Az ÉH 101. (CNH 263, Huszár 69) hátoldali érmeképének feloldása, és az érme pontos datálása. (És ez alapján az ÉH 116. és az ÉH 120. számú érmék érmeképeinek értelmezése)

Spielmann Gábor

ÉH 101 hátlapja

 

 

CNH 263.: öt lábon álló állvány (?), keresztkék, karikák, félholddal és csillagokkal körülvéve, belül egy pontsorral.

Opitz 22.10.1.1[2]: Rv.középen pontokkal dísztett sáv, felette két karika és két csillag között kereszt, alul ékek pontokkal, legalul félhold két karika között

 

Bevezető

Úgy képzelem, hogy bárki, aki az ikonikus ÉH 101[3] denár hátlapjára valaha vetett egy pillantást, némi szemöldökfelvonás után automatikusan feltette magának a kérdést: ez meg mi a csudát ábrázolhat? Velem is pontosan ez történt, és egy idő elteltével elkezdtem az érme eredetének jobban utánajárni. A fellelt tanulmányokat elolvasva kiderült, hogy nemcsak arról nincsen konszenzus a tudományos életben, hogy mit ábrázol az érmekép, hanem arról is viták folynak, hogy III. Béla vagy IV. Béla veretéről van-e szó. A kutatásomat végül Maróti Tamás egy érdekes cikke indította útjára, amiben a csillagászat és az érmeképek kapcsolatát vizsgálta.[4] Ő III. Bélához, napfogyatkozásokhoz és egy 12. századi bolygóegyüttálláshoz kapcsolta az érmeképet. Abból az irányból fogtam neki a kutatásnak, ahonnan tapasztalatom volt: a képi megfogalmazások felől. „Vajon mit akart mondani a költő?”

Kutatástörténet

Maróti tanulmányának kétségtelen erénye, hogy felkelti az olvasó érdeklődését, ám közben úgy éreztem, hogy időnként kellő alátámasztás nélkül von le elhamarkodott következtetéseket. Gyűrűs napfogyatkozásokról ír, amiket az érmén a karikák jelképeznek, valamint teljes napfogyatkozásról is, amit a csillagformák mutatnak. Tanulmányában sem a többi képi elemről nem esik szó, sem a gyűrűk és csillagok száma, elhelyezkedése nincsen alátámasztva, ezért ezt a részt kevéssé meggyőzőnek éreztem. Ellenben az a felvetése mindenképp érdekes, hogy mivel 1186-ra esett az öt akkor ismert bolygó együttállása, ezért az öt nyíl a kis pontokkal a végükön azt ábrázolhatja. Valóban valamiféle csillagászati térképnek tűnik az érmekép egésze, ezért a későbbiekben érdemes megpróbálni így értelmezni azt.

Maróti publikációján kívül több tanulmány is készült az érméről, amelyeknek a fókuszpontjában az érme hátlapjának értelmezése mellett annak keltezése állt. Az is kiderült számomra, hogy a legtöbben már egyértelműen IV. Bélához kötik az ÉH 101 verését, és az alább részletezett tanulmányok alapján számomra is ez a vélemény tűnik a meggyőzőnek. Ez azonban ellentmond Maróti teóriáinak hiszen ő III. Béla pénzének fogadta el az érmét, és így 12. századi eseményekről ír. Az érmeképek értelmezésére azonban sem Réthy „öt lábon álló állvány” ötlete, sem Nagy Balázs „korona ábrázolás” teóriája[5], sem Ujszászi Róbert „friesachi denárok átvett mintái” magyarázata [6] nem tűnt meggyőzőnek számomra.

Az „öt lábon álló állványt” teljesen légből kapottnak gondoltam, mert tulajdonéppen semmi nem szól mellette. Igaz, Réthy valószínűleg nem is fektetett nagy energiákat az érmekép feloldásába, mert maga is egy  kérdőjelet tett a leírása után.

