II. Világháború – Oldal 11 – Napi Történelmi Forrás

„Hát akkor innen kezdjük a háborút” – hangzott el Theodore Roosevelt dandártábornok, az amerikai 4. gyaloghadosztály parancsnokhelyettesének azóta legendássá vált kijelentése 1944. június 6-án reggel a normandiai parton, miután rádöbbent, hogy a flotta rossz helyen tette ki ezredét. Akiknek ismerősen cseng a név, nem tévednek, a tábornok ugyanis Theodore Roosevelt egykori amerikai elnök elsőszülött fia és az akkor hivatalban levő – többek között az ifjú Fidel Castroval is levelező – elnök, Franklin D. Roosevelt közeli rokona volt.

Tovább

Forrás II. Világháború

„Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni…” Bill „Piper” Millin története

2017-06-052018-04-03 György SándorII. világháború, Nagy-Britannia, normandiai partraszállás, skót duda1 Comment

„Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni, ott kell annak megtanulni, hogyan kell a dudát fújni” – szól a középkori eredetű (József Attilát is megihlető) dal, amely bár Bill „Piper” Millin előtt minden bizonnyal teljességgel ismeretlen volt, de mégis egyet érthetett annak minden sorával. Ő volt ugyanis a D-Day, vagyis a normandiai partraszállás legendássá vált, bár nem egyetlen dudása, aki a szintén híres Lord Lovat – az 1. Különleges Dandár parancsnoka – mellett vett részt az Overlord hadműveletben. Emlékét ma szobor őrzi az egykori Sword partszakasz fövenyén, és parancsnokához…

Tovább

Forrás II. Világháború

Budapesttől Moszkváig

2017-06-012021-09-28 Miklós Dánielfegyverszünet, II. világháború, Magyar Királyság, partizán0 comment

Teleki Géza mellett más is megemlékezett arról, hogy miként zajlottak 1944 őszén a moszkvai fegyverszüneti tárgyalások: Szent-Iványi Domokos, a magyar delegáció vezetője nemcsak a tárgyalásokról, hanem a Moszkváig vezető veszélyekkel teli útról is részletesen jegyzetelt. Szent-Iványi részvétele a küldöttségben egyfajta elégtételnek is vehető személye felé, mivel Teleki Pál miniszterelnöksége idején a Miniszterelnökség egyfajta „árnyék külügyminisztériumában,” a Tájékoztatási Osztályon dolgozott, azonban a kormányfő halála után az osztály megszűnt, amelynek egyik oka volt az is, hogy a „hivatalos” külügy nem igazán szimpatizált Szent-Iványi osztályával, így a Kállay Miklós idején a kiugrási tárgyalások…

Tovább

Forrás Holokauszt II. Világháború

A csehekre váró végső megoldás terve

2017-05-282021-09-27 Miklós DánielCseh-Morva Protektorátus, Harmadik Birodalom, II. világháború, Prága0 comment

Közel hetvenhat évvel ezelőtt a frissen kinevezett cseh-morvaországi protektorhelyettes, Reinhard Heydrich beszédet mondott Prágában, arról, hogy miként képzeli el a tartomány és azon belül is a csehek jövőjét. A Sicherheitsdienst megszervezője, az Endlösung későbbi kitervelője egy rá jellemző, nagyon alapos elgondolást vázolt fel a német hallgatóság előtt. Heydrich terve végül nem valósult meg, ebben nemcsak a halála akadályozta meg, de a változó hadi helyzet is átalakította a megszálló németek helyi politikáját, valamint az sem kedvezett elképzelésének, hogy csak nagy ráfordítással tudta volna a Harmadik Birodalom végrehajtani.

Tovább

Forrás II. Világháború

„Ne légy jól értesült! Ne ülj fel bennfenteseknek! Háború van!” – Mérgező falevelek, robbanó tollak és a propaganda

2017-05-212022-04-22 Napi Történelmi Forrásbombázás, Magyarország, propaganda0 comment

Szerző: Miklós Tamás Éppen az Esztergom és Vidéke 1944-es évfolyamát lapozgattam, amikor egy figyelemre méltó cikkre bukkantam. Korábbi olvasmányaimból már ismerős volt a szövetségesek által ledobott robbanó babák és tollak története, amely mindig is erősen propaganda gyanús volt. Ebben erősített meg az említett írás is, amely Megyénkben is dobtak le halálos gyermekjátékokat a terrortámadók címmel jelent meg az Esztergom és Vidékében.

Tovább

Forrás Hidegháború II. Világháború

Megszállás? Felszabadítás? – Révai József és a háború utáni világrend

2017-05-202020-10-12 Fóris ÁkosII. világháború, kommunizmus, Magyarország, megszállás, Szovjetunió0 comment

Fóris Ákos 1989-tól kezdve élénk történeti és közéleti vita folyik arról, hogy a Vörös Hadsereg 1944-45-ös magyarországi tevékenységét milyen fogalommal illessük. Ennek a diskurzusnak a legfőbb nehézségét az adja, hogy 1945-től minden, a náci Németországgal szövetséges vagy általa megszállt ország – illetve utódállamai – viszonyítási pontjául az 1944-45-ös esztendők szolgálnak, ezáltal történettudományon túlmutatóan máig legitimációs funkciókat is ellát az angolszász és szovjet csapatok bevonulásának megítélése. A hidegháború során mindkét hatalmi tömb azzal kívánta csökkenteni a másik szuperhatalom legitimitását, hogy elvitatta annak felszabadító szerepét, s azt hangsúlyozta ki, hogy a másik…

