II. Világháború – Oldal 13 – Napi Történelmi Forrás

Dióhéjban: miért április 4-ről szól(t) az ének?

2017-04-042021-04-04 György SándorHarmadik Birodalom, II. világháború, Magyarország, szocializmus3 hozzászólás

„Április 4-ről szóljon az ének / Felszabadulva zengje a nép.” – énekelték egy rendszerrel korábban lelkesedve vagy kényszerből (nem csak)fiatalok generációi, és a történelemkönyvekben is az szerepelt, hogy a szovjet csapatok 1945. április 4-én Nemesmedves birtokba vételével befejezték Magyarország elfoglalását/felszabadítását (ebbe most nem megyünk bele, a nem kívánt törlendő). Na de tényleg így volt? Tényleg véget értek a harcok kis hazánkban?

Tovább

Forrás Holokauszt II. Világháború

Ukrajna legsötétebb órái: robbantás Kijev belvárosában és a Babij Jar-i mészárlás

2017-04-032022-03-02 Balogh-Ebner Mártonháború, holokauszt, kijev2 hozzászólás

Ukrajna a Szovjetunió tagállamai közül a legtöbb veszteséget elszenvedők közé tartozott a második világháború során. Elhelyezkedése miatt nyugati felét hetek alatt foglalta el a Wehrmacht, s 1941 nyarának végére már a keleti területein dúltak a harcok. Az 1943-as sztálingrádi fordulatot követően a német csapatokat egészen Harkovig szorították vissza a szovjet erők, majd elkeseredett harcok árán fokozatosan haladtak nyugat felé a szovjetek, hatalmas anyagi és emberi áldozatok árán. A terület lakossága azonban nem csak a harcok miatt, hanem a náci rendszer politikája miatt is hatalmas veszteségeket szenvedett el. A náci élettér elmélet…

Tovább

Forrás II. Világháború

„Mától fogva Magyarország hadiállapotban levőnek tekinti magát Németországgal.” – Egy soha el nem hangzott mondat története

2017-03-192020-10-15 Bern AndreaHorthy Miklós, II. világháború, kiugrási kísérlet, Magyar Királyság3 hozzászólás

1944 szeptember 28-án három tagból álló, vadásztársaságnak álcázott küldöttség érkezett Horthy Miklós kormányzó szóbeli meghatalmazásával Zichy Ladomér gróf birtokán át a magyar-szlovák határra. Faragho Gábor vezérezredes, gróf Teleki Géza (a néhai miniszterelnök fia), és Szent Iványi Domonkos. Egy partizánfiú, Vincent várta, és Jevgenyij Fjodorovics Voljanszkij és Makarov ezredesek szállására kísérte őket. Érdekes módon utóbbit gondolták a partizánosztag parancsnokának, s előbbit a helyettesének. Bőséges vacsorát kaptak, amit vodkával öblítettek le. [i]Szeptember 30-án, vasárnap, a delegáció megérkezett a szovjet fővárosba, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek.

Tovább

Forrás II. Világháború

Vonalbiztosítás a hátországban – a német megszállás és a magyar katonák a fronton

2017-03-182022-03-18 Fóris Ákosmárcius, március19, megszállás, német1 Comment

1944. március 19. alapvetően meghatározta Magyarország helyzetét a második világháborúban. Az eddigiekben a trianoni békeszerződéssel elcsatolt területek visszaszerzőjeként, majd fegyvertársként megjelenő Németország megszállta szövetségesét, Magyarországot. A kollaboráns kormány kinevezéséig a rádió és a magyar lapok nem adtak magyarázatot az utcákon megjelenő német harckocsikra és katonákra. Így miközben lázas tárgyalások zajlottak az új kormányról és a magyar politikai élet prominens személyeit hurcolta el a Gestapo, aközben a rádióban magyar és német katonanóták mentek, az üzletek kinyitottak, a gyárakban pedig dolgoztak.

Tovább

1918-1939 Forrás II. Világháború

Szabó Ignác és utódai. Egy bányaorvos család története Tatabányán 1898—1945

2017-03-082018-07-31 Napi Történelmi Forrásegészségügy, kórház, Orvos, Szabó István, Tatabánya0 comment

Macher Péter 2016. december 22-én, Tatabányán Schmidt Csaba polgármester hivatalosan is megnyitotta a Jó szerencsét! Emlékévet. A város a bányanyitás 120., valamint a várossá egyesítés 70. évfordulójára egyaránt emlékezik. A jubileum alkalmából érdemes olyan személyiségek életútjával foglalkozni, akik munkásságukkal hozzájárultak a modern Tatabánya létrejöttéhez, illetve a nemzetközi porondon jó hírét vitték a városnak. Írásom egy bányaorvos család történetét beszéli el a dualizmus korától a II. világháború végéig. A család tagja Szabó István, az első magyar Oscar-díjas (Mephisto, 1982) filmrendező, akinek egyes filmjeiben megtalálhatók tatabányai/családtörténeti vonatkozások is. A témában már született…