Nagy Balázs szerint a Szent Koronát láthatjuk az ÉH 101 számú érmén, és ugyan vannak hasonlóságok az ábra és a Szent Korona között, de közel sem olyan mértékű, és közel sem annyi, mint az indokolt lenne egy olyan esetben, amikor az egész érmét a korona ábrázolásának szánják. Lett volna hely és technikai lehetőség is arra, hogy a Szent Koronát élethűen ábrázolják a denáron, de ez attól messze elmarad. Példának okáért: A kereszt alatt nem zárja le felül semmi a koronát, onnan teljesen hiányzik a keresztpánt. Amit annak lehetne mondani középen, az irreálisan rövid, a benne látható két darab „párta” pedig X alakú a fordított V helyett. A „gyöngysornak” nem középen kellene lennie. A csüngők elhelyezkedése is legfeljebb sematikus formában állná meg a helyét. Véleményem szerint kereszt sem lehet a tetején. Egy másik tanulmányomban amiben az ÉH 132 számú érmén azonosítottam be a Szent Koronát, ott kereszt helyett egy kerek, vagy ovális díszt ábrázolnak a korona tetején, így véleményem szerint ekkor még a kereszt sem lehetett ott a koronán.[7] Röviden: lett volna hely az érmén bőven, hogy ennél sokkal pontosabban ábrázolják a koronát, de nem ez történt. Ha nem az élethűségre törekedtek volna, és a koronát sematikusan szerették volna megjeleníteni, akkor viszont sokkal egyszerűbben, kevesebb elemmel és kevésbé részletgazdagon kellett volna ábrázolniuk azt. De még ebben az esetben, az egyszerűsítő, sematikus ábrázolásmódnál sem lehetne magyarázni az előbb felsorolt hibákat.

Ujszászi Róbert szerint IV. Béla érméjének hátlapja csak külföldi érmeképeknek egy továbbfejlesztett változata, amit a magyar érme tervezői átvett minták alapján valamiért átalakítottak. Ujszászi tanulmányának többi része ugyan sok szempontból alapos és elismerést érdemel, de a képi értelmezései felületesek és helytelenek. Leginkább abban merül ki az elméletének a bizonyítása, hogy osztrák érmeképeket mutat be, amelyek többé-kevésbé – de inkább kevésbé – hasonlítanak az ÉH 101 érmeképére.

A tévedésének egyik forrása, hogy nem is vizsgálja az ÉH 101 érmeképének jelentéstartalmát, csak az azon, és a külföldi pénzeken található formák között keres hasonlóságokat. Ráadásul a tanulmányában felhozott példák is erősen sántítanak. Ugyanis az ÉH 101 hátlapján olyan sokféle formai elem van, hogy azok közül legalább néhányat szinte bármilyen érmén könnyedén meg lehet találni: pontsor, csillag, félhold, kereszt, nyilak, pontok, karikák. Önmagában azok megléte, vagy hiánya nem sokat árul el az érmék közötti lehetséges kapcsolatokról, ha nem vizsgáljuk azok összefüggéseit, és értelmét. Az általa felhozott legtöbb példán egyértelműen beazonosítható tornyos épületek vannak, csak kettő, esetleg három toronnyal. Azok a példák, amiken öt függőleges vonal van, végletekig sematizáltak, és szinte semmiben nem hasonlítanak az ÉH 101 nyilaira.: Két-két rövidebb vonal egy-egy ponttal a végük között, valamint középen egy hosszabb vonal ívesen keresztül húzva. Mindenesetre akár épületet, akár emberi alakokat, vagy azok kombinációját ábrázolják, kevés közük van még formailag is IV. Béla denárjához. Az egyedüli állandó elem, ami ezeken a sematikus érmeken megjelenik, az a pontsor, ám még az is különbözik a magyar verettől, mert az osztrák pénzeken – talán mert várfalat ábrázolnak vele – az az érmekép alján található, amíg a magyar érmén pont középen.

