20. század Forrás Szocializmus 

A szarvasi kávéfőzők és a kávézás a Kádár-korszakban

Tóth Eszter Zsófia Nekünk porcelántetejű van, lassan húsz éves, működik és olyan zamatú kávét főz, mely semmi mással össze nem hasonlítható. Illata a boldogság illata, a 90-es évek ráérős reggeleit idézi fel, mikor még volt mindenre elég idő. Ráértünk. E cikk a szarvasi kávéfőzőgyár bezárása kapcsán idézi fel a kávéfőző és kávézás sajtóreprezentációit a szocialista időszakban. A presszókávé fogyasztása, az 1960-as években terjedt el széles körben Magyarországon. A legnépszerűbb az ún. dupla adag feketekávé lett. Itták otthon, üzemekben, irodákban, reggel, délben, kora délután. A reggeli kávé napindító szertartás volt, gyakran cigarettával…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szilveszter éjjelén esett a hó- Kádár-kori szilveszterek Budapesten

Tóth Eszter Zsófia A Kádár-korszak szilvesztereiben is ott lappangott a rendszer alapvető félelme a csoportosulásoktól, gyülekezéstől, így leginkább annak örvendtek a politikusok, ha étteremben, otthon televízió előtti, vállalati üdülőkben, vagy a Budapesten a Nagykörúton töltötték az emberek természetesen vidáman és az optimistán, a jövőbe vetett hittel búcsúztatva az óévet. Így mindenütt volt valami extra, amit a hétköznapokban nem kapták meg az állampolgárok. Szilveszteri műsorok különkiadással, Szuperbola több lengén öltözött nővel, az étteremben élő malac, a Blaha Lujza téren szabad közlekedés az úttesten és nem az aluljárókban.

Tovább
Forrás kora újkor Középkor 

Egy magyar Amerika földjén 500 évvel Kolumbusz előtt?

Bánhegyi Zsolt A szaktudományban időnként felbukkanó izgalmas kérdés, hogy járt-e magyar Amerikában Budai Parmenius István előtt, most az izlandi sagák magyar fordításainak megjelenése kapcsán merül föl. A sagák szerint az Izlandról-Grönlandról ezer éve kirajzó és Új-Fundlandra érkező hajósok között volt egy Tyrker vagy Tyrkir nevű, aki „déli származású” volt – mármint a norvég-viking társasághoz képest –, és etnikai hovatartozása talányos. Még török vagy magyar származása is felmerült –a Tyrkir nevet a türk népnévből helytelen népetimológiával eredeztetve –, de fogadjuk el: a tudomány mai állása szerint német volt, a hesseni Turchauból…

Tovább
20. század Hidegháború 

Kézikönyv jelent meg a kelet-európai kulturális ellenállás gyűjteményeiről

Huhák Heléna Kötetbe kerültek a kelet-európai kulturális ellenállás gyűjteményei. A COURAGE projekt több mint 600 oldalas kézikönyvében 27 tanulmány 65 szerző tollából 15 egykori szocialista ország ellenkultúrájának történeteiről, de leginkább e történetek fennmaradásának, az archívumok, magán- és közgyűjtemények kialakulásáról ad közelképet.

Tovább
20. század II. Világháború 

Magyar páncélosok a „Nagy Honvédő Háborúban”

Ványai Márton Amikor a háborúk kapcsán fegyverekről esik szó, azok egyik első tulajdonságaként szokták kiemelni, hogy melyik nemzethez, vagy hadviselő félhez köthetők. Azonban a háború sok szabályt felülír, a szemben álló felek pedig a szükség órájában valamennyi kezük ügyébe kerülő, pusztításra alkalmas eszközt megragadnak, hogy maguknak előnyt csikarjanak ki, az ellenségnek pedig még nagyobb veszteséget okozzanak. Nem voltak ezen általános elv alól kivételek a magyar páncélosok sem a második világháborúban, amelyeket bár a Magyar Királyi Honvédség számára gyártottak, pályafutásuk végén – zsákmányként – mégis a Vörös Hadseregben harcolva támadták akár…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Egy menekülés (tragi)komédiája – Barta Dezső ÁVH-főhadnagy tortúrája

