Németország – Oldal 2 – Napi Történelmi Forrás

1918-1939 II. Világháború

A nemzetiszocializmus fővárosa

2018-02-012019-02-04 Kalmár Miklósépítészet, Hitler, II. világháború, Németország, Speer, sport, történelem1 Comment

A Harmadik Birodalom teljesen meg kívánta újítani Európát. Német, pontosabban germán vezetés alatt álló kontinenst képzelt el, amelynek középpontja a németek lakta főváros, az egykori Berlin helyét elfoglaló Germania. A főváros azonban nem találtatott méltónak a „történelmi” feladat viselésére; emiatt tehát át kellett alakulnia, hogy méltó lehessen a Birodalom központjához. A német városok rekonstrukciója, átalakítása azonban nem merült volna ki Berlin átformálásában. A kisebb vidéki, tartományi székhelyeknek szintén komoly szerepet szántak az „Új Rend” győzelme esetére.

Tovább

20. század Forrás II. Világháború

„…mi a fenét csináljak vele? Menjek át vele Pestre?” – Horthy utolsó hajója

2018-01-052020-10-21 György Sándordiplomácia, hajózás, Horthy Miklós, II. világháború, Németország2 hozzászólás

Közismert, hogy Horthy Miklós, Magyarország utolsó kormányzója 32 évet töltött a Császári és Királyi Haditengerészet kötelékében; részt vett távol-keleti expedícióban, szolgált főleg diplomáciai feladatokat ellátó állomáshajón, az első világháborúban pedig „huszáros” akciói miatt vált ismertté neve, és ő volt a monarchia flottájának utolsó parancsnoka is. A tenger és hajók iránti szeretete élete végéig megmaradt, igazából csak egy vízi járművet nem sikerült megkedvelnie…

Tovább

Forrás Horthy-kor II. Világháború

„a kormányzó utódlásának kérdése a legaktuálisabb problémák közé tartozik” – Német titkosszolgálati jelentés a magyar kormányzóhelyettes-választásról ( forrásközlés)

2017-10-132022-02-18 Bern AndreaHorthy Miklós, Magyarország, Németország, titkosszolgálat1 Comment

1944 – 1945 folyamán, ahogy a szövetséges haderők két irányból közelítettek Németország felé, a Harmadik Birodalom külügyminisztériuma fokozatosan evakuálta irattárát Berlinből a Reich vidéki területeire, s csupán a folyamatban lévő ügyek dokumentációját hagyta a német fővárosban. 1945 tavaszán közvetlenül a harcoló szövetséges alakulatok mögött érkeztek Németországba az angol és az amerikai titkosszolgálatok olyan felderítő egységei, amelyeknek feladata kifejezetten az ellenség politikai iratainak megszerzése volt. Több tonnányi német külügyi dokumentumot foglaltak le, többnyire a Harz hegység Alsó-Szászországi településein és Thüringiában. Az anyagot időlegesen Marburg várában helyezték el, majd 1948-ban Nagy-Britanniába szállították,…

Tovább

Forrás Holokauszt II. Világháború

A megszállás után – magyar és német szervek együttműködésének problémái 1944. március 19-ét követően

2017-09-302021-03-19 Fóris ÁkosHarmadik Birodalom, holokauszt, Horthy-kor, II. világháború, magyar történelem, Magyarország, Németország, SS1 Comment

1944. március 19-e után a magyar köz-, és államigazgatásra épülő német megszállási rendszer jött létre Magyarország területén. A kettős hatalmi szisztémában, ahol a német megszálló politika a szuverenitását hangsúlyozó magyar kormányzaton keresztül próbálta elérni céljait, sorozatos érdekütközések voltak a magyar és német szervek között.

Tovább

Forrás

Német-orosz gazdasági kapcsolatok

2017-07-062017-07-06 Napi Történelmi Forrás21. század, kereskedelem, Németország, Oroszország, ukrajna0 comment

Herczeg Adrienn A német kereskedelmi és energiakapcsolatok Oroszországgal való fontossága alakítja a német hozzáállást a két ország viszonyát illetően.[1] Ez jelentősen megmutatkozott az ukrán válság kapcsán, amikor Németország vonakodó magatartást tanúsított a súlyos szankciók tekintetében, s inkább az ügy tárgyalásos megoldását szorgalmazta.

