Szovjetunió – Oldal 5 – Napi Történelmi Forrás

Mari néni, az ágyellenőr; légi partizánok a Donnál, a Csendes-óceánon és Koreában

2017-05-162019-09-09 György SándorDon-kanyar, II. világháború, koreai háború, légierő, Magyar Királyi Honvédség, Mari néni az ágyellenőr: légi partizánok a Donnál a Csendes-óceánon és Koreában, Szovjetunió1 Comment

Korábban már két írásunk is foglalkozott a hadászat pár fontosabb alapelvével, nevesül a megelőző csapással és az ellenség megtévesztésével. Na de mi a helyzet akkor, ha éppenséggel sem megelőzni, sem megtéveszteni nem tudjuk az ellenséget, amely ráadásul (ideiglenesen legalább is) fölényben van? Bosszantsuk ott, ahol csak lehet, romboljuk katonái morálját és fosszuk meg a lehető legtöbb utánpótlástól is! Ennek a korábban „kisháborúsnak” nevezett harcmodornak volt mestere Kováts Mihály és Hadik András, de a huszárcselekről az 1809-ben Nyugat-Magyarországon járó francia katonák is pont eleget tudtak mesélni.

Tovább

Forrás II. Világháború Szocializmus

Kis történeti áttekintés – A Győzelem Napja

2017-05-082021-05-08 Napi Történelmi ForrásII. világháború, szocializmus, Szovjetunió0 comment

Szerző: Müller Gabriella Moszkva, és egész Oroszország számára az egyik legnagyobb állami ünnep a Szovjetunió második világháborúban aratott győzelme Németország felett. Ennek alkalmából minden év május 9-én hatalmas ünnepségeket, katonai parádét rendeznek, ahol a legújabb haditechnika mellett a veteránok is felvonulnak, igaz évről évre kevesebben. A 2015-ös parádé – a 70. évforduló és az Armata harcjárműcsalád bemutatkozása mellett abban is különlegesnek számít, hogy e sorok írója, a Napi Történelmi Forrás „száguldó riportereként” épp a helyszínen tartózkodott. Következzen hát egy rövid történeti áttekintés, személyes élményekkel tűzdelve… Közép-európai idő szerint 1945. május…

Tovább

Forrás Hidegháború

Éhezők diadala – Az egyiptomi kenyérintifáda

2017-02-212022-01-17 Krajcsír LukácsEgyesült Államok, Egyiptom, hidegháború, kenyérintifáda, kommunisták, lázadás, Szadat, Szovjetunió, zavargások1 Comment

Egyiptomban idén januárban nemcsak a nílusi forradalom kitörésének (2011. január 25) volt az évfordulója, hanem egy negyven évvel ezelőtt kirobbant lázadásnak is. Egyes helyeken „kenyérintifádának”, máshol „tolvajforradalomnak” nevezett eseménysorozat volt az „arab tavasz” előtt az egyik legnagyobb, legvéresebb és legkiterjedtebb rendszerellenes megmozdulás a közel-keleti országban. Jelen szakcikk célja az 1977. január 18. és 21. közötti történések bemutatása és az éhséglázadást kiváltó politika-gazdasági okok elemzése.

Tovább

Forrás Hidegháború

Amerikai dzsihád Afganisztánban – A Stingerek megérkezése

2017-02-022020-12-27 Napi Történelmi Forrásafgán háború, Afganisztán, Szovjetunió, visszaemlékezés1 Comment

A szovjet hadsereg 1979 karácsonyán bevonult Afganisztánba, hogy a megtámogassa az instabil Moszkva-barát kormányt. Az ezt követő, a hagyományos társadalomra, a vallásos afgánokra támaszkodó felkelés olyan 10 évig tartó szörnyű háborút eredményezett, amiből csak újabb és újabb háborúkba lehetett továbblendülni. Forrásrészleteink a kis afganisztáni fegyverkezési versenyt mutatják be, azt a „fejlődést”, amivel a gyalogságtól az aknákig, a helikopterektől a Stingerekig jutott az afgán háború.

Tovább

Forrás II. Világháború

„Olyan még nem fordult elő a történelemben, hogy öt perc alatt át lehessen menni békéből háborúba” – a kassai bombázásról mégegyszer

2017-01-192019-06-26 Bern AndreaBárdossy, Horthy, II. világháború, Kassa, Kassa bombázása, Németország, Szovjetunió2 hozzászólás

Mint ismeretes, Magyarország az 1941. június 26-án Kassát ért légitámadásra válaszul deklarált hadiállapotot a Szovjetunióval. A támadó gépek hovatartozása máig tisztázatlan. Oldalunk sem fog erre biztos választ adni, megpróbálja viszont megválaszolni, hogy kik azok, akik biztosan nem vettek részt az akcióban. Az 1941 június 22-én hajnalban meginduló Barbarossa hadműveletet másnapján Kristóffy József moszkvai magyar követ a következő táviratot küldte külügyminisztériumának Budapestre: „Molotov ma délelőtt kéretett. Kérdést intézett Magyarország állásfoglalásával kapcsolatban német-orosz konfliktust illetően. Közölte velem, hogy a szovjet kormánynak, mint már több ízben kijelentette, nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgal…

