I. Világháború 

Marta – az első magyar autógyár

Négyesi Pál 110 évvel ezelőtt jött létre Magyarországon az első olyan vállalat, amelynek profiljában első helyen szerepelt személyautók előállítása. A Magyar Automobil Rt Westinghouse rendszer, későbbi nevén Magyar Automobil Rt Arad ugyan alig 13 évig működött, de ennyi idő alatt négyszer váltott tulajdonost. Magyarországon az automobil lassan terjedt el: 1910-ben, amikor életbe lépett az első országos KRESZ a hazai gépjárműállomány 937 személyautóból és 110 db tehergépjárműből állt[i]. Ekkor Magyarország népessége 16,8 millió főt számlált[ii] Azaz nagyjából 16000 főre jutott egy gépjármű. Összehasonlításképpen: 1907-ben, tehát még a Ford Model T megjelenése…

Tovább
20. század I. Világháború 

Népszövetségi mandátumok az első világháború után

Kloska Tamás Az első világháború előestéjén a Német Birodalom csekély számú (és jelentéktelenebb) gyarmattal rendelkezett, mint a többi nagyhatalom. A világégés kitörésével ez a néhány kevésbé értékes kolónia is a harcok színhelyévé vált. Míg Japán a csendes-óceáni térség német területeire fókuszált, addig Nagy-Britanniának a háború alatt a hadműveletek Afrikára való kiterjesztése volt fontos: többek között a Szuezi-csatorna védelme, a német flottabázisok és a szikratávíró-állomások elfoglalása, később pedig a német tengeralattjáró-háború kiterjesztésének megakadályozása érdekében. A Német Császárság afrikai és csendes óceáni gyarmatait – néhány kivétellel – már a háború legelején elfoglalták az…

Tovább
Forrás Forrásközlés I. Világháború 

IV. Károly debreceni látogatásai

Topor István Az ifjú trónörökös első debreceni útja Az utolsó magyar király, IV. Károly (uralkodott: 1916 – 1918) két ízben járt a kálvinista Rómában. Első útja ifjú főhercegként vezetett Debrecenbe. 1901. július 18-án katonai oktatójának, báró Berg Hermannak, a Vilmos huszárok kapitányának vendégeként tett látogatást a városban.[1] Még a városlakók sem sejtették, hogy az egyszerű nyári polgári ruhában város nevezetességeivel ismerkedő ifjú, IV. Károly. Persze azért a helyi lapok, így a Debreczeni Ujság is több alkalommal részletesen beszámolt a tizennégy éves jövendőbeli trónörökös debreceni programjairól. [2][3][4] Másnap a város híres…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Az utolsó tárogató

A hadseregekhez ősidők óta hozzátartozik a zene; annak ütemére menetelnek a katonák, és sokáig a csatákban is általában valamiféle fúvós hangszer lelkesítette őket. A különféle indulók ugyanakkor segítették az ellenség-barát felismerést, és nem mellesleg komoly identitásképző szereppel bírtak-bírnak az egyes egységeknél. Erre tökéletes példa a különféle skót ezredek duda-zenéje, de nálunk is ismert például a fehérvári huszárok dala. A zene nem hivatalos vonalon is nagy jelentőséggel bírt: a hangszeren játszó katonák sokszor „koncerteztek” társaiknak, megidézve kissé az otthon hangulatát. Mai cikkünkben egy első világháborús zenész katonáról lesz szó, aki pedig…

Tovább
Forrás I. Világháború 

Civil a pályán! – A Vilmos császár utolsó csatája

Ha az ember a „tengeri csata” kifejezést hallja, általában hatalmas vitorlásokra vagy csatahajókra gondol, amelyek bőszen igyekeznek az ellenség hasonló egységeiből minél többet a tengerfenékre küldeni. Nagy vonalakban ez stimmel is, viszont voltak olyan korszakok-helyzetek, amikor civilek, teher és/vagy utasszállító hajók is a pályára kerültek. A felfegyverzett kereskedelmi hajó évszázados múltra tekint vissza, elég csak az east-indiaman-ekre gondolni, amelyeket a különféle gyarmatárú mellett nagyobb számú löveggel is megpakoltak, hogy ezzel is elejét vegyék a kalózok/konkurens hadihajók (sokszor nem volt éles határvonal) támadásainak. A jól elkülöníthető hadi és kereskedelmi hajótípusok kialakulásával…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás I. Világháború 

