Forrás 

Drechsler Miksa főrabbi és az osztrák ügynökök – Őstörténeti idézetek nyomában I.

Közösségi oldalakon hosszabb ideje terjed egy idézet, amely érvként szolgál annak az elképzelésnek az alátámasztására, hogy valójában idegen ügynökök avatkoztak be a magyar őstörténet kutatásába. A kézről kézre adott és tovább osztott idézetet Drechsler Miksa, temesvári főrabbi nevéhez fűzik. Van azonban egy fontos különbség a világhálón terjedő hamis megosztásokhoz képest: az, hogy forrással látták el. Megpróbáltam utánajárni, hogy vajon tényleg leírta vagy mondta-e ezt a főrabbi, és ha igen, akkor hol található meg a forrás. Egy idézet és a hűlt helye A közösségi oldalakon általában a következő szöveggel és képpel…

Tovább
Kult 

Magyar írók a magyar középkorról – válogatás az elmúlt évek terméséből

A Könyvhét alkalmából szeretnénk tisztelegni a magyar írók előtt, egyúttal pedig ajánlani az elmúlt évtized történelmi regényeiből – ezúttal a kritikai meglátások mellőzésével. Nagyjából két évtizede ismét nagy számban olvashatunk történelmi regényeket, olyannyira, hogy nagy vállalkozás lenne áttekinteni az összes megjelent regényt. Ebben az írásban ezért a magyar középkorban játszódó, vagy azzal foglalkozó műveket veszem számba. Egészen pontosan az új évezred terméséből mutatok be egy szubjektív válogatást, a szerzők nevének ábécésorrendjében, szigorúan olyan könyveket, amelyeket magam is elolvastam. Bán Mór – Hunyadi-sorozat 2008-ban indult útjára Bán Mór Hunyadi Jánosról szóló…

Tovább
Forrás 

Mit ér az ember, ha történész?

Partnerünk, az Újkor.hu számos témával foglalkozik, ezek között pedig már a kezdetektől fogva önálló egységet képeztek azok az interjúk, amelyeket történelemmel hivatásszerűen foglalkozó kutatókkal és oktatókkal készítettek. Jelenleg valószínűleg az ott olvasható Portré rovat a legnagyobb magyar nyelvű gyűjtemény, amely ezzel a témával foglalkozik. Az eddig megjelent interjúkból most egy válogatáskötet jelent meg az Újkor és a Fakultás Kiadó együttműködésében. A Történészek története című könyvben immár a papíralapú olvasás szerelmesei is elolvashatják ezeket a beszélgetéseket.

Tovább
Forrás 

Új szerzőket keresünk!

Várjuk mindazon történészek, levéltárosok, régészek, muzeológusok, néprajzosok, nyelvészek, könyvtárosok, antropológusok stb. jelentkezését, akik szívesen publikálnának a Napi Történelmi Forrás online történeti folyóiratba! Szerzőktől cikket az alábbi két formában tudunk megjelentetni: Vendégszerzőként Állandó szerzőként  Jelentkezés feltételei: Minden szerzőtől a szerkesztoseg@ntf.hu címre egy rövid szakmai önéletrajzot és egy publikációs listát várunk a legfontosabb cikkeikből. Ha utóbbi közül van olyan, amit a jelentkező szívesen ajánlana a figyelmünkbe, és elérhető online (pl. academia.edu-n stb.), akkor azt linkkel is kérjük. Formai követelményeink az alábbiak egy-egy cikkel kapcsolatban: Az ntf.hu-n megjelenő írásokat az MTMT-ben fel lehet venni,…

Tovább
képes történelem Középkor 

Képek egy oszmán krónikából: hogyan néz ki a Tarih-i Üngürüsz?

