Kategória: I. Világháború

20. század I. Világháború 

Népszövetségi mandátumok az első világháború után

Szegedy-Kloska Tamás, , , , , , , , , 1 Comment

Kloska Tamás Az első világháború előestéjén a Német Birodalom csekély számú (és jelentéktelenebb) gyarmattal rendelkezett, mint a többi nagyhatalom. A világégés kitörésével ez a néhány kevésbé értékes kolónia is a harcok színhelyévé vált. Míg Japán a csendes-óceáni térség német területeire fókuszált, addig Nagy-Britanniának a háború alatt a hadműveletek Afrikára való kiterjesztése volt fontos: többek között a Szuezi-csatorna védelme, a német flottabázisok és a szikratávíró-állomások elfoglalása, később pedig a német tengeralattjáró-háború kiterjesztésének megakadályozása érdekében. A Német Császárság afrikai és csendes óceáni gyarmatait – néhány kivétellel – már a háború legelején elfoglalták az…

Tovább
Forrás Forrásközlés I. Világháború 

IV. Károly debreceni látogatásai

Napi Történelmi Forrás, 1 Comment

Topor István Az ifjú trónörökös első debreceni útja Az utolsó magyar király, IV. Károly (uralkodott: 1916 – 1918) két ízben járt a kálvinista Rómában. Első útja ifjú főhercegként vezetett Debrecenbe. 1901. július 18-án katonai oktatójának, báró Berg Hermannak, a Vilmos huszárok kapitányának vendégeként tett látogatást a városban.[1] Még a városlakók sem sejtették, hogy az egyszerű nyári polgári ruhában város nevezetességeivel ismerkedő ifjú, IV. Károly. Persze azért a helyi lapok, így a Debreczeni Ujság is több alkalommal részletesen beszámolt a tizennégy éves jövendőbeli trónörökös debreceni programjairól. [2][3][4] Másnap a város híres…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Az utolsó tárogató

György Sándor, , 0 comment

A hadseregekhez ősidők óta hozzátartozik a zene; annak ütemére menetelnek a katonák, és sokáig a csatákban is általában valamiféle fúvós hangszer lelkesítette őket. A különféle indulók ugyanakkor segítették az ellenség-barát felismerést, és nem mellesleg komoly identitásképző szereppel bírtak-bírnak az egyes egységeknél. Erre tökéletes példa a különféle skót ezredek duda-zenéje, de nálunk is ismert például a fehérvári huszárok dala. A zene nem hivatalos vonalon is nagy jelentőséggel bírt: a hangszeren játszó katonák sokszor „koncerteztek” társaiknak, megidézve kissé az otthon hangulatát. Mai cikkünkben egy első világháborús zenész katonáról lesz szó, aki pedig…

Tovább
Forrás I. Világháború 

Civil a pályán! – A Vilmos császár utolsó csatája

György Sándor, , , , 0 comment

Ha az ember a „tengeri csata” kifejezést hallja, általában hatalmas vitorlásokra vagy csatahajókra gondol, amelyek bőszen igyekeznek az ellenség hasonló egységeiből minél többet a tengerfenékre küldeni. Nagy vonalakban ez stimmel is, viszont voltak olyan korszakok-helyzetek, amikor civilek, teher és/vagy utasszállító hajók is a pályára kerültek. A felfegyverzett kereskedelmi hajó évszázados múltra tekint vissza, elég csak az east-indiaman-ekre gondolni, amelyeket a különféle gyarmatárú mellett nagyobb számú löveggel is megpakoltak, hogy ezzel is elejét vegyék a kalózok/konkurens hadihajók (sokszor nem volt éles határvonal) támadásainak. A jól elkülöníthető hadi és kereskedelmi hajótípusok kialakulásával…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás I. Világháború 

A „fekete-tengeri tudományos katonai expedíció”

Tóth Bálint, , , , , , , , , 1 Comment

1918. szeptember 21-én néhány magyar tudós/szakember elindul, hogy felfedezze Kis-Ázsia északi partvidékét, amelyet részletesen soha nem kutatott senki. Az expedíció egy későbbi török-magyar gazdasági kapcsolat megalapozásának céljából indul. Eközben azonban a nyugati fronton a németek már visszavonulóban voltak, a Balkánon megkezdődött az antant csapatok támadása, míg Magyarországon újabb hullámban fertőződtek meg tömegesen a spanyolnáthában. Ahogy tehát a felfedezők egyre messzebb jutottak a kis-ázsiai partvidéken, úgy került egyre távolabb az expedíció valódi célja. Ebben a posztban ennek az útnak az eseményeit igyekszünk feleleveníteni elsősorban dr. Vidéky Emil, az egyik résztvevő visszaemlékezései…