Tovább

Forrás II. Világháború

Egy éles nyelvű magyar diplomata

2017-03-052021-12-30 Miklós Dánieldiplomácia, II. világháború, Teleki Pál, világháború0 comment

Barcza György 1927 és 1938 között látta el Magyarország vatikáni képviseletét, majd ezt követően három évig volt londoni követ. Teleki Pál öngyilkossága és a délvidéki hadművelet után Nagy-Britannia megszakította Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatot, így Barcza kiküldetése is véget ért. Budapestre érve kérte a nyugdíjazását, ezzel kívánt tiltakozni a feltétlen németbarát külpolitikai irányvonal ellen. Ugyan állásban már „nem maradt,” viszont naplóját tovább írta, ahol (bízva a szerző igazmondásában) gyakran igen vitriolos, illetve vitázó módon írt a magyar politikusokról vagy a háborús bel- és külpolitikáról. Ez a kritikus látásmód Barcza emlékirataiban is…

Tovább

Forrás II. Világháború

Pálinka, pezsgő, pergőtűz; szeszkörkép a Don-kanyarból

2017-03-042021-01-14 György SándorDon-kanyar, II. világháború, Magyar Királyi Honvédség, pálinka3 hozzászólás

Köztudott, hogy a katona (és a kollégista diák) mindig tudna aludni, mindig éhes és mindig szomjas. Na persze ne vízre gondoljunk, hanem egy kicsit magasabb alkoholtartalmú folyadékokra. Helyzetük annyiban különbözik, hogy a diákok italfogyasztását csak anyagi helyzetük (és időnként a vizsgaidőszak) korlátozza, az egyenruhásoknál ennél komolyabb nehézségek is akadnak. Nem volt ez másképp a második világháború idején sem; szolgálatban már akkor is tilos volt az alkoholfogyasztás, és azon kívül sem akadt- legalább is legálisan – túl sok lehetőségük a honvédeknek. Békeidőben persze könnyebb volt a helyzet: mindig akadt valaki, aki…

Tovább

Forrás II. Világháború

A sárkányos hölgy, a robbanó sörösdoboz és a forgószárnyas húskonzerv

2017-02-252017-11-04 Napi Történelmi Forrás1 Comment

Különleges repülőgép-festések II. Különleges repülőgép-díszítéseket, jelzéseket és nose-artokat bemutató sorozatunk nyitó epizódjában megismerkedhettünk az első és a második világháború néhány egyedi festésű bombázójával és vadászgépével, most pedig a hidegháború két legjelentősebb konfliktusában, a koreai és vietnami háborúkban megfordult, szépen, viccesen vagy más módon különlegesen dekorált légijárművekből válogatunk. Érthető módon sem a díszítések célja – morálnövelés, könnyebb azonosíthatóság, és persze a „menőzés” – sem pedig eszközkészlete nem változott sokat a második nagy világégéshez képest, ugyanakkor főleg Vietnamban már megjelentek új díszítőelemek, amelyek részben a dekorált harceszköz sajátosságaihoz igazodtak. Külön érdekesség, hogy…

Tovább

Forrás II. Világháború

„Inkább ésszel dolgoztak, mint erővel” – a német páncélos erők 1941. nyári sikereinek okai a Szovjetunióban

2017-02-182021-06-23 Fóris Ákosleningrád, tank, wermacht3 hozzászólás

Általánosan elterjedt nézet, hogy a Wehrmacht technikai fölényét kihasználva, gépesítésének köszönhetően száguldott végig Európán az Atlanti-óceántól egészen Leningrádig. Miközben a mai napig a diadalmasan előrenyomuló Panzereket ábrázoló német propagandaképekkel illusztrálják a háború 1941 decemberéig tartó első szakaszát, s ezt a német propagandavíziót maguk az szövetséges hatalmak is elfogadták elfedve ezzel azt, hogy milyen szerepet játszottak saját tábornokaik és politikusaik a vereségekben, az erőviszonyokat nézve aligha volt a német siker indokolt. De akkor mégis mi az oka a sikereknek? Egy, a Magyar Külügyminisztérium anyagában fellelhető „bizalmas jelentés” alapján próbálok erre választ…

Tovább

Forrás II. Világháború

Egy elhallgatott repülőbaleset – Veszprém 1940. augusztus 27.

2017-02-172021-08-27 Napi Történelmi Forráslégierő, Magyar Királyi Honvédség, repülő, technikatörténet1 Comment

Topor István 1940. augusztus 27-én megsemmisült a Magyar Királyi Légierő egyik gépe Veszprémben. A korabeli lapokban egy sornyi hír sem jelent meg a tragikus balesetről. Talán az sem véletlen, hogy éppen az áldozatok temetése napján, augusztus 29-én lépett hatályba a teljes cenzúráról szóló rendelet. A Népszava aznapi számának 6. oldalán adott hírt erről. „Eszerint ha a sajtótermék, vagy egyes közlemények megjelenése és terjesztése a hadviselés érdekét, vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan érintené, (a cenzor) köteles az engedély kiadását megtagadni és a sajtótermék terjesztését megtiltani”. Az életbelépő rendelet miatt…

Tovább