Kalocsay Miklós, az 1980-as évek emblematikus színésze, a Kuckó tévéműsor vezetője
Tóth Eszter Zsófia
Bár Kalocsay Miklós színészt láttam színpadon is, a Ruszt József-féle Független Színpad Rómeó és Júlia előadásában szerepelni, de ami miatt úgy érzem, érdemes felidéznünk a tragikusan fiatalon elhunyt színész alakját, az Kuckó című televíziós műsora volt. Manapság már szerencsére divatos az állatvédelem, azonban az 1980-as években unikális volt egy olyan tévéműsor, ahol egy kutya nemcsak jelen volt, hanem tevékeny részese is lehetett a műsornak. A Kuckó célközönsége a 6-14 éves korosztály volt és rengeteg levelet kapott a műsorvezető.
A cikk a Napi Történelmi Forrás és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében készült
Eltörött a kutyám lába, mit csináljak, hangzott a kérdés, vagy hogyan lehet felvidítani a rossz kedvű ékszerteknőst és a fájós fogú cicát. Kalocsay türelmesen válaszolt, bár városi gyerek volt, a háború utáni Budapesten nőtt fel, ahol bombatölcsérek és romos falak közt játszott. Ha édesapját úgy keresték meg, hogy „ne ijedjen meg Kalocsay úr”, az azt jelentette, biztos kisebb baleset érte a gyermeket. Dorisz, a tévéműsorban szereplő pointer kutya öntudatos vadászkutyahölgy volt, akit cseppet sem zavart a kamera.[1] Dorisz után Kristóffal, a vizslával állt a kamerák elé.[2] Nézzünk egy 1979-es tartalomjegyzéket a Bálint Ágnes írónő szerkesztette műsorból:
„Ezúttal a hideg évszak közeledtére figyelmeztető tanácsokkal szolgál a felnőttek körében is népszerű gyermekműsor. Minthogy a tél kellő edzettséget kíván, a kutyát vagy madarat is jó előre fel kell készíteni. Ehhez kapcsolódnak az adás állattartóknak szánt hasznos útbaigazításai. Szóba kerül a halak és a madarak élőelesége is, s a műsor készítői érdekes„titkokat” árulnak el a múzeumbogárról, valamint az őstörténeti névadásról.”[3]
1984-ben ünnepelték a 200. adást.[4] Egy 1979-es interjúban Kalocsay Úri utcai lakásában ABBA szólt, de szerette a Pink Floydot és a Fonográfot is. Már színművészeti főiskolásként eljátszhatta Rómeót. 34 tévéjátékban szerepelt 1979-ig. A riport közben főzött, hagymasalátát is készített, amelynek receptjét közzétette a lapban.[5] Egy másik cikkben így jellemezték:
„Ha Kalocsay Miklóst röviden jellemezni akarnám, azt kellene mondanom: hollywoodi típus. Olyan, mint Clark Gable, Robert Taylor. A külseje hibátlan. 187 centi magas, fekete hajú, fekete szemű. 28 éves.”[6]
1988-ban a Film Színház Muzsika közölte a színész horoszkópját is:
„Kalocsay Miklós horoszkópját az erősen konstellált Nap-Hold együttállás határozza meg a Kos jegyében. Ez nemcsak énhangsúlyt, énállítást és énérvényesítést jelent, hanem impulzivitást, ingerlékenységet, környezettel való vitákat és összecsapásokat is. Állandóan erős az akaratbevetés, állandó a változtatás; mozgékony énjével elismertetésre törekszik, és érvényesíti is az énjét. E konstellációnak köszönheti, hogy eredeti, ötletes, önzetlen, barátságos, hogy vannak szokatlan érzelmi kapcsolatai, hogy derűs az életfelfogása, jóindulatú, méltányos, népszerű, de azt is, hogy szeszélyes, hangulatilag ingadozó, és hogy még ellenszenvre, ámításra is számíthat.”[7]
1991. december 2-án szívrohamban hunyt el. Fiatal felesége, Kolti Helga és kisfia, a négy éves Kristóf gyászolta.
„Kalocsay olyan volt a fiatalok között, mint egy jószívű, bölcs, idősebb testvér. Közöttük ért jelentős színésszé. Úgy képzelem, tanította őket és tanult tőlük. Lőrinc barátként megmutatta nekik (s nekünk) az életszeretetet,Luciferként végigvívódta közös kételyeinket.”
– írta nekrológjában a Népszava.[8]
Kolti Helga 1998-ban így emlékezett vissza a Független Színpad megalakulására:
„A Szegedi Nemzeti Színházban ’89-ben forradalmi időszakot éltünk át: sztrájkoltunk az ottani körülmények miatt. Amikor a színház nem teljesítette a kéréseinket, elhatároztuk, hogy megmutatjuk, mit tudunk adni pusztán a hitünkből, a színészetünkből, felesleges külsődlegességek, sallangok nélkül. Döntse el a közönség, mire van inkább szüksége! Tíznapos próbaidőszak után, a JATE pinceklubjában, ’89 decemberében, díszlet, jelmez, kellék nélkül, tizenkét ember alkotóerejéből született meg a Rómeó és Júlia — egy legendás előadás, amely a színháztudományi tanszéken ma tananyag… Én játszottam Júliát. Kiderült, hogy egy előadás megszületése nem csak a pénzen múlik, ha van hozzá elég hit és akarat…” [9]
Életrajza
A budapesti Madách Színház (1973–1980), a budapesti Várszínház (1980–1982), a budapesti Nemzeti Színház (1982–1989), a Szegedi Nemzeti Színház (1989–1990), majd a Ruszt József vezette Független Színpad tagja (1990–1991). Főiskolás korában Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia) szerepében tűnt fel (Szegedi Szabadtéri Játékok, 1972). Kezdetben főként amorózó szerepeket alakított, majd inkább ironikus, humoros karakterszerepeket formált meg sikerrel. Az MTV Kuckó c. műsorának házigazdája. Tévéjátékokban is gyakran szerepelt. Ismertebb tévéjátékai: Sárközi György: Mint oldott kéve. (1983); Offenbach: Párizsi élet. (1987); Gvadányi József: A peleskei nótárius. (1987); Illés Endre: Krétarajz Németh Lászlóról. (1987). (Forrás)
Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.
Jegyzetek, felhasznált források:
[1] Pajtás, 1986. október 30. 18. o.
[2] Reform, 1989. november 10. 41. o.
[3] Népszava, 1979. november 7. 14. o.
[4] Népszava, 1984. június 19. 6. o.
[5] Képes Újság, 1979. május 12. 30. o.
[6] Igaz Szó, 1979. január 15. 44. o.
[7] Film Színház Muzsika, 1988. július 16. 22.o.
[8] Népszava, 1991. december 7. 7. o.
[9] Fehér Megyei Hírlap, 1998. július 13. 10. o.
A nyitóképen: Kalocsay Miklós a Halászbástyán 1972-ben. 8FORTEPAN, 18934)