Nemcsak a formai hasonlóságok nem állják meg a helyüket, de a motívumok, és a képi világ fejlődésének a stációi sem láthatóak. A tartalmi összefüggésekről, az esetleges jelentéstartalomról szó sem esik a tanulmányban, márpedig egy ilyen különleges érmekép esetén nem lehet arra hagyatkozni, hogy annak csak díszítő funkciója van. Az ÉH 101-en olyan sok apró részlet látható, és azok olyan egyedien helyezkednek el, hogy ahhoz hasonlót sem IV. Béla, sem más magyar uralkodó pénzén nem látni. Az, hogy az érmekép puszta geometrikus formák véletlen egyvelege legyen dekorációs céllal, véleményem szerint kizárható. Ahhoz túl speciális, kor- és formaidegen mint minta, ráadásul láthatóan nem az esztétizálás célja vezérelte a motívumok struktúráját se.

Mivel tehát a fellelt érmekép magyarázatait nem találtam meggyőzőnek, belekezdtem a szerintem lehetséges megoldások felkutatásába.

 

Érmekép elemzés

1.sz. kép

 

Ha Maróti megérzése helyes, és valóban egy csillagászati térképpel van dolgunk, akkor mik lehetnek egyáltalán azok az égitestek, vagy jelenségek, amiket az ábrázol? A 13.század első felének csillagászata, mint tudomány, az ókor óta nem igazán haladt előre. A 12. századtól ugyan elkezdődött már egy folyamat, és az arab tudományos jellegű könyveknek hála a csillagászat is fejlődésnek indult, de ez csak lassan szivárgott be Európába. Magyarországon a 13. században bizonyára még csak gyerekcipőben járt, és mindössze annyi forrást találtam erről, hogy II. Andrástól kezdve volt már valamiféle asztrológus a királyi udvarokban.

A fő tudományos tételek ekkoriban mindenesetre még így szóltak: A Föld körül hét bolygó kering. Ezek közé tartozik a Nap és a Hold is, valamint a szabad szemmel látható Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. .

Elfogadva Ujszászi és Körmendi[10]érvelését az érme datálásával kapcsolatban, a 13.század második negyedében kerestem olyan csillagászati jelenségeket, amiket távcső és komolyabb csillagászati tudás nélkül is észlelhettek hazánkból. Látható üstökösök, és a szupernóvák ez idő alatt nem voltak, így azok kiestek. Napfogyatkozást láthattak 1241-ben Dalmáciában, de erre utaló jeleket az ÉH 101 sz. érmén nem látni. Volt azonban valami más, ami gyanúra adhat okot: a Jupiter és a Szaturnusz együttállása 1226 március 4.-én. A Jupiter és a Szaturnusz együttállása ugyan húsz évente megtörténik, de olyan közeli és látványos együttállás, mint ami 1226-ban volt azóta sem történt, és az 1.sz. táblázat tanulsága alapján 2398-ig nem is fog. Ráadásul 1226-ban nemcsak egymáshoz került kivételesen közel a két bolygó, de a Földhöz is sokkal közelebb voltak a szokásosnál, és emiatt a nappali égen is jól látható volt a jelenség.[11] Mivel napról napra, fokozatosan közeledett a két bolygó egymáshoz, folyamatosan figyelemmel is lehetett kísérni őket. Ennek a két bolygónak az együttállása önmagában is fontos eseménynek számított a középkorban, hát még egy ilyen különleges alkalom.[12] (Még ma is csak „Great conjuction” címszóval hivatkoznak erre a típusú együtállásra.)

A korábbiakban leírtak alapján megvizsgálva az érmét, feltételezhetjük, hogy a hét pont az érme közepén (1.sz. kép, 1.sz. nyíl) nem véletlenül pont hét, hiszen azok jelképezhetik a hét ismert bolygót. Egy sorban ábrázolták őket, ahogy az gyakran látható például a középkori kalendáriumokban is. (2.sz.kép.)

 

2. sz. kép

(Létezik ugyan egy olyan variációja az ÉH 101 sz. érmének amin hét helyett csak öt pont található, és amit a felirata alapján Budán vertek, de úgy tűnik, hogy a hét pontos variáció lett végül az elfogadott, mert a leletek túlnyomó többsége ilyen. Talán az a dilemma állhatott ennek a hátterében, hogy csak az öt csillagként vándorló bolygót vagy a jóval nagyobb, de a kor tudománya által mégiscsak bolygónak tekintett  Napot és a Holdat is belevegyék-e a sorba – ahogyan ezt a 2.sz. kép is mutatja.

