II. Világháború – Oldal 12 – Napi Történelmi Forrás

“A Kormányzó Urat […] elfogni” – Wirth Károly és társai ügye – Nyilas merénylet-terv? Koncepciós per? I.

2017-05-102023-07-06 Bern AndreaHorthy Miklós, Magyarország, merénylet, Nyilaskeresztes Párt0 comment

1940. július utolsó napját írták. Az Atlanti-óceánon, ahogyan nyár eleje óta szinte minden nap, brit és német tengeralattjárók és hadihajók vívták egymással tűzharcaikat. Ezúttal a Jamaica Progress és a Jersey City gőzösöket süllyesztette el a Reich U-99 nevű tengeralattjárója az ír partoktól nem messze. Délen a Luftwaffe Dovert bombázta. Magyarországon kifejezetten hűvös nyár volt, a nyugati országrészeken 20 fokig sem melegedett nappal a levegő. [i] Horthy Miklós kormányzó és felesége Kenderesen nyaralt, feltehetően mély gyászban. Lányuk, a betegeskedő Paulette alig több, mint egy hónapja halt meg. A Budai Várba, a…

Tovább

Forrás II. Világháború Szocializmus

Kis történeti áttekintés – A Győzelem Napja

2017-05-082021-05-08 Napi Történelmi ForrásII. világháború, szocializmus, Szovjetunió0 comment

Szerző: Müller Gabriella Moszkva, és egész Oroszország számára az egyik legnagyobb állami ünnep a Szovjetunió második világháborúban aratott győzelme Németország felett. Ennek alkalmából minden év május 9-én hatalmas ünnepségeket, katonai parádét rendeznek, ahol a legújabb haditechnika mellett a veteránok is felvonulnak, igaz évről évre kevesebben. A 2015-ös parádé – a 70. évforduló és az Armata harcjárműcsalád bemutatkozása mellett abban is különlegesnek számít, hogy e sorok írója, a Napi Történelmi Forrás „száguldó riportereként” épp a helyszínen tartózkodott. Következzen hát egy rövid történeti áttekintés, személyes élményekkel tűzdelve… Közép-európai idő szerint 1945. május…

Tovább

Forrás II. Világháború

„Farkas báránybőrben”, avagy a látszat néha csal. Szovjet diverzánsok magyar egyenruhában

2017-05-072019-03-22 György SándorDon-kanyar, II. világháború, Magyar Királyi Honvédség, szovjet2 hozzászólás

Korábban már írtunk a hadviselés egyik legfontosabb alapszabályáról, nevesül arról, hogy ha van rá mód, igyekezz meglepetésszerűen kiiktatni az ellenséget, mielőtt az komolyabb műveletbe kezdene. Hasonló szabály, hogy ahol csak lehet, téveszd meg a szemben álló felet; erre jó példa a „sétáló birnami erdő” Shakespeare Machbetjéből, vagy az, hogy Horthy Miklós sorhajókapitány levágatta a Novara cirkáló hátsó árbocát, hogy messziről rombolónak nézzék, de az angol Q-hajók is, amelyek békés teherhajóknak tűntek egészen addig, amíg rejtett lövegeikkel tűz alá nem vették a megállításukra felemelkedett német búvárhajókat. A megtévesztés másik bevett módja, hogy…

Tovább

Hidegháború II. Világháború

Zafírjubileum 2017 – II. Erzsébet uralkodásának 65 éve

2017-05-022023-01-20 Szegedy-Kloska TamásBrit Birodalom, egyesült királyság, hidegháború, II. Erzsébet, II. világháború, Nagy-Britannia0 comment

Szegedy-Kloska Tamás Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának és más birtokainak, területeinek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője: II. Erzsébet brit királynő 2017-ben ünnepelte uralkodásának 65. évfordulóját, 70. házassági évfordulóját és 91. születésnapját. Az utóbbi esemény apropóján online folyóiratunk kisebb képes összeállítással készült, mai cikkünkben pedig részletesebben tárgyaljuk a leghosszabb ideje trónon lévő brit uralkodó életét.

Tovább

Forrás II. Világháború

„Békeidők” háborús áldozatai – a USS Reuben James megtorpedózása

2017-05-012017-10-17 György SándorAmerikai Egyesült Államok, haditengerészet, II. világháború, tengeralattjáró0 comment

Az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan 1941. december 7-én, a Pearl Harbor-i támadás után lépett be a második világháborúba. Kevéssé ismert, hogy amerikai tengerészeti és légi egységek gyakorlatilag a háború kitörése utáni hetekben már bekapcsolódtak a hadműveletekbe: a Nagy-Britanniába tartó, és német tengeralattjárók által fenyegetett konvojokat Izlandig amerikai hajók (is) kísérték, amelyek több esetben kerültek harcérintkezésbe német tengeralattjárókkal. Az Egyesült Államok őrjárataival hivatalosan az Atlanti-óceán semlegességét biztosította (Neutrality Patrol), ugyanakkor hajóik jelenléte egyértelműen a briteknek kedvezett.