Tovább
Forrás I. Világháború 

A fegyverek közt sem hallgatnak a Múzsák; költészet az I. világháborúban

Napi Történelmi Forrás, , , , , 1 Comment

Rátfai Emese Judit Az I. világháború költészetét bemutatni óriási feladat! Amikor ez a téma kerül szóba, elsősorban Balázs Béla, Ady Endre, Juhász Gyula, Gyóni Géza vagy Babits Mihály neve jut a költészetet, verseket szeretők eszébe. Ismert költők, kevésbé ismert és abszolút ismeretlen költő most megtalált verseit idézem. Nem akarom a verseket elemezni (mert nem tudok a költők fejével gondolkodni), csak kísérletet teszek azok megértésére, bár szerintem a költemények magukért beszélnek. A történelmi események leírása sem az én reszortom, azt megteszik helyettem a történészek. Csak annyi a történelmi események leírása, amennyi a…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

„… ez a tudatlan paraszt politikai eszközzé vált” – Raszputyin egy francia diplomata szemével

Csernyánszky Pál, , , , , 0 comment

Az első világháború előtti és alatti Oroszország egyik emblematikus figurája volt a bírálói szemében minden rosszat megtestesítő Raszputyin. A halála óta eltelt száz év alatt legendák szövődtek köré. De mennyi volt ezekből életében? Élesebben vagy homályosabban látták a kortársak, mint az utókor?

Tovább
20. század 20. század Forrás I. Világháború 

Az első világháború WiFije, a Tábori Posta

Becsei Attila, , , , 1 Comment

Nincs az a jeges lelkű, zsémbes ember, akit ne gondolkodtatna el a kép, amint a honvéd utolsó sorait írja a levélre féltő édesanyjának, hogy aztán belerohanjon a géppuskatűzbe… Ilyesmiről már olvashattunk, de arról, hogy kik és hogyan adták kézhez a hősi halott utolsó szavait, akár több ezer kilométerrel távolabb, már ritkábban. Ezen írásomban a hősiesen helytálló Magyar Királyi Posta első világháborús szerepét fogom bemutatni.

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Lovagok egy lovagiatlan háborúban

Nyári Gábor, , , , , , 0 comment

Georg von Trapp: Az utolsó tisztelgésig. Egy osztrák tengeralattjáró-parancsnok történetei. Garamond, Budapest, 2017. Ha a tengeralattjárós hadviselésre gondolunk, a legtöbb embernek óhatatlanul is a második világháború és az angolszász hajókra vadászó német „farkas falka” vagy esetleg a csendes-óceáni hadszíntéren szolgáló amerikai búvárhajók jutnak eszébe. Pedig a fegyvernem az első világháború alatt vált meghatározóvá, így főleg a centenárium kapcsán nagyobb figyelemre tarthat számot a mindmáig háttérbe szorult téma. A feldolgozás nem is kezdődhetne megfelelőbben, mint Georg von Trapp eredetileg 1935-ben megjelent visszaemlékezéseivel.

Tovább
Holokauszt I. Világháború II. Világháború Szocializmus 

Egy különc politikus portréja – Nagy Emil kalandos életútja

Nyári Gábor, , , , , 2 hozzászólás

Nagy Emil neve a legtöbb ember számára nem mond sokat, pedig a XX. század első felének igen jellegzetes alakja volt. Ügyvédként, politikusként, újságíróként és családapaként is kissé különcnek számított, végtelen tisztességéhez és rendkívüli szociális érzékenységéhez pedig egyes esetekben naiv idealizmus párosult. Élete során több mint két évtizeden keresztül volt képviselő, rövid ideig Bethlen István igazságügy-minisztere volt, mindvégig kiállt a szegényebb paraszti rétegekért, a Rothermere-i revízió elkötelezett híve és propagandistája lett, eközben az ország egyik legismertebb ügyvédjeként praktizált, a korszak meghatározó újságírója volt, a vészkorszakban zsidókat és más üldözötteket bújtatott, majd…

Tovább