Egy másik feltételezésem szerint a bolygókat ábrázoló pontsor felett lehet a nappal és alatta az éjszaka, hiszen így lehet a legegyszerűbben bemutatni a nappali és az éjszakai égboltot, hasonlóan ehhez a kódex illusztrációhoz. (3.sz. kép)

3. sz. kép

 

Ezt megerősíti az is, hogy az érmekép egyik felén Hold van,(1. sz. kép, 2. sz. nyíl)– míg a másikon Nap – igaz, abból rögtön kettő is, aminek az okát ekkor még nem értettem (1. sz. kép, 3. sz. nyíl). A legszokatlanabb motívum a nappali oldalon középen található. Egy kis, téglalap alakú keretben egymás mellett két pont, amiket ugyanúgy jelöltek mint a bolygókat, de egy-egy X sugárzott ki belőlük mintha világítanának. (1. sz. kép,  4. sz. nyíl). Minden bizonnyal ez a két bolygó, a Jupiter és a Szaturnusz, amint a nappali égen világítanak. Az, hogy egy kis kerettel össze is vannak zárva, csak alátámasztja, hogy a nevezetes együttállással lehet dolgunk. Egy csillagászati programmal megnéztem, hogy hogyan zajlott le 1226 márciusában ez a bizonyos esemény, és mit láthattak az emberek akkor az égen. Pontosan azt, ami az érmén szerepel. Az együtt mozgó bolygók a felkelő naptól jobbra keltek fel ( 4.sz. kép), és a lenyugvó naptól balra nyugodtak le (5.sz. kép), miközben viszonylag alacsonyan mozogva a nappali égen is láthatóak voltak[14].Az érme tehát helyesen és pontosan azt a 800 évvel ezelőtti szokatlan látványt mutatja, amivel az emberek 1226 márciusában találkozhattak. Az érme tehát a nappali égen, a felkelő és lenyugvó nap között látható két bolygót mutatja. Jobb ötletem nekem sem lenne ennek az ábrázolására.

4.sz. kép (A Jupiter mögött van a Szaturnusz, aminek a gyűrűje látszik. Balra tőle a fehér fény a felkelő nap)

5. sz. kép

 

Ezek után jogosan gondolhatjuk, hogy az érme alsó felén, az éjszakai égbolton látható öt pont sem véletlenül van ott. (1. sz. kép, 5. sz. nyíl). Kiderült, hogy Maróti Lajos megérzése helyes volt, csak annyiban tévedett, hogy a bolygóegyüttállás, amit az érme ábrázol nem 1186-ban, hanem 1226-ban, egész pontosan 1226 december 12.-én történt. Ez is nevezetes esemény lehetett, méghozzá olyannyira az, hogy egyes elméletek szerint talán még Dzsingisz kán is ennek az ötös bolygóegyüttállásnak a hatására, a rossz ómentől megijedve, hagyta félbe váratlanul egy kínai város ostromát.[15]

A csillagászati programmal kiderítettem, hogy az öt bolygó valóban szépen libasorban látszódott 1226 végén az éjszakai égen. 6.sz. kép Délután 4 óra körül lement a nap, és este 8-kor tűnt el a horizonton az utolsó bolygó, a Mars. Az érmén ugyanígy, annak az éjszakai felén, egymás mellett felsorakozva találjuk az öt bolygót.

6. sz. kép

 

Ezeknek a pár hónapon belül történő, mindenki által megfigyelhető eseményeknek a hatására és valószínűleg az udvarban tevékenykedő asztrológus közbenjárására dönthetett úgy IV. Béla – akkor még ifjabb király – hogy megörökíti az égi eseményeket. A célja talán az lehetett vele, hogy megnyugtassa a népét, hogy ezek pozitív jelek voltak, és nem valamiféle rossz ómen. Azt feltételezem, hogy az érme tetején található kereszt is ezt szimbolizálja, és ezt a célt szolgálta.  (1. sz. kép, 6. sz. nyíl). Bár a középkorban sokan szörnyű dolgokat, természeti csapásokat, járványokat, vagy akár a világvégét olvastak ki az égi jelekből, voltak, akik szerint a Jupiter és Szaturnusz együttállása maga volt a betlehemi csillag[16] Nem tudom, hogy IV. Béla, vagy az asztrológusok pontosan hogyan értelmezték ezeket a jeleket, de az biztos, hogy valamilyen pozitív, és a valláshoz köthető módon kommunikálták azt a nép felé.

