„Bombamerénylet transzban?” – Matuska Szilveszter a sajtóban és a városi legendákban
Bár Matuska Szilveszterre emlékezhetnénk feltalálóként, vagy háborús hősként, neve – nem véletlenül – az 1931 őszi biatorbágyi sínrobbantással fonódott össze, amelyről hónapokig cikkeztek hazai és külföldi lapok, de a robbantó írókat, filmeseket, zenészeket és képzőművészeket is megihletett. De tényleg magányos merénylőként robbantott? Vagy egy nagyobb összeesküvés részeként tevékenykedett? És egyáltalán mennyire volt beszámítható? Ezek a kérdések már a kortársakat, például a tárgyalásról tudósító Márai Sándort is erőteljesen foglalkoztatták.
„A biatorbágyi bombamerénylet borzalmas rejtélye kapcsán a tömeggyilkos Matuska Szilveszter zavaros vallomásában egy szúrósszemű titokzatos emberről is beszélt, aki szerinte valósággal szuggerálta őt a véres tömeggyilkosság elkövetésére. — önkívületi állapotban, ellenállhatatlan lelki kényszer alatt követtem el a tettet — mondta zokogva Matuska, — nem voltam tiszta öntudatnál, mindig magam előtt láttam ennek az embernek szúrós szemeit s azt tett velem, amit akart, ő szuggerálta nekem a gonosztettet.”
– olvasható a Tolnai Világlapja 1931. október 31-i számában, amelyben természetesen rengeteg szó esett a mintegy hat héttel korábban bekövetkezett robbantásról.[1] Matuska Szilveszter (1892-1945?) tanító, katonatiszt, feltaláló, a biatorbágyi viadukt elleni merénylet elkövetője. A Vajdasági Csantavéren született, végigharcolta az első világháborút, ahol többször kitüntették. A háború után több sikertelen vállalkozásba is belekezdett, illetve feltalálóként igyekezett megélni. Közben megnősült, lánya 1922-ben született meg. 1930-tól Bécsbe költöztek; Ausztriában és Németországban is több vasúti robbantást követett el, ezek azonban nem jártak áldozatokkal. A biatorbágyi viadukt (és az azon közlekedő bécsi gyors) elleni 22 halottat és 17 súlyos sebesültet eredményező merényletet 1931. szeptember 12-ről 13-ra virradó éjjel követte el. Október elején Bécsben vették őrizetbe, az osztrák bíróság 6 évre ítélte, majd kiadták Magyarországnak, ahol életfogytiglani börtönbüntetést kapott. A váci börtönből az 1944 végi zavaros időszakban kiszabadult, majd Csantavérre ment, ahol 1945 elején eltűnt.
„Matuskának nem volt érdeke a merénylet. Valamilyen gigantikus kéjgyilkosság lehetett Matuska számára (…) Az elnöknek igaza van, mikor feltételezi, hogy Matuska komédiázik… Matuska valóban szimulál. Ugyanakkor… Matuska komoly, száz százalékos bolond is… Matuska tudathasadásban szenvedő lélek-e szexuális kényszerképzetekben őrjöngő fenevad, ezt bonyolult vizsgálatok s csak idegorvosi vizsgálatok dönthetik el. Kétségtelen… paranoiás… Az őrült, aki az őrületet szimulálja, hogy rögeszméinek következményei elől megmeneküljön, éppen nem ritkaság. Valahol itt lesz a szimuláns Matuska körül az igazság…”
– írta Márai Sándor az Újság 1934. november 6-i számában. [2]
A Sir Arthur Conan Doyle vagy Edgar Allen Poe történeteibe illő elméletek mellett a merénylet után szárnyra kaptak olyan híresztelések is, hogy a robbantást Horthy Miklós kormányzó tudtával Gömbös Gyula honvédelmi miniszter rendelte el, céljuk pedig a kommunista mozgalom felszámolása volt. A merénylet után statáriumot vezettek be és hajtóvadászat indult a kommunisták ellen. Az osztrák Der Abend című lap szeptember 16-án „Ki rejtőzik a Budapest–Bécs-i gyorsvonat elleni merénylet mögött” címmel hosszabb cikket közölt, amelyben szerepelt
„…a megalapozott és több oldalról kimondott gyanú, hogy ezt a névtelen gonosztettet politikai okokból rendeztették olyan körök, akiket az uralmon levők között kell keresni.” (…) „Horthy és Gömbös urak ürügyet akartak a statáriumhoz.”
