Mátyás király – Napi Történelmi Forrás

Mátyásunk szobra hol késel az éji homályban?! – Hogyan nem készült el Hunyadi Mátyás reformkori emlékműve

2021-03-222021-03-22 Napi Történelmi Forrásemlékezet, emlékezetpolitika, Mátyás király, művészet, reformkor, szobor0 comment

László Andor Napjainkban ismét felmerült a terv Hunyadi Mátyás csontjainak azonosítására, majd azok újratemetésére egy erre a célra létrehozott nemzeti kegyhelyen Székesfehérváron. Nagy királyunk mindig kitüntetett helyet kapott a magyar emlékezetpolitikában, kolozsvári vagy a budai várban található szobrai közismertek csakúgy, mint a róla készült híres 1476-es portré. Köztéri lovasszobra viszont máig nincs a fővárosban (a kolozsvári alkotás modellje látható a budai vár Hunyadi termében). Pedig már a reformkorban kísérletet tettek nagyméretű szobra felállítására, és szintén felmerült a „nagy férfiak” síremlékei kultuszhellyé tételének gondolata is.

Tovább

Középkor

Székesfehérváron eltemetett királyaink azonosítási lehetőségei

2018-07-172018-07-17 Napi Történelmi ForrásAnjou-ház, archeogenetika, Árpád-ház, Habsburgok, középkor, Mátyás király1 Comment

Holczmann Balázs A házi feladat Korábbi cikkemben (Árpád-házi királyaink nőági azonosítási lehetőségei) arra próbáltam rámutatni, hogy a milyen azonosítási lehetőségeink merülnek fel az idén megvizsgált II/52-es csontváz, I. András és III. Lászlóval kapcsolatban [18]. Ebben a rövid összefoglalóban pedig arra próbálok rámutatni, hogy a genetikai vizsgálatokkal milyen további lehetőségeket nyitnak meg további királyok azonosítására, és milyen nem magyarországi sírok adhatnak támpontot az eredmények bizonyítására.

Tovább

Forrás Középkor

Kaffa és a Hunyadiak

2018-01-102019-10-16 Csernyánszky Páldiplomácia, Genova, Hunyadi János, Kaffa és a Hunyadiak, Magyar Királyság, Mátyás király, Oszmán Török Birodalom0 comment

Hunyadi János pályafutása kész regény, Mátyás király köré pedig legendákat szőtt az utókor. Nem világos, ilyen népszerűek voltak-e saját korukban is, de akadt legalább egy hely a királyság határain túl, ahol megmentőként várták őket. Miért számítottak a Krímben élő genovai kereskedők a magyarok segítségére és ki(k)ben reménykedhettek rajtuk kívül?

Tovább

Forrás Középkor

Vetélkedő Jagellók: interregnum és polgárháború

2017-05-282021-09-22 Perényi KárolyII. Ulászló, Jagelló, Jagelló-kor, középkor, Magyar Királyság, magyar történelem, Mátyás király, Vetélkedő Jagellók: interregnum és polgárháború0 comment

Hunyadi Mátyás, középkori történelmünk egyik legnagyobb formátumú uralkodója 1490. április 6-án hunyt el a bécsi Burgban. Négy trónjelölt szállt harcba a magyar koronáért: Mátyás törvénytelen fia, Corvin János jelentős birtokállományára támaszkodott, Miksa, III. Frigyes fia az 1463-as bécsújhelyi egyezményt tekintette jogalapnak, IV. Kázmér lengyel király két fia, Ulászló és János Albert pedig rokonságban állt a Mátyást megelőző uralkodókkal. Ugyan Ulászló megválasztásával és szeptember 21-i megkoronázásával az interregnum véget ért, a harcok tovább folytatódtak. A Magyar Királyság tekintélyes része hadszíntérré vált, országos jelentőségű városok (Eger, Eperjes, Fehérvár, Zágráb) vesztek el átmenetileg.…

Tovább

Forrás Középkor

Magyarország legrégebbi temploma: Mátyás levele IV. Sixtus pápához

2017-05-232020-03-22 Kanyó FerencFehéregyháza, Magyar Királyság, Magyarország legrégebbi temploma: Mátyás levele IV. Sixtus pápához, Mátyás király, pálos, Pápaság, szerzetesrendek0 comment

Mátyás király (1458-1490) szívén viselte az egyházzal való kapcsolatát, így rendszeresen levelezett a pápákkal, akik eleinte tetemes összegeket folyósítottak neki a török elleni háború céljából, utóbb azonban ezt az összeget folyamatosan csökkentették, mikor látták, hogy a király más háborúira költi el a neki juttatott aranyakat. Ennek ellenére számtalan intézményt alapított vagy újított fel, ahogy az alábbi levelében is írta. A címben szereplő Fehéregyháza sokáig a magyar történeti és régészeti kutatások fókuszpontjában állt, mivel Anonymus gesztája szerint itt temették el Árpád vezért.

Tovább

Forrás Középkor

Nyelvtársak – Mátyás király és a lingvicídium meséje

2017-05-222022-02-02 Napi Történelmi ForrásMagyar Királyság, Mátyás király, Német-római Birodalom1 Comment

Perényi Károly Történt, hogy 1459. februárjában magyar főurak egy Mátyással szemben álló csoportja III. Frigyesnek tett hűségesküt. A német-római császár felvette a magyar királyi címet, majd serege nemsokára a Dunántúl nyugati peremén nézett farkasszemet Mátyáséval. Ennek eseménytörténeti részletei jól feltártak,[1] diplomáciai háttere is jól ismert, akárcsak a konfliktust lezáró 1463-as bécsújhelyi egyezmény pontjai.

Tovább