Végül pár szó a két kis alsó, és felső körről. – (1.sz. kép, 7.sz. nyíl). Azt gyanítom, hogy azoknak a csillagászati térkép szempontjából nincs se jelentésük, se jelentőségük. Vagy az uralkodó, vagy jelentős szimbólumok két oldalán szoktak gyakran feltűnni főleg II. András pénzein, és IV. Béla innen vehette át őket.

Az ÉH 101 keltezését ezek alapján 1227-re teszem, mert bizonyára több hónap kellett a pénz forgalomba hozatalához.

 

Az ÉH 116 és az ÉH 120 számú érmék érmeképeinek értelmezése az ÉH 101 alapján

 

ÉH 116

ÉH 120

 

Önmagában egyik érmekép sem lenne egykönnyen értelmezhető, de sokat segít benne az ÉH 101 számú érme feloldása, és a hozzá köthető, már ismert égi jelenségek ismerete.

 

ÉH 116

Az Opitz katalógusa az ÉH 116 esetében a középső pontsort sziglaként értelmezi, és kétfajta sziglavariácóként tünteti fel az öt, illetve a hét pontot tartalmazó verziókat[17]. Véleményem szerint azonban arról van szó, hogy ahogyan az ÉH 101 esetében, úgy itt is létezett a „hét bolygós” értelmezés mellett egy „öt bolygós” is, amelynél a napot és a holdat nem illesztették be a bolygók sorába. Ez így volt az ÉH 101 esetében is, azzal a különbséggel, hogy amíg ott láthatóan a „hét bolygós” verzió vált gyakorivá, addig az ÉH 116 érmék között több az öt pontos variáció. Ennek lehetséges okáról még lesz említés. Mindenesetre a pontok, mint sziglák értelmezése ellen szól az is, hogy ennek a lemezpénznek csak öt, vagy hét pontos variácóját ismerjük – pont ahogyan az ÉH 101 esetében is.

Az érmekép elemzése során a lemezpénz egyik felén egyértelműen fel lehet fedezni a párhuzamot az ÉH 101 érméképével: középen elhelyezkedő, keretbe foglalt pontok, két oldalt ábrázolt nap, és közöttük kiemelten két pont. A különbség csupán egy grafikai megoldás, melyben a Jupitert, és a Szaturnuszt itt nem egy külön kis téglalappal emelték ki, hanem a keret vonalvezetését felhasználva. Az üzenet mindenesetre ugyanaz. A bolygók közül kettő találkozik a felkelő és a lenyugvó nap között.

Az érme másik fele azonban merőben különbözik az ÉH 101 –től. Feltételezésem szerint az ÉH 116 számú érmét a Jupiter és a Szaturnusz nagy együttállása után, de még a decemberi öt bolygó együttállása előtt verték, ezért nem szerepel az rajta. A nagy együttállás már önmagában is elég jelentős esemény volt ahhoz, hogy azt egy pénzen ábrázolják, és amikor pár hónapra rá az öt bolygó felsorakozott egymás mellett, akkor úgy döntöttek, hogy egy új érmén mindkét eseményt egyszerre feltűntetik. Ez lett az ÉH 101.

Az ÉH 116 pontsorának másik oldalán található hely tehát szabad volt, és azon a kettőskereszt, mint állami jelkép kapott helyet – ami az ÉH 101 esetében az előlapon, egy pajzson szerepel. Elképzelhető továbbá, hogy a lemezpénznek ezen a felén szándékos formai játékról is szó van. Ha az érmét úgy fordítjuk, hogy a kettőskereszt legyen felfele, akkor az a pontsorral, és a keret felső sarkaiban lévő pontokkal együtt egy stilizált várfalat is ki tud adni.

