Gyalogoshidak a Dunán

 

Domonkos Csaba

Az elmúlt 25 évben számos elképzelés született egy Budát és Pestet összekötő gyalogoshídra. E cikk témája nem kimerítő elemzés, hanem inkább egy előzetes számvetés, hogy kik, mikor milyen – autóforgalomtól mentes – hidat gondoltak, javasoltak vagy pályáztattak a két part közé. Amennyiben az olvasók más elképzelésekről is tudnak, e cikk írója várja a hozzászólásokat. A cél elsőként ugyanis az, hogy az elképzelések teljes listáját összeállítsuk, ami a későbbi kutatások, elemzések alapja lehet.

Korai elképzelések

Az, hogy a Duna két partját csak gyalogosok számára épített híd hidalja át, már felmerült a 19. században is. Akkor természetesen nem azzal a céllal, amivel ma, hanem praktikus okokból. Az Erzsébet híd építése előtt, annak előkészítésekor is felmerült, hogy csak gyalogosok számára építsenek átkelőt, mert így nem kellett volna a pesti belvárost átépíteni, egész utcákat, házsorokat és a pesti városházát is lebontani. Ez az elképzelés nem volt sokáig napirenden, hiszen 1893-ban már ki is írták a pályázatot az Eskü téri hídra, amelyhez kapcsolódva a teljes pesti belvárost átépítettek[1].

Zielinsky Szilárd eredeti tervrajza gyaloghídjáról, 1890. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum. MMKM TEM 247

A 20. században sokáig fel sem merült a csak gyalogosoknak szánt híd, hiszen a meglévő hidakon elég komoly gyalogos forgalom bonyolódott. Rövid ideig, 1956-tól 1960-ig volt csak gyalogosok által használható híd, ugyanis az ideiglenes céllal épített Kossuth hidat 1956-ban a járművek előtt lezárták.[2]

Az 1960-as évektől az autófordalom növekedésével a közúti átkelők kapacitását kívánták növelni, a várostervezők fejében a gyalogos egy olyan személy volt, aki a közlekedési eszköztől a célig, vagy két közlekedési eszköz között mozog. Az ekkor született hídterveken a gyalogos közlekedést biztosították, de nem preferálták. A kerékpáros közlekedés tekintetében még rosszabb volt a helyzet.

Komolyan a 20. század utolsó évtizedében került napirendre egy dunai gyalogoshíd építése, mégpedig az 1995-re tervezett Expo-hoz. Az eredeti elképzelések szerint az Expo a Duna két oldalán létesült volna, azaz a budai oldalon a mai Infopark, míg a pesti oldalon a Boráros tértől délre lévő (akkori) pályaudvar helyén, ahol ma többek között a Nemzeti Színház és a Müpa is áll.

Az EXPO’96 gyalogos hídja

Ezen Expohoz kapcsolódott volna a Rákóczi, akkori nevén Lágymányosi híd, de annak az 1992 előtti tervváltozatai nagyok keskeny járdával számoltak. A megvalósult hídon ugyan már jobb a gyalogosok helyzete, de az Expo helyszínei közötti gyalogos forgalomra, már elhelyezkedése folytán sem lett volna alkalmas.

A gyalogoshídra 1993-februárjában pályázatot írtak ki, amely sok konkrétumot nem tartalmazott:

– „a rendezési tervekben kijelölt pest-budai kapcsolatra gyalogoshíd, a budai hídfőben a kiállítási „gyűrűre” a vízfelületen telepítendő létesítmények,

 – (…)

– a gyalogoshíd pesti hídfője, a part, a Soroksári út és a Haller utca kereszteződésének területei megvalósítására, beépítésére, városképi, építészeti, műszaki javaslatok beszerzése, amelyek alapján a további tervezésre megbízás adható.”[3]

A beadási határidő 1993. május 23-volt. A Világgazdaság 1993. július 2-án arról számolt be, hogy:

„A gyalogostengelyre 41 érdeklődő közül 27 adott be pályázatot. Némi csalódást keltett a tervezők között, hogy bár öt munkát díjaztak (1,3 millió forinttól 900-ezer forintig), tíz tervet megvásároltak, a rangsorolás ez esetben elmaradt. Ez azonban nem a kiírók elégedetlenségének jele volt, sőt, a fenti díjak az eredetileg tervezett összegnél 25 százalékkal magasabbak.”

