egy újsághír szerint bizonyos helyeken francia italokat nem szolgáltak ki, a Párisi Nagy Áruház palotáján gyászszalaggal ragasztották át az első szót. A…

Tovább