Forrás 

„Nincs zutty” -a Lánchíd brandy és a Napóleon konyak

Tóth Eszter Zsófia Újra árusítják a Lánchíd brandyt, amelyet 1949-ben, a Lánchíd 100 éves évfordulóján került az általunk is jól ismert palackba. Korábban Ady Endrének is kedvenc itala volt. Cikkemben a Lánchíd brandy és a Napoleon Konyak sajtóvisszhangjának járok utána a szocialista időszakban. A munkásosztály kedvenc itala a konyak, amelyet választott vezetői által fogyaszt- ez a mondás is utal arra, hogy a konyak különlegesebb italnak számított a szocialista időszakban, mint mondjuk a Kőbányai Sör.[1] 

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

Politikai végjáték, avagy rendszerváltoztatás Somogyországban (I. rész)

Bertalan Péter   Bevezetés A Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára páratlanul értékes 1989-es dokumentumokat őriz. A rendszerváltoztatás bonyolult, komplex, többrétegű folyamatát csak úgy érthetjük meg, ha ismerjük az összes, az állampárt hierarchiájának több szintjén keletkezett forrástípust. Ez lehetővé teszi, hogy az utókor, a politikai hatalom mélyén bekövetkező apró hálózati változásokat a szeizmográf érzékenységével detektálni tudja. A megyei források azért érdekesek, mert hazánk egy politikai központú ország révén, csak a fővárosban történő, az onnan induló, indított változásokra érzékeny.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Bakos Ilona manöken – egy különleges életút, árvaházból a kifutóra

Tóth Eszter Zsófia Kivételes sors Bakos Ilonáé. Kivételesen tragikus. Ugyanis, ami a szocialista időszakban nem került nyilvánosságra, miért nőtt fel nevelőszülőknél. Édesanyja Bakos Gyuláné Salabert Erzsébet1, az 1956-os forradalom mártírja volt. Bakos Ilona pedig a Fabulon reklámarca- Pataki Ági előtt. És milyen drámai, hogy ő a Fabulon igazi felfutása előtt lett a termék reklámarca. Mielőtt híres lett a termékcsalád, így nem ő az, aki igazán ismert lett a siker révén.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Társkeresés a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Amikor 2011-ben az Ifjúsági Magazin egykori újságíróival interjúztam és megkérdeztem tőlük, ha egy dolgot kellene kiemelni, mi volt teljesen más az 1970-es, 1980-as évek világában, mint manapság, azt válaszolták, hogy az ismerkedési, társkeresési lehetőségek. Ugyanis virtuális ismerkedési felület híján sokaknak okozott nehézséget az, hogy egyáltalán megismerkedjenek valakivel. Az Ifjúsági Magazinnak ezért volt külön rovata, ahol feladhattak hirdetés olyanok, akik levelezni, barátkozni, ismerkedni szerettek volna. Működtettek ismerkedési klubot is. A lap időről időre beszámolt sikertörténetekről is.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Kávézás és teázás a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Egy reggeli kávé, cigivel. A szocialista időszakban egy átlagos napkezdet. Olyannyira, hogy eleinte nem tűnt egészséget kockáztató tényezőnek. Sőt, a kávé jótékony hatásról is cikkeztek a lapok, többek között a vérnyomásszabályozó hatását emeltek ki. A kávézás és a teázás is egy életstílust jelentett. Részben olyat, amelyet a szocialista időszakban elutasítottak, burzsoá csökevénynek tartottak, gondoljunk csak a kávéházakra, amelyeket presszók váltottak fel és a délutáni teázás szokására, mely teljesen idegennek számított Magyarországon a szocialista időszakban. Egészen addig, amíg az 1980-as évek elején elkezdték vizsgálni a hirtelen szívhalál, az…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

Borsodi anakondavadászat, piknik KGB-ügynökökkel és a Magyar Televízióból kitiltott Jézus

„A vállalati büfében tilos alkoholt fogyasztani. Aki a tilalmat megszegi, azt a büfésnő besúgja az igazgatónak. Ellenszolgáltatásul az igazgató elnézi a büfésnőnek, hogy titokban szeszt mér ki a büfében” – idézi Száraz György Élet és Irodalom-beli viccgyűjteményének egy darabját Hankiss Elemér Diagnózisok című munkájában, amikor (a 80-as évek elején!) arról értekezik, hogy a kádári Magyarország társadalmában az ügyeskedés és a cinkosság vált az egyedüli irányadóvá. A szemet hunyások és félrenézések mindenütt-jelenvalósága egy kifordított normarendszer létrejöttéhez vezetett, miközben fennmaradt „a megtört normák érvényességének látszata”.[1] Ez a jelenség legtisztább formájában egyéni életutatok,…

Tovább
20. század Forrás képes történelem 

Egy hídrobbantás képei – Letenye, 1952

Domján Dániel Ferenc Nem olyan rég jelent meg honlapunkon a letenyei Mura-híd történetét feldolgozó írás, amelyben külön hangsúlyt kapott az átkelő 1945 utáni története. A második világháború után, bár papíron egy oldalra kerültek, egyre jobban elmérgesedett Magyarország és Jugoszlávia viszonya. Ennek elsődleges oka a Moszkva és Belgrád közötti viszály volt, amelyben Budapest egyértelműen a “nagy testvér” befolyása alatt vett részt. Ekkor lett Tito láncos kutya, épült ki a “magyar Maginot-vonalnak” nevezett erődrendszer a déli határon, ahol amúgy is rendszeresek voltak a különféle incidensek az átkáromkodástól az átlövöldözésig.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

„Dolgozik a közért” – Az első éjjel nappali és önkiszolgáló boltok Budapesten

Tóth Eszter Zsófia Ma már természetesnek tartjuk, hogy az élelmiszerboltokban magunk választunk a termékekből és ha úgy alakul, éjjel is be tudunk vásárolni. Nem volt ez mindig így. Budapesten sokáig egyetlen éjjel-nappali közért működött. Cikkemben annak is utánajárok, hogyan terjedt el az önkiszolgáló rendszer és mik voltak az első tapasztalatok.

Tovább
19. század 

Egy nemesi udvarház tündöklése és bukása – Szilassy-család pándi kúriája

Topor István Pánd a Cserhát délkeleti nyúlványának végén, erdős dombvidék völgyében helyezkedik el. A település neve először egy 1275-ben kelt oklevélben fordul elő. 1453-ban Szilassy Fábián fia, György és rokona Vince, váci püspök a török elleni vitéz magatartásukért V. László királytól érdemeik jutalmazására megkapták Alberti, Tete, Pánd és Pilis birtokokban lévő királyi jogokat.[1] György fia pedig Mátyás királytól Losoncz-Tugárt. Ezzel veszi kezdetét a Szilassyak és Pánd több, mint négy évszázados kapcsolata.

Tovább