Kanyó Ferenc Nemrég járta körbe a médiát az a hír, hogy Grandpierre Attila és társai újra kiadták a Tarih-i Üngürüszt. Az oszmán-török krónika neve az őstörténet iránt fokozottan érdeklődők körében nem hangzik ismeretlenül, az elmúlt fél évszázadban a szövegének több kiadása is napvilágot látott. A sokak által rejtélyesnek ítélt forrás valójában egyáltalán nincs rejtve a nagyközönség elől. A teljes krónika valamennyi lapja elérhető már a világhálón, ezekből szemeztünk a Képes Történelem rovatunk legújabb írásában.

Tovább
Forrás Középkor 

A magyar könnyűlovasság rögös útjai

A magyar könnyűlovasság történetének kutatása az elmúlt nagyjából százötven évben számtalan elméletet állított fel. Ezek többsége nem bizonyult időtállónak, mégis mély gyökeret vertek nemcsak a tágabb értelemben vett köztudatban, de a szűkebb szakmai közvéleményben is. Nem könnyű feladat tehát összefoglalni azt a valós és tényleges tudást, amely rendelkezésünkre áll a „legmagyarabbnak” gondolt csapatnemről, és lehántani róla azokat a tévedéseket, amelyek évtizedek óta meghatározták azt. Az újabb kutatások közül most egy összefoglaló munkát ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Tovább
Középkor 

Vándorúton a királyné génjei I.

Legutóbbi genetikával foglalkozó cikkemben a magyar őstörténet és az archeogenetika közös vetületeit vizsgáltam meg. Ám a középkor történetében nem az őstörténet az egyetlen terület, amelyben érdekes felfedezéseket hozhat egy-egy jól átgondolt archeogenetikai projekt. Mai írásomban annak járok utána, hogy kiket találna meg a genetikus, ha a ma elterjedt módon anyai ági leszármazást vizsgálná. Mindezt pedig egy konkrétan ismert temetkezési hellyel bíró királyné, Chatillon Anna példáján keresztül mutatom be. Bár a középkor a férfiági leszármazást tartotta nyilván, ha az anyai vonalon indulunk el, számtalan érdekes történetre és egyéni sorsra bukkanhatunk. A…

Tovább

Az archeogenetika a magyar őstörténet svájci bicskája?

Az elmúlt héten nagy visszhangot váltott ki a hvg.hu interjúja Török Tiborral, amelyet Boldogkői Zsolt készített el. A hatásvadász címmel felvértezett riportra Bálint Csanád, az MTA BTK Régészeti Intézetének nyugalmazott igazgatója felelt. Bár azóta több reakció is született, megpróbáljuk röviden összeszedni, hogy mire használható az archeogenetika a magyar őstörténet kutatásában, és mi az, amiről a vita során szinte mindenki elfeledkezik.

Tovább
Forrás Középkor 

Képzelt Koppány?

Nemrég kisebb vihart kavart Berend Nórának a Népszava számára adott interjúja, amelynek egyik állítása az volt, hogy Koppány vezér, István ellenfele, valójában nem létezett, személye utólagos kitaláció eredménye. Mai írásunkban azt járjuk körül, hogy min alapszik ez a vélemény, és mit tud Koppányról a magyar medievisztika.

Tovább
Forrás Középkor 

A lemeztelenített legátus

Kun László országlásával már foglalkozott egy posztunk, mikor nővérének, Erzsébetnek a szökése került terítékre. Az uralkodó köztudottan meglehetősen ambivalens viszonyban volt az egyházzal, hol esküdözött, hogy megbékél vele, hol magasról tett az őt megintő pápai küldöttek szavaira. A mostani forrásunk egyik főszereplője szintén a király lesz, a másik pedig Fülöp, pápai legátus, aki azzal a céllal érkezett Magyarországra, hogy majd ő jobb belátásra bírja a királyt. Zsarolás, gyilkosság, megszegett cölibátus és egy megkövezés is szerepel a mai forrásunkban, főhősünk pedig nem távozott pozitív gondolatokkal Magyarországról.

Tovább