Tovább

Forrás II. Világháború

Mari néni, az ágyellenőr; légi partizánok a Donnál, a Csendes-óceánon és Koreában

2017-05-162019-09-09 György SándorDon-kanyar, II. világháború, koreai háború, légierő, Magyar Királyi Honvédség, Mari néni az ágyellenőr: légi partizánok a Donnál a Csendes-óceánon és Koreában, Szovjetunió1 Comment

Korábban már két írásunk is foglalkozott a hadászat pár fontosabb alapelvével, nevesül a megelőző csapással és az ellenség megtévesztésével. Na de mi a helyzet akkor, ha éppenséggel sem megelőzni, sem megtéveszteni nem tudjuk az ellenséget, amely ráadásul (ideiglenesen legalább is) fölényben van? Bosszantsuk ott, ahol csak lehet, romboljuk katonái morálját és fosszuk meg a lehető legtöbb utánpótlástól is! Ennek a korábban „kisháborúsnak” nevezett harcmodornak volt mestere Kováts Mihály és Hadik András, de a huszárcselekről az 1809-ben Nyugat-Magyarországon járó francia katonák is pont eleget tudtak mesélni.

Tovább

Forrás II. Világháború

Magyarok a jugoszláv partizánhadseregben

2017-05-152018-03-06 Napi Történelmi ForrásJugoszlávia, Magyarország, partizán, Tito1 Comment

Szerző: Domján Dániel Ferenc 1944 októberében a jugoszláv partizánhadsereg megkezdte „felszabadító” harcát Délvidéken, azokon a területeken, amelyekről a magyar hadsereg kivonult. A Josip Broz Tito által vezetett kommunista felkelők, a szerb civil lakossággal karöltve szinte azonnal megkezdték a délvidéki, „bűnös” magyarság elleni bosszúhadjáratot. A mai napig nem lehet tudni, pontosan hány magyar vált a népirtás áldozatává, hányan fekszenek még ismeretlenként tömegsírokban.

Tovább

Forrás II. Világháború

Magyar hajó német célkeresztben; a KELET gőzös elsüllyesztése

2017-05-132021-08-19 György Sándorhaditengerészet, hajózás, Magyarország, tengeralattjáró3 hozzászólás

Bár az 1939 szeptemberében kirobbant második világháborúba Magyarország 1941-ig nem kapcsolódott be, a világégés közvetlen következményeivel több magyar szembesült, méghozzá 3300 kilométernyire az ország határaitól. Az elsők között voltak a Neptun Tengerhajózási Rt. KELET gőzösének tengerészei; hajójukat 1940. augusztus 19-én süllyesztette el a német (!) UA tengeralattjáró. Németország már 1939-től, de főleg 1940 tavaszától igyekezett teljes blokád alatt tartani a Brit-szigeteket. Tengeralattjáróik megtorpedózták vagy feltartóztatták az Atlanti-óceán keleti medencéjében észlelt kereskedelmi hajókat. Utóbbi esetben a búvárhajó felszínre emelkedve rádión, fényjelzéssel vagy figyelmeztető lövésekkel állította meg célpontját, majd átvizsgálták a hajót,…

Tovább

Forrás II. Világháború

A Wehrmacht már 1940-ben megszállta volna Magyarországot – „Ha Magyarország nem áll be a sorba, protektorátusi státuszt fog kapni.” Berlin, 1940. május 26.

2017-05-12 Nyári GáborFranz Halder, Magyarország, OKH, Teleki Pál, wehrmacht2 hozzászólás

Bár Magyarország a második világháború alatt egészen 1944. március 19-ig ki tudta tolni a német megszállás idejét, valójában ennek a veszélye már jóval korábban is fennállt. Franz Halder (1884–1972), a német szárazföldi haderő vezérkari főnöke a háború kirobbanásától 1942-es leváltásáig vezette hadinaplóját, amelyben gyakran említette Magyarországot. A tábornok szinte minden alkalommal arról számolt be, hogy a német politikai és katonai vezetés egyaránt elítéli Magyarország politikáját, amely szövetséges ugyan, de nem hajlandó kiszolgálni a német igényeket.

Tovább

Kategória: II. Világháború

Egy szerencsés (el)tévedés, avagy görbebottal a golyózáporba

„Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni…” Bill „Piper” Millin története

Budapesttől Moszkváig

A csehekre váró végső megoldás terve

„Ne légy jól értesült! Ne ülj fel bennfenteseknek! Háború van!” – Mérgező falevelek, robbanó tollak és a propaganda

Megszállás? Felszabadítás? – Révai József és a háború utáni világrend

Mari néni, az ágyellenőr; légi partizánok a Donnál, a Csendes-óceánon és Koreában

Magyarok a jugoszláv partizánhadseregben

Magyar hajó német célkeresztben; a KELET gőzös elsüllyesztése

A Wehrmacht már 1940-ben megszállta volna Magyarországot – „Ha Magyarország nem áll be a sorba, protektorátusi státuszt fog kapni.” Berlin, 1940. május 26.