Tovább

Forrás Hidegháború Szocializmus

A német hitelezés a szovjet csapatkivonás során

2017-05-242017-05-26 Napi Történelmi Forrás20. század, hidegháború, Németország, Szovjetunió0 comment

Herczeg Adrienn Németország[1] kapcsolatát Oroszországgal széles körben Európa biztonsága szempontjából alapvető fontosságúnak tekintik.[2] Európa két legnagyobb nemzete sosem volt teljesen közömbös egymás irányába. A két ország viszonyát mindig is ellentmondásos érzelmek alakították: ellenszenv, csodálat és félelem folytonos váltakozása.[3]

Tovább

Forrás II. Világháború

„ÍGY ROMBOLTAK ÉS ÖLTEK AZ EMBEREK AZ ÚRNAK 1945. ESZTENDEJÉBEN…” Egy kiadatlan magyar visszaemlékezés Drezda bombázásáról

2017-02-122021-02-13 Napi Történelmi Forrásbomba, bombázás, Drezda, II. világháború, Németország0 comment

Miklós Tamás 1934-ben S. Flower Wright Prága nincs többé címmel utópisztikus regényt írt egy képzeletbeli háborúról, amely Csehszlovákia pusztulását eredményezi. A könyv – minden bizonnyal témájából eredendően – a magyar piacon is olyan nagy példányszámban fogyott, hogy rövid időn belül több kiadást is megélt. Ebben mindenesetre szerepet játszott az is, hogy a kiadó szándékosan kihagyta a magyar fordításból a Magyarországra vonatkozó negatív vonatkozásokat. A történet szerint 1938-ban bekövetkező háború során a német légierő porig bombázza Prágát, a pusztításról pedig így szól az író: „Hiszen ez egy tömegmészárlás, amelyben nem fegyveres…

Tovább

Forrás II. Világháború

„Olyan még nem fordult elő a történelemben, hogy öt perc alatt át lehessen menni békéből háborúba” – a kassai bombázásról mégegyszer

2017-01-192019-06-26 Bern AndreaBárdossy, Horthy, II. világháború, Kassa, Kassa bombázása, Németország, Szovjetunió2 hozzászólás

Mint ismeretes, Magyarország az 1941. június 26-án Kassát ért légitámadásra válaszul deklarált hadiállapotot a Szovjetunióval. A támadó gépek hovatartozása máig tisztázatlan. Oldalunk sem fog erre biztos választ adni, megpróbálja viszont megválaszolni, hogy kik azok, akik biztosan nem vettek részt az akcióban. Az 1941 június 22-én hajnalban meginduló Barbarossa hadműveletet másnapján Kristóffy József moszkvai magyar követ a következő táviratot küldte külügyminisztériumának Budapestre: „Molotov ma délelőtt kéretett. Kérdést intézett Magyarország állásfoglalásával kapcsolatban német-orosz konfliktust illetően. Közölte velem, hogy a szovjet kormánynak, mint már több ízben kijelentette, nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgal…

Tovább

Forrás I. Világháború

Páncélosok vs. páncélelhárítás az első világháborúban

2017-01-102020-09-15 Szegedy-Kloska TamásFegyvernem, harckocsi, I. világháború, Nagy-Britannia, Németország, Nyugati hadszíntér, páncéltörő, Tankelhárítás0 comment

Kloska Tamás Az első világháborúban a lövészárok-hadviselés során kialakult patthelyzet haditechnikai újítások egész sorozatát indította el. Ezen innovációk egyike volt a harckocsi is, amely edzett acél páncélzatának védelme alatt volt képes áttörni a megmerevedett, mélységében tagolt lövészárok-rendszereket. Nem meglepő, hogy az új fegyver megjelenésével párhuzamosan a páncélelhárítás is égetően fontos kérdéssé vált, amely ellen a harckocsival rendelkező félnek is lépéseket kellett tennie. Tulajdonképpen ekkor indult meg a páncélosok és az elhárító eszközök közötti versenyfutás, amely a mai napig tart. Az első világégés tapasztalatai értelemszerűen nagy hatással voltak a két háború közötti időszakra és a második…

Tovább

I. Világháború

Piramisok New Yorkban

2016-10-192018-10-09 Szegedy-Kloska TamásAmerikai Egyesült Államok, hadikölcsön, I. világháború, Németország, Pickelhaube, sisak, USA0 comment

Az első világháború elején a német hadsereg még tradicionális, porosz gyökerekkel rendelkező csúcsos, ún. Pickelhaube sisakban indult harcba. Már a háború elején kiderült, hogy a bőrből készült fejfedők semmiféle védelmet nem nyújtanak a modern, iparosított hadviselés által a harctérre „acélvihart” zúdító géppuskák, lövegek és aknavetők lövedékei ellen. A sisak 1916-ig maradt használatban, amikor az év elején felváltotta a már acélból készült, sokkal jobb védelmet nyújtó Stahlhelm (acélsisak). 24 ezer darab Pickelhaube sisakra azonban a leselejtezésnél különlegesebb sors várt, kalandos úton 1919-ben végül Amerikában kötöttek ki, ahol háborús trófeaként állították ki őket.

Tovább