A „fekete-tengeri tudományos katonai expedíció”

1918. szeptember 21-én néhány magyar tudós/szakember elindul, hogy felfedezze Kis-Ázsia északi partvidékét, amelyet részletesen soha nem kutatott senki. Az expedíció egy későbbi török-magyar gazdasági kapcsolat megalapozásának céljából indul. Eközben azonban a nyugati fronton a németek már visszavonulóban voltak, a Balkánon megkezdődött az antant csapatok támadása, míg Magyarországon újabb hullámban fertőződtek meg tömegesen a spanyolnáthában. Ahogy tehát a felfedezők egyre messzebb jutottak a kis-ázsiai partvidéken, úgy került egyre távolabb az expedíció valódi célja. Ebben a posztban ennek az útnak az eseményeit igyekszünk feleleveníteni elsősorban dr. Vidéky Emil, az egyik résztvevő visszaemlékezései…

Tovább
Forrás I. Világháború 

A fegyverek közt sem hallgatnak a Múzsák; költészet az I. világháborúban

Rátfai Emese Judit Az I. világháború költészetét bemutatni óriási feladat! Amikor ez a téma kerül szóba, elsősorban Balázs Béla, Ady Endre, Juhász Gyula, Gyóni Géza vagy Babits Mihály neve jut a költészetet, verseket szeretők eszébe. Ismert költők, kevésbé ismert és abszolút ismeretlen költő most megtalált verseit idézem. Nem akarom a verseket elemezni (mert nem tudok a költők fejével gondolkodni), csak kísérletet teszek azok megértésére, bár szerintem a költemények magukért beszélnek. A történelmi események leírása sem az én reszortom, azt megteszik helyettem a történészek. Csak annyi a történelmi események leírása, amennyi a…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

„… ez a tudatlan paraszt politikai eszközzé vált” – Raszputyin egy francia diplomata szemével

Az első világháború előtti és alatti Oroszország egyik emblematikus figurája volt a bírálói szemében minden rosszat megtestesítő Raszputyin. A halála óta eltelt száz év alatt legendák szövődtek köré. De mennyi volt ezekből életében? Élesebben vagy homályosabban látták a kortársak, mint az utókor?

Tovább
20. század 20. század Forrás I. Világháború 

Az első világháború WiFije, a Tábori Posta

Nincs az a jeges lelkű, zsémbes ember, akit ne gondolkodtatna el a kép, amint a honvéd utolsó sorait írja a levélre féltő édesanyjának, hogy aztán belerohanjon a géppuskatűzbe… Ilyesmiről már olvashattunk, de arról, hogy kik és hogyan adták kézhez a hősi halott utolsó szavait, akár több ezer kilométerrel távolabb, már ritkábban. Ezen írásomban a hősiesen helytálló Magyar Királyi Posta első világháborús szerepét fogom bemutatni.

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Lovagok egy lovagiatlan háborúban

Georg von Trapp: Az utolsó tisztelgésig. Egy osztrák tengeralattjáró-parancsnok történetei. Garamond, Budapest, 2017. Ha a tengeralattjárós hadviselésre gondolunk, a legtöbb embernek óhatatlanul is a második világháború és az angolszász hajókra vadászó német „farkas falka” vagy esetleg a csendes-óceáni hadszíntéren szolgáló amerikai búvárhajók jutnak eszébe. Pedig a fegyvernem az első világháború alatt vált meghatározóvá, így főleg a centenárium kapcsán nagyobb figyelemre tarthat számot a mindmáig háttérbe szorult téma. A feldolgozás nem is kezdődhetne megfelelőbben, mint Georg von Trapp eredetileg 1935-ben megjelent visszaemlékezéseivel.

Tovább