Érdekes, hogy – bár a pályázatban erre utalás se volt – az újságnak Barsiné Pataky Etelka Expo biztos a lezárult pályázatot “ötletpályázat”-nak nevezte, és arról beszélt, hogy ezt követően egy meghívásos pályázatot írnak ki, illetve, hogy egy gyalogos híd nem is elég. A tervek képlékenységét mutatja, hogy néhány sorral arrébb már arról is szó van a cikkben, hogy ha nincs elég pénz, akkor akár hajóval is elképzelhető az összeköttetés megteremtése. [4]

A pályázat után történő egyeztetéseken kiderült, hogy a főváros nem akar állandó gyalogos hidat, azt ideiglenesnek szánta, azaz az EXPO után azt el kell bontani, és valahol másutt kell felépíteni.

Az UVATERV elképzelése egy ferdekábeles függőhíd lett volna, az első ilyen szerkezet Magyarországon. A vezető tervező ugyanaz volt, mint a Lágymányosi híd esetében, Sigrai Tibor, illetve Reinholcz Péter. A híd nem egy egyszerű gyalogoshíd lett volna, hanem a két oldalán futó 3-3 méter széles gyalogjárdák két darab, egy méter széles, fedett mozgójárdát fogtak volna körül. A hidat ideiglenesnek szánták, azt bonthatónak, és valahol másutt végleges formában, akár közúti hídként is felépíthető szerkezetnek gondolták el.[5] Később Mohács önkormányzata be is jelentkezett a hídért, és fél milliárd forintos költségtérítésre is hajlandó volt. [6] A hidat Mohácsnál nem gyalogos hídként helyezték volna forgalomba, hanem a fa útpályát vasbetonra cserélve – közúti hídként. [7]

Az Uvaterv gyalogoshídjának terve. Fotó: Uvaterv archívuma
Az Uvaterv gyalogoshídjának terve. Fotó: Uvaterv archívuma

A későbbi meghívásos pályázatról nem találtam adatokat, de az év végére három terv körvonalazódott. Az egyik az UVATERV fentebb említett hídja, e mellett Finta József által megálmodott „csőhíd”, valamint egyes újságcikkekben arról is írtak, hogy egy multinacionális vállalat is építene hidat.[8] Ezt az adott cikk nem nevesíti, de 1994 februárjában, amikor bár az eredeti pályázat lezárult, de a gyalogoshíd kérdés még nem dőlt el, új lehetőségként számolt be a Népszabadság az Első Magyar-Kanadai Kft elképzeléséről, ami egy lánchidat tartalmazott.

Finta József gyaloghídjának látványterve, a 3D látványterv Dóczé Péter munkája. Finta József engedélyével

„A Petőfi híd és a Déli összekötő vasúti híd között a Haller utcával szemben induló gyalogoshíd az egyetem két épülettömbjének középpontjában helyezkedne el. Úgy, hogy a budai parttól száz méterre lévő 150 méter magas kristálytoronyra, mint pilonra, kettős lánchíd- ként függeszkedne. A torony szintjeiről feltárulna Budapest látképe. A szintenként 320 négyzetméternyi körbeüvegezett toronyban üzleteket, éttermeket galériákat terveznek.”[9]

Finta József gyaloghídjának látványterve, a 3D látványterv Dóczé Péter munkája. Finta József engedélyével
Finta József másik elképzelése egy, a Rákóczi hídhoz ragasztott gyalogos zóna, amely a hidat egészíti ki egy különleges sávval.

A gyalogosok itt is üvegezett, fedett úton, üzletek között kelhettek volna át a folyón, a sietősebbek részére mozgójárda állt volna rendelkezésre.