Tovább

Forrás Holokauszt II. Világháború

Szlovákia szégyenei: Tiso, Mach, Kotleba

2017-04-182019-10-13 Balogh-Ebner Mártonholokauszt, pozsony, szlovákia, tiso0 comment

A szlovákiai holokauszt egy dokumentuma A 2016-os szlovákiai választásokon Marian Kotleba pártja, a Mi Szlovákiánk Néppárt (Ľudová strana Naše Slovensko) bekerült a szlovák törvényhozásba. A szélsőséges párt nosztalgikusan viszonyul a Hlinka Gárdához és a nácik bábjaként működő Szlovák Államhoz. Jelen cikkemben ezért szükségesnek éreztem, hogy korábbi bejegyzésünk után újra, kicsit más szemszögből is foglalkozzam a Hlinka Gárdával. Az 1939-ben függetlenné váló Szlovákiában jelentős magyar anyanyelvű kisebbség maradt annak ellenére, hogy a többségi magyar területeket 1938-ban, az első bécsi döntéssel visszacsatolták. A Nyitra környéki magyarságot leszámítva túlnyomó többségük a nagyobb városokban lakott.…

Tovább

Forrás II. Világháború

Kígyóhús, műméz és a négylábú „katonaszökevény” – Élelmezési helyzet a Don-kanyarban

2017-04-142019-07-19 György SándorDon-kanyar, élelmezés, II. világháború, Magyar Királyi Honvédség0 comment

Régóta köztudott, hogy a katona (és a kollégista diák) mindig éhes, emiatt pedig minden alkalmat megragad arra, hogy táplálkozzon, vagy ételt szerezzen be és azt ínségesebb időkre tartalékolja. Az első nagyobb seregek megjelenése óta pedig külön gondot okoz a katonák élelmezése, főleg támadó hadjáratok esetén. A sorozott (tömeg)hadseregek megjelenése abból a szempontból is új elvárásokat jelentett, hogy egyrészt békeidőben is pótolni kellett a szolgálat miatt kiesettek termelését (erre szolgált például a sokáig létező aratási szabadság), másrészt pedig háború esetén biztosítani kellett a sokszor több száz kilométerre lévő katonatömegek ellátását.

Tovább

Forrás II. Világháború

Az NKVD hóhérai Kelet-Lengyelországban

2017-04-132021-07-23 Balogh-Ebner MártonAz NKVD hóhérai Kelet-Lengyelországban, Lengyelország, NKVD, történelem, ukrajna0 comment

A második világháború után a háború alatt a szovjetek által elkövetett tömeggyilkosságok puszta létét is hallgatás övezte a volt szocialista tömb országaiban. Az ismertebb, már a világháború alatt feltárt tömeggyilkosságokat egész egyszerűen a megszálló németek nyakába varrták a szovjetek. Így történt ez a mára már szélesebb körben ismert katyńi vérengzés esetében is. 1941 nyarán azonban több olyan tömeggyilkosságot is elkövettek az egykor Lengyelországhoz tartozó területeken, illetve Ukrajnában, amelyekről az áldozatok hozzátartozóiknak és a kevés számú túlélőnek sokáig hallgatniuk kellett. Lengyelország etnikai térképe. Az 1941-es német támadást követő mészárlások történetét két…

Tovább

1918-1939 Forrás II. Világháború

Magyarország háborúja

2017-04-112019-01-10 Miklós DánielCsehszlovákia, Magyarország4 hozzászólás

Márciusban már említettük Miloš Kobr Hungary’s War című pamfletét Kánya Kálmán magyar külügyminiszter kapcsán. A mostani bejegyzésben az írás részletesebb bemutatása következik, amelynek célja volt, hogy az olvasó számára felvilágosítást adjon, hogy Magyarország miért is vesz részt a második világháborúban. A nézőpont a csehszlovák emigráns kormányé volt, amely így azt is be tudta mutatni a művön keresztül, hogy mit gondol Magyarországról, illetve milyen a saját világlátása.

Tovább

Forrás II. Világháború

1941: Szovjet-magyar kapcsolatok a csúcson

2017-04-052018-03-22 Balogh-Ebner Mártonháború, szovjet, történelem1 Comment

Sajtóvisszhang Magyarország 1940-ben német-olasz segítséggel visszaszerezte a Romániához csatolt területek északi sávját. Teleki Pál miniszterelnök a revíziós sikereknek mégsem örült felhőtlenül, ugyanis a területi visszacsatolások mögött nem volt széles nemzetközi jóváhagyás. A magyar külpolitikai vezetés azonban felismerte azt is, hogy a Romániával szemben való fellépés egyik partnere akár a sok szempontból ősellenségnek tartott Szovjetunió is lehetne. A javuló keleti kapcsolatok csúcspontja azonban, meglehetősen ironikus módon, pont 1941-re esik, hónapokkal a „hadiállapot beállta” előtt Budapest és Moszkva kapcsolata jobb volt, mint a Szovjetunió megalakulása óta bármikor. Jelen cikkemben ennek két, meghatározó…

Tovább