ÉH 120

Ennek a lemezpénznek az értelmezése több fantáziát és feltételezést igényel, de mivel rokonítható az ÉH 116-al, ezért a nagy együttállás ismeretében talán nem hiábavaló megpróbálkozni vele. Alább az érmekép kialakulásának egy lehetséges forgatókönyvét igyekszem rekonstruálni.

IV. Béla, és apja II. András között az 1220-as évek közepe táján nem volt felhőtlen a viszony. Béla, mint ifjabb király, az őt támogató főurak segítségével már önállóan uralkodott a saját területein, előbb Szlavóniában, később Erdélyben. Gyakran a pápa közvetítése is kellett, hogy András, és az ekkorra már saját politikai elképzelésekkel rendelkező Béla között ne mérgesedjen el a helyzet. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy a fiatal király ne vágyott volna jó viszonyra apjával. Elképzelhető, hogy Béla a két fényes csillag napról-napra való közeledését égi jelnek tartotta, amely a két koronázott király – ő és apja – egymáshoz való közeledését, majd végül az együttállás bekövetkezésekor a kibékülését jelentette. Az érmén látható motívumokat lehet így is értelmezni. A két egymással szemben lévő koronás fő nem lehet más, mint Béla és András. A velük szomszédos motívum két csillag, amik a Jupitert, és a Szaturnuszt jelképezhetik. A kereszt formát pedig olyan grafikai elemek adják ki, amelyek az ÉH 116 sz. érmén magát az együttállást szimbolizálják. Mindezek együttesen utalhatnak a két király újboli „összetalálkozására”, kibékülésére.

 

Összegzés

 

Miután más kutatók munkája alapján sikerült behatárolni azt az intervallumot, amikor az ÉH 101 sz. érmét verhették, azon belül sikerült két olyan ritka és jelentős csillagászati eseményt találnom, amiknek az ábrázolása tökéletesen magyarázza a hátlapi érmekép bonyolult elemeinek meglétét, azok helyzetét, és egymáshoz való viszonyát. Ezt egy csillagászati programmal ellenőriztem, ami megerősítette a feltételezéseimet. Ezek alapján az ÉH 101 sz. érmét 1227-ben verték.

Ennek az ismeretnek a birtokában kísérletet tettem két lemezpénz, az ÉH 116, és az ÉH 120 érmeképének értelmezésére is, amely alapján azt valószínűsítem, hogy mindkét pénzt 1226 tavasza és ősze között verték.

 

 

DATE Separation (arcmin)
 4/16/1206    66.8     65.3
  3/4/1226   313.8      2.1    
 9/21/1246   209.6     62.3
 7/23/1265    79.9     57.3
12/31/1285   318.0     10.6
12/24/1305   220.4     71.5
 4/20/1306   217.8     75.5
 7/19/1306   215.7     78.6
  6/1/1325    87.2     49.2
 3/24/1345   328.2     21.2
10/25/1365   226.0     72.6
  4/8/1385    94.4     43.2
 1/16/1405   332.1     29.3
 2/10/1425   235.2     70.7
 3/19/1425   234.4     72.4
 8/24/1425   230.6     76.3
 7/13/1444   106.9     28.5
  4/7/1464   342.1     38.2
11/17/1484   240.2     68.3
 5/25/1504   113.4     18.7
 1/30/1524   345.8     46.1
 9/17/1544   245.1     69.2
 8/25/1563   125.3      6.8
  5/2/1583   355.9     52.9
12/17/1603   253.8     59.0
 7/16/1623   131.9      5.2
 2/24/1643     0.1     59.3
10/17/1663   254.8     59.2
10/23/1682   143.5     15.4
  2/8/1683   141.1     11.6
 5/17/1683   138.9     15.8
 5/21/1702    10.8     63.4
  1/5/1723   265.1     47.7
 8/30/1742   150.8     27.8
 3/18/1762    15.6     69.4
 11/5/1782   271.1     44.6
 7/16/1802   157.7     39.5
 6/18/1821    27.1     72.9
 1/26/1842   281.1     32.3
10/20/1861   170.2     47.4
 4/17/1881    33.0     74.5
11/28/1901   285.4     26.5
  9/8/1921   177.3     58.3
  8/6/1940    45.2     71.4
10/21/1940    41.1     74.1
 2/14/1940    39.9     77.4
 2/18/1961   295.7     13.8
  1/1/1981   189.8     63.7
  3/6/1981   188.3     63.3
 7/25/1981   185.3     67.6
 5/28/2000    52.6     68.9
12/21/2020   300.3      6.1
 11/4/2040   197.8     72.8
  4/8/2060    59.6     67.5
 3/15/2080   310.8      6.0
 9/18/2100   204.1     62.5
 7/15/2119    73.2     57.5
 1/14/2140   315.1     14.5
 2/20/2159   215.3     71.2
 5/28/2179    80.6     49.5
  4/8/2199   325.6     25.2
 11/1/2219   221.7     63.1
  9/6/2238    93.2     39.3
 1/12/2239    90.2     47.5
 3/22/2239    88.4     45.3
  2/2/2259   329.6     33.3
  2/5/2279   231.9     69.9
  5/7/2279   229.9     73.8
 8/31/2279   227.2     74.9
 7/12/2298   100.6     28.3
 4/26/2318   339.8     41.8
 12/1/2338   237.3     66.3
 5/22/2358   107.5     18.5
 2/18/2378   343.7     50.5