Ennek megfelelően a döntés az UVARERV hídjára esett, ennek megvalósításáról Schamschula György közlekedési miniszter és Barsiné Pataky Etelka EXPO kormánybiztos 1994 áprilisárban megállapodást írt alá. E szerint a hídhoz a minisztérium 400 millió forintot ad az útalapból, és a hídnak 1996. február 28-án el kell készülnie. [10]

1994 júliusában már arról írt a Népszabadság Budapest melléklete, hogy az UTIBER, amelyik a „gyalogoshíd-beruházás lebonyolításának a tendernyertese,” már végzi a kivitelezés előkészítését. [11]

Bojár Iván ezen felül még megemlít egy prezentációjában két tervet, az egyik Jean Francois Luscher svájci építés hídterve, valamint Z. Halmágyi Judit és Virág Csaba elképzelését, akik egy egypilonos ferdekábeleshidat képzeltek el.  [12]

Bojár Iván András által javasolt híd látványterve. Gyaloghid.hu Bojár Iván András engedélyével.

Azonban az 1994-es választások után megalakult kormányzat az Expo rendezésétől elállt[13]. Ugyan egyes beruházásokat befejeztek, így a Lágymányosi hidat, vagy az ELTE új épületeit, az eleve ideiglenesnek szánt gyalogoshíd nem épült meg.

Az Expora tervezett gyalogoshíd tehát egy ideiglenes megoldás lett volna. Azonban az ötlet, hogy Budapesten legyen egy gyalogoshíd, ekkor kapott szárnyra. Az ezredforduló környékén számos új elképzelés jelent meg a legkülönbözőbb fórumokon.

1996- Kemény György grafikus híd elképzelése a Magyar Design Kulturális (közhasznú) Alapítvány – „Lépés a jövőbe 96” pályázatra.

Ezen elképzelés az egykori Kossuth híd helyére tervezett volna egy különleges kialakítású hidat, amelynek közepén a Parlament kupolájának stilizált megjelenése lett volna. [14]

2001-2003 UNIOHID

A 2000-es Millennium és a közelgő EU csatlakozáshoz kapcsolódva vetette fel egy állandó Dunahíd ötletét egy civil szervezet, az azóta megszűnt PRP 2000 Alapítvány. Konkrét hídtervet nem dolgoztak ki, javaslatuk szerint az

„UNIOHID reális és/vagy virtuális változata nem közlekedési híd, hanem sétáló és üzleteket sorakoztató építmény a Duna felett, turisztikai látványosság, amely (az internet révén) az egész világból vonzza a látogatókat amellett, hogy reális és virtuális (internetes) üzletként működik, hatalmas nemzeti és üzleti (világ-) reklámerővel.

A volt Kossuth híd pesti hídfőjétől a Batthyány térig vezető, felülnézetben hullámalakú, sétáló és rangos üzleteket sorakoztató építmény,(…)[15]

Itt, ezen elképzelésnél tehát már megjelenik a sétatér, közösségi tér funkció. Az EXPO nyertes gyalogoshíd terve a gyors átkelésre koncentrált, míg ez a pályázati anyag már a köztér, az agora funkciót is beépíti a hasznosítás körébe. Azaz a nemzetközi trendekhez hasonlóan a gyalogoshidat nem közlekedési útvonalként, hanem vízközeli közparkként, köztérkén (is) el tudja képzelni. Az, hogy Budapesten ekkor már mekkora igény volt egy ilyen hídra, jól mutatta annak az akciónak a sikere, amelynek keretében 2003-tól pár nyáron keresztül hétvégénként lezárták az autók előtt a Lánchidat, illetve amikor 2004-ben, az EU csatlakozási ünnepségekhez kapcsolva a Szabadság hidat füvesítették be egy hétvégére.

2002 körül – ’56-osok hídja, a Dráva utca és a Margit híd között épült volna meg, egy 56 méter magas pilonnal, amelyen egy forgó étterem kapott volna helyet. Ez a híd tehát nem a teljes Dunát hidalta volna át, hanem „csak” a Margit Szigetre vezetett volna.

2003- Bojár Iván András elképzelése

Bojár Iván András és Z. Halmágyi Judit  egy kétszintű híd ötletét vetette fel, ahol lent gyalogos út, üzletek találhatók, fent pedig egy park lenne. A híd helyeként a Vigadó magasságát jelölte meg. Az ötletgazda a hidjának alapgondolatát a Ponte Veccióhoz, vagy a Rialtohoz hasonlította.

