A BCG oltás története, avagy történelem és koronavírus  

Tóth Eszter Zsófia

Február elején még nem gondoltam volna, hogy hirtelen a BCG oltás története lesz különösen aktuális. Anélkül, hogy állást foglalnék a BCG oltás hatékonyságáról a koronavírus ellen küzdelemben, ebben a cikkben áttekintem történetét. A BCG oltás a tuberkulózis elleni oltás. Amíg nem létezett, a tüdőbaj válogatás nélkül szedte áldozatait, többek közt tüdőbajban hunyt el Petői Sándor fia, Zoltán is, de Emily Bronte, Franz Kafka, Csokonai Vitéz Mihály is.

A cikk a Napi Történelmi Forrás és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében készült

Amíg nem volt gyógymód, egészen képtelen módokon próbáltak gátat szabni a betegség terjedésének: volt egy olyan hiedelem, hogy a tehénistállóból  kipárolgó trágya gyógyítja a betegséget, de sokan hittek a “Wolffsky A.-féle csodateában” is. Gyakori szellőztetésre, egészséges életmódra sarkallta az állam állampolgárait megelőzés gyanánt. A fertőzi alkalmak csökkentése, a fertőző tényezők távoltartása is javallt volt.[1] A magyarországi tbc elleni küzdelemben pedig elévülhetetlen érdemeket szerzett Korányi Frigyes orvos professzor.

Fájl:Koranyi.jpg
Korányi Frigyes, a magyar orvostudomány egyik legfontosabb alakja (Wikimedia Commons)

„Apám soha nem volt érzelgős természetű. Tartotta magát rideg vidékünk kemény szokásához: „A gyereket úgy kell szeretni, hogy ne vegye észre.” Máig emlékszem azonban, micsoda aggodalom tükröződött arcán, ha engem köhögni hallott. Az ő testvéreit ugyanis jórészt a sárga halál, a tbc vitte el, még mielőtt emberré lettek volna.”

– emlékezett vissza egy újságíró 1970-ben gyermekkorára.[2] Magyarországon egyébként korán, 1876-ban vezették be a himlő elleni védőoltást. 1938 óta a diftéria (torokgyík), 1954 óta a Di-Per-Te (torokgyík, szamárköhögés: pertusszisz, tetanusz) kombinált oltás kötelező. A gyermekbénulás elleni úgynevezett Sabin-féle oltást 1960 óta alkalmazzák.[3] 1984-ben a BCG oltáshoz szükséges alapanyagot évente egyszer hozta Párizsból, a Pasteur Intézetből a posta. Másfél millió adag vakcina volt előállítható. Az alapanyagot folyékony táptalajra oltották át, ezt nyolcszor megismételték, lefagyasztották, szublimálták. Nocard francia állatorvos 1902-től kezdve elsőként kísérletezett a tuberkulózis ellenszerével, ezt folytatta Calmette és Guerin. (Calmette módszeréről beszámolt a 8 Órai Újság is.)[4]

Hosszú kísérletsorozat után 1928-ban ismerte el a  Népszövetség az oltóanyagot. A tuberkulózis tüdőbaj – amelyet morbus hunaricusnak is neveztek – ellenszere a BCG oltás. 1954-től tették kötelezővé Magyarországon újszülöttek számra az oltást. Az első években az oltóanyag a még 1933-ban Párizsból Magyarországra érkezett alapanyagokból készült. 1946-ban még 11 ezer ember halt meg egy évben tuberkulózisban. 1946-ban a Felvidéki Népszava így buzdította a szülőket, oltassák be csecsemőiket – akkor még nem volt kötelező az oltás:

„Tuberkulózis elleni védőoltásokban részesítik a zöldkeresztes egészségügyi szolgálat keretében a csecsemőket, (…) december 14-én délelőtt pedig a Vadnay Károly u. 24. szám alatt jelentkezhetnek a szülők 3 napnál idősebb, de 5 hétnél még nem idősebb csecsemőikkel. A városi és vármegyei közegészségi ügyi bizottság felhívja a szülőket, hogy csecsemőiket az oltásra feltétlenül vigyék el, mert a tuberkulózis elleni védekezésnek előfeltétele az idejében történő oltás.”[5] 

A csepeli OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) gyermekgyógyászati rendelőjének várója, 1949. (Kovács Márton Ernő/FORTEPAN, 33503)

1948-tól volt nagy oltási kampány felnőttek számra is, azok kaphatták meg, akik nem voltak tüdőbetegek.[6] 1954-1959 között iskoláskorú gyermekeket kampányjelleggel oltottak be az orvosok, 1960-tól pedig ingyenes volt a gyógykezelés is. Az oltásnak volt ún. ismétlőoltása is, amelyet 20 éves korig kellett megkapnia a gyermeknek, illetve fiatal felnőttnek, ugyanis egy vakcina 5-10 évre adott védettséget. 1960 óta dolgoztak ismét párizsi alapanyagból, miután az Egészségügyi Minisztérium elfogadta a WHO és a Nemzetközi Tuberkológiai Társaság ajánlását. 1959-1968 között 45 ezerre becsülhető azon gyermekek száma, akik megmenekültek az oltás segítségével a tuberkulózistól. 1983-ban épp Magyarországon rendeztek tudományos konferenciát Calmette születésének 120., halálának 50. évfordulóján.[7]


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


Jegyzetek, felhasznált források:

[1] Gál József: A “társadalmi érdek” lankadatlan előmozdítója. Gerlits Sándor (1861-1933) élete és munkássága, III. rész Vasi Szemle, 2014/1.

[2] Szabad Föld, 1970. január 18. 2. o.

[3] Népszabadság, 1996. február 15. 13. o.

[4] 8 Órai Újság, 1921. január 9. 3. o.

[5] Felvidéki Népszava, 1946. december 8. 3. o.

[6] Szabad Szó, 1948. október 23. 4. o.

[7] Magyarország, 1984. január 29. 24. o.

A nyitóképen injekciót előkészítő orvos 1955-ben (ILLUSZTRÁCIÓ) (Kotnyek Antal/FORTEPAN, 16258)

Facebook Kommentek