Hajabácsné Dobos Dóra Barta Dezső az Államvédelmi Hatóság tisztje, főhadnagy 1950 során több hónapnyi munkával az ÁVH bizalmas iratai közül több másolatot gyűjtött két aktatáskában azzal a céllal, hogy azt megfelelő összeköttetéssel eljuttassa Amerikába vagy Angliába. Természetesen ezt nem ingyen tette volna; cserébe neki, feleségének, és az akcióban részt vevő személyeknek kért volna disszidálási lehetőséget megfelelő biztonsággal. Az általa nem kis visszhanggal vezetett akció azonban az indiszkréció miatt kudarcba fulladt, az ÁVH a nyomába eredt, és a felelőtlenül belerángatott rokonai és ismerősei lettek őrizetbe véve, majd előállítva, végül elítélve.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Kezét csókolom és kisztihand, avagy kapitalista köszönési formák a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia A „Múltat végképp eltörölni”- énekelték az Internaiconáléban. És ezt sok tekintetben komolyan is gondolták a diktatúra éveiben. Többek között nem kívánatosnak számítottak a „kapitalista” köszönési formák, mint a Kisztihand – mely a Küss die Hand, csókolom a kezét német formula meghonosítása volt – és a Kezét csókolom is. A férfiak a nőknek a kezüket is ajkaikhoz érintették, amelyet a szocialista időszak és a nőket egyenjogúsító beszédmód megengedhetlennek tartott. Ezúttal annak néztem utána, hogyan jelentek meg a szocialista sajtóban e nem kívánatos köszönési formák.

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

Dicsőségtábla, faliújság, Samu bácsi. Vizuális tömegmanipuláció a szocializmusban

Huhák Heléna Szemléltető agitáció: a fogalom az 1950-es évek egyik politikai gyakorlatát; a pártállami propaganda képi kódrendszerbe csomagolt formuláit takarja; a kor embere számára pedig mindennapos látványt jelentett. Mi is volt tulajdonképpen a szemléltető agitáció, hol, milyen eszközkészlettel, üzenettel és céllal alkalmazták?

Tovább
20. század 

A tatabányai római katolikus bányalelkészség története 1903—1935

Macher Péter 1929. december 8-án különleges esemény részesei voltak a tatabányaiak. Serédi Jusztinián esztergomi érsek ezen a napon szentelte fel a tatabányai VII-es telepi római katolikus templomot. Az ünnepségen a hercegprímáson kívül jelen volt még többek között a győri püspök, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. vezérigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, egy volt miniszterelnök; de még a vatikáni államtitkár is levélben üdvözölte a megjelenteket. Ritkaság számba megy, hogy egy nagyközségi templom felszentelésén ennyi közméltóság tiszteletét tegye. Miben is állt az esemény jelentősége? Írásomban erre keresem a választ.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A “bontott csirke” reklám nyomában

Tóth Eszter Zsófia „Nem megmondtam, hogy bontott csirkét hozzál!” A szocialista időszak népszerű reklámja volt a bontott csirkés, amelyben a férjet azért vonja felelősségre a felesége, mert az nem bontott csirkét hozott. A korszakban ez szállóigévé vált, olyanformán, hogy a mindennel elégedetlen, elsárkányosodott feleség jelképe is lett a mondás. Másrészt a pipogya, nem jól bevásárló férj pedig nem modern férj. A feleség modern nő, már nem szeretne bontatlan csirkével bíbelődni, a férj háztartási feladata a bevásárlást lenne, azonban nem jól teljesíti. E cikkemben a bontott csirke korabeli sajtómegjelenésének jártam utána. E…

Tovább