A távolban egy viking vekeng. Észak-fok, titok és a sokadik rókabőr

A vikingek, akik az elmúlt évtizedekben átvették a Nyugatrómai Birodalom végét elhozó germánok kultúrtörténetben elfoglalt helyét, napjainkra a legismertebb barbárokká váltak. Kifejezetten népszerű barbárokká. A történetírásban, a tudomány világától messze eső médiadiskurzusokban és a szórakoztatóiparban a viking tematika jelentőségén túlmutató hírnévnek örvend. Ennek közelmúltbeli eklatáns példája a Hollandiához tartozó Frízföld székhelye, Leeuwarden múzeumában megrendezett kiállítás. A tárlat a nyugati germán nyelvet beszélő kora középkori frízek és az északi hajósok kulturális kötelékeit hangsúlyozta, figyelmet szentelve annak is, hogy a frízek részt vettek a vikingnek nevezett csoportok katonai vállalkozásaiban. A Mi, vikingek…

Tovább

Képtelen krónika – megjegyzések a Koppány-problémához

2017 nyarán kisebb vihart kavart, hogy Berend Nóra történész megkérdőjelezte Koppány vezér létezését. Írásomban annak járok utána, hogy mennyiben támogatható ez az állítás. Vizsgálódásom tárgya, hogy a Koppány személynév az Árpád-korban milyen kontextusban és formában tűnik föl előttünk, s milyen időbeli eloszlást mutat. Koppány, a kivégzett Koppány életéről és haláláról elsőként Kézai Simon 13. századi Gesta Hunnorum et Hungaroruma ad támpontot: Az Úr megtestesülésének 967. évében azonban Géza fejedelem isteni jóslattól intve nemzette Szent István királyt; Géza fivére, Mihály pedig nemzette Vazult és Szár Lászlót. István király ugyan több fiút…

Tovább