 

1.sz.táblázat ( A harmadik oszlop jelöli a távolságot a Jupiter és a Szaturnusz között. Teljes táblázat: https://sparky.rice.edu/public-night/jupsat2.html)

 


 

[1] DR RÉTHY LÁSZLÓ: CORPUS NUMMORUM HUNGARIAE MAGYAR EGYETEMES ÉREMTÁR I. ÁRPÁDHÁZI KIRÁLYOK KORA  – BUDAPEST, 1899 – 32.o.

[2] Tóth Csaba – Kiss József Géza: Az Árpád-kori magyar pénzek katalógusa – Opitz Numismatica 2020 – 158.o.

[3] Dr.Unger Emil: Magyar Éremhatározó I. 1997. Ajtósi Dürer Könyviadó 76.o.

[4] MARÓTI TAMÁS: Csillagászati események az Árpád-házi uralkodók érméin – Ponticulus Hungaricus 2004/06

[5] NAGY BALÁZS: Támpontok a h. 199 számú lemezpénz és a h. 69 számú denár korrendjéhez – STUDIA COMITATENSIA 37. 2019

[6] Ujszászi Róbert: Ünnepi tanulmányok nagy ádám numizmatikus 75. születésnapjára – Szempontok a CNH 263-as denár datálásához – Múzeumi Tudományért Alapítvány Szeged, 2020

[7] Spielmann Gábor: A Szent Korona eddigi legkorábbi ábrázolásának azonosítása az ÉH 132. számú érmén. Napi Történelmi Forrás, 2023. március 9. 

[8] Pannon Enciklopédia – Középkori csillagvilág, Főszerkesztő: Halmos Ferenc, Pannon Könyvkiadó
Budapest, 1993

[9] Katolikus Lexikon –bolygók

[10] Körmendi Tamás: Még egyszer III. Béla állítólagos címeres denárjáról és brakteátáiról. Numizmatikai Közlöny CX–CXI (2011–2012)

[11] https://sparky.rice.edu/public-night/jupsat2.html

[12] Jessica Savage: Medieval Iconography of Saturn and Jupiter for a Great Planetary Alignment – Princeton University 2020

[13] Sky View IOS, Terminal Eleven LLC

[14] Jupiter-Saturn Conjunction Series (https://sparky.rice.edu/public-night/jupsat2.html)

[15] A.Vibert Douglas: Historical Significance of five conjuctions 1226-1227-Journal of the Royal Astronomical Society of Canada, Vol. 65, p.12

[16] Jessica Savage: Medieval Iconography of Saturn and Jupiter for a Great Planetary Alignment – Princeton University 2020

[17] Tóth Csaba – Kiss József Géza: Az Árpád-kori magyar pénzek katalógusa – Opitz Numsmatica 2020 – 154.o.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Facebook Kommentek