Tovább

Forrás Szocializmus

„Az Úristennek van humora” Oloffson Placid atya túlélésről, az élet apró örömeiről, és arról, hogy került Lenin és Sztálin WC-ülőkére

2017-01-162021-02-25 György Sándorbörtön, GULÁG, II. világháború, kommunizmus, Szovjetunió, visszaemlékezés4 hozzászólás

„Többször elmondtam: jegyezzék meg, az Úristennek van humora! A Szovjetunió tíz évig mindent megtett, hogy tönkretegyen. Én mégis itt vagyok 91 évesen, de hol van a Szovjetunió?” Oloffson Placid, 2007 Bencés diák, szerzetes-pap, tábori lelkész, politikai elítélt, festő, faipari segédmunkás, mosodás, majd mosodavezető; ez csak néhány állomás a nem sokkal 100. születésnapja után elhunyt Oloffson Károly, ismertebb (szerzetesi) nevén Placid atya életéből. A svéd származású családban született bencés pap emellett volt vidéki plébános, és tanított a rend budapesti gimnáziumában is. 1946-ban, tehát még vastagon a Rákosi-korszak előtt, koholt vádakkal, szovjet…

Tovább

Forrás II. Világháború

Véres bosszú az NKVD mészárlás után – pogromok Kelet-Lengyelországban és Ukrajnában (18+)

2017-01-142019-07-07 Balogh-Ebner MártonLemberg, második világháború, németek, Szovjetunió, ukrajna, Véres bosszú az NKVD mészárlás után - pogromok Kelet-Lengyelországban és Ukrajnában (18+), zsidók0 comment

A Szovjetunió elleni német támadást követően számos tömeges lincselésnek, nyilvános megszégyenítésnek és mészárlásnak volt a helyszíne az egykor Lengyelországhoz tartozó, ma nyugat-ukrajnai terület. A Vörös Hadsereg visszavonulása-menekülése, az NKVD-s csapatok kivonása illetve a német megszállók stabil berendezkedése között eltelt pár napban a helyi lakosság egy része, helyenként német asszisztenciával kereste fel, büntette/gyilkolta meg a korábbi bolsevik rendszer funkcionárusait, vagy az annak bélyegzetteket. A mészárlások és megszégyenítések célpontjai sok esetben azonban egész egyszerűen a helyi zsidó közösségeknek a tagjai voltak.

Tovább

Forrás II. Világháború Szocializmus

„Fasiszta söpredékek” és „Hitler-bérencek” a bíróság előtt – szovjet felelősségre vonás a második világháború alatt és után

2017-01-112020-08-25 Fóris Ákosháborús bűnösök, szovjet bíráskodás, Szovjetunió0 comment

A második világháború befejeződése újfajta következményekkel járt a legyőzöttek számára. Nem csupán a győztes hatalmak fegyverszüneti feltételeit, megszállását, jóvátételi követeléseit kellett elfogadniuk, hanem a világ legvéresebb háborúját követően a legyőzött rendszerek vezetőinek bíróság előtt is felelniük kellett tetteikért. Nürnberg egy máig élő precedenst teremtett a háborús bűnösök elítélésében, viszont az már kevéssé ismert, hogy szinte az összes háborút viselt országban perek sorozata indult tengelyhatalmi vezetők és katonák ellen. Cikkemben ennek egy szeletére, a szovjet bíráskodásra kívánok betekintést engedni a szovjet háborús megtorlás alapdokumentumának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1943. április…

Tovább

Forrás Szocializmus

Paks 50. Fél évszázada írták alá a szovjet-magyar atomerőmű egyezményt

2016-12-272017-12-28 Bosák BalázsAtomerőmű, diplomácia, Paks, Szovjetunió, technikatörténet2 hozzászólás

Mai posztunk a pontosan ma 50 éve aláírt paksi atomerőmű egyezmény megkötésével és annak előzményeivel foglalkozik. Ez a nemzetközi megállapodás fontos eleme a 20. századi magyar történelemnek, mivel a paksi atomerőmű megépítése volt a múlt század legnagyobb hazai ipari beruházása, valamint az erőmű a mai napig jelentősen meghatározza országunk energetikáját.

Tovább

Forrás II. Világháború Szocializmus

Tankkal a színpadra?

2016-12-052018-09-24 Kalmár Miklósépítészet, Moszkva, színház, Szovjetunió, Sztálin1 Comment

Az 1917-es forradalom után uralkodóvá váló Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt vezetése terrorisztikus módszerekkel és minden korábbit messze felülmúló mértékben igyekezett befolyást gyakorolni az emberek gondolkodásmódjára és mindennapjaira. Pontosan azt a módszert követve cselekedett, ahogy a marxizmus és a nemzetiszocializmus szembeállításáról szólva nagyon találóan éppen Hitler fogalmazott: a marxizmusban „a szellem és nyers erő harmonikus egységet képez.” Ennek részeként kívánta átalakítani a múltat: „Mindenről tudnunk kell, ami a múltban történt, de nem úgy, ahogy erről már beszéltek, hanem úgy, ahogyan azt Marx–Engels–Lenin–Sztálin tanítása megvilágítja”.

Tovább