A merénylet hátterének tisztázására 1967-ben újabb nyomozást folytattak le a magyar belügyi szervek, sikerrel azonban ekkor sem jártak. [3]
Hogy őrült volt-e Matuska Szilveszter, akinek esetleg szexuális kielégülést okozott a robbantás? Vagy csak kiválóan szimulált? Esetleg egy összeesküvés részese volt? Vagy tette csak ürügy volt a kommunistákkal való leszámoláshoz? A kérdések mintegy 80 éve foglalkoztatják a jogászokat, (újság)írókat, művészeket, rendőrnyomozókat és történészeket, egyértelmű válasz azonban máig nem született, ugyanakkor napjainkig tartó kétes hírnevet szerzett a hídrobbantónak.
Matuska neve a merénylet után mintegy 10 évvel ismét felbukkant, amikor (büntetésük csökkentése fejében) 1942 őszén fegyenceket vezényeltek a Don-kanyarban harcoló 2. hadsereghez.
„Állítólag Matuska Szilveszter is köztük van.”
– jegyezte fel Magass Miklós tábori lelkész főhadnagy. [4] Bár minden bizonnyal a délvidéki vérengzések alatt kivégezték szülőfalujában, egyesek látni vélték Koreában, és nevét összefüggésbe hozták egy svédországi vasúti merénylettel is. Kétségkívül nem mindennapi élete a művészeket is megihlette. Várkonyi Zoltán 1959-ben Merénylet című filmjében dolgozta fel az eseményeket, Simó Sándor pedig 1982-ben A viadukt (Train Killer) címmel rendezett filmet a „biatorbágyi bestiáról”. [5] Danny Devos holland művész pedig egy 1993-as bécsi fotókiállításában szerepeltette a merénylőt.[6]
Danny Devos kiállítása
A zenei világ sem maradt ki, erről tanúskodik a Lard nevű, Magyarországon kevéssé ismert brit hardpunk együttes Sylvestre Matuschka című 1990-es száma, amelynek dalszövegében szerepel több az itt is említett legendák közül. A legérdekesebb az, hogy itt is megemlítik Matuska második világháborús frontszolgálatát. [7]
„Austria, 1931 Hungarian hero-World War I Businessman Family man Idealist? Or just plain mad? (…) Six years, Vienna jail Shipped to Hungary, then in World War II Released, ‘cos the army needs Experts for demolition teams Some say that’s how he died |
A szám itt hallgatható meg, zúzósabb zenéket kedvelők előnyben!
Bár kissé könnyedebb a műfaj, Matuska személye felbukkan a Kowalsky meg a Vega Kezeket fel című számában is, épp, mint a váratlanság, kiszámíthatatlanság szimbóluma.
„Mert itt rohan az idő, akár a gyorsvonat
És a terv, hogy hova mész vele csak gondolat
Mert jöhet egy Matuska Szilveszter, amit nem vártál,
És megáll az idő Biatorbágynál!”
Források:
[1] Bombamerénylet transzban? Tolnai Világlapja 1931. október 31. 43. szám 30. o.
[2] Sereg András: A Matuska-per, egy híres ügy a magyar jogtörténetből http://www.jogiforum.hu/hirek/33551 (2015. augusztus 12.)
[3] Nemes Dezső: A biatorbágyi merénylettől a statáriumig História, 1981/1 23-28. o.
[4] Sára Sándor: Krónika 10. rész (dokumentumfilm-sorozat a magyar 2. hadseregről, 1979-1982)
[5] Bővebben lásd: Koltai Tamás: Szakszerűen kisiklatott vonatok, Filmvilág 1983/1. (2015. augusztus 12.) http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=6696
[6] http://www.performan.org/works/sylvester-matuschka/ (2015. augusztus 12.)
[7] http://www.lyricsmania.com/sylvestre_matuschka_lyrics_lard.html (2015. augusztus 12.)
A nyitóképen a lezuhant vonat roncsai a merénylet másnapján (Lencse Zoltán/FORTEPAN)
[…] került rács mögé. Igaz, akad olyan forrás is, ami szerint a “biatorbágyi rémet”, Matuska Szilvesztert is kivitték a börtönből, hogy valami különleges robbantási feladatot végezzen el a Don-kanyarban. Hofrichter […]