Az akkori sajtóhírek szerint a kormányzat támogatta volna az elképzelést, de a főváros akkori vezetése elzárkózott előle. [16][17]

Az ötletet Bojár Iván András a mai napig napirenden tartja, legutóbb 2010-11-ben vetette fel ismét. [18][19]

2005- Európa Kulturális Fővárosa pályázat

Egy gyalogoshíd elképzelés szerepelt abban a programtervben, amely Budapest jelöltségéhez készült a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre. A pályázati anyagban a következő olvasható:

„Gyalogoshíd a Duna felett

A jelentős részben befektetői tőkéből megvalósítható új, gyalogos és biciklis forgalom lebonyolítására szolgáló Duna-híd eminens módon fejezné ki a víz és az élhető metropolisz szimbolikáját.  A magántőke bevonása egy kétszintes hídszerkezet kialakításával érhető el, amelynek alsó, zárt szintjén kb. 4000 négyzetméternyi, kereskedelmileg hasznosítható passzázst lehet kialakítani, felső, nyitott és parkosított szintje pedig a gyalogos és kerékpáros közlekedés számára áll rendelkezésre. A 2010-es programsorozat során a különleges dunai panorámát nyújtó alsó szint helyiségei projekt- térként lehetnek hasznosíthatóak (különböző, az öko- és a víz-tematikához kapcsolódó kiállításokkal, eseményekkel), és csak ezután alakulnának át kereskedelmi célokra. A koncepció fontos eleme, hogy a hidat nemzetközi tervpályázat során kiválasztott, nemzetközi rangú építész tervezze, így a híd a város új szimbólumává válhat. Az új gyalogos Duna-híd nagymértékben hozzájárulna ahhoz is, hogy a belváros visszakapja a pláza-gyűrű kiépülésével elveszített agóra-funkcióját, s a budai várat, a budai Duna-partot és a pesti belvárost összekapcsolva összefüggő városmagot hozna létre. A gyalogos Duna-híd megépítésének alternatív helyszíneként felmerült a Duna Petőfi- és Lágymányosi-híd közötti szakasza is, az új dél-pesti (Millenniumi) és dél-budai (lágymányosi) városnegyed összekapcsolása céljából. De illeszkedhet a Közraktárak rehabilitálásához is a Szabadság- és Petőfi- híd között.”[20]

A fenti idézetből látszik, hogy nem kiérlelt hídtervről van szó, hanem több lehetőséget a várnak a majdani pályázóktól. A híd helyét sem határozták meg, azt a Közraktáraknál, a Szabadság és a Petőfi híd vagy a Petőfi és a Lágymányosi híd közé is el tudják képzelni. Budapest nem lett 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa, és a hídtervek nem konkretizálódtak, de ettől az időszaktól kezdve számos tervező jelentkezett gyalogoshíd elképzelésével.

2005 – Harmónia híd

A Petőfi és a Rákóczi híd közötti területre, a Haller utca folytatásaként javasolt hidat Nagy Ferenc, a Magyar Tudóslexikon Bolyai-díjas főszerkesztője, a Bay Zoltán Tudomány- és Technikatörténeti Alapítvány elnöke[21]. A híd tervezője Finta József lett volna.

2005 – Szeretem Budapestet Mozgalom Egyesület és a Budapesti Építész Kamara pályázata

A pályázatot a Szeretem Budapestet Mozgalom Egyesület és a Budapesti Építész Kamara közösen írta ki, azzal a céllal, hogy Budapesten keletkezzenek új, jelkép értékű épületek. A pályázatban hangsúlyos elemet kapott a gyalogoshíd elképzelés.[22] A közel 100 beérkezett pályaműből 4 javasolt gyalogoshidat[23].

 

Csőhídak 4D Építész Stúdió – Szeretem Magyarországot pályázat I. díj[24]. A megosztott első díjas pályamű három csőhidat képzelt el, amely közül az egyik az alsó rakpartokat köti össze, míg a másik kettő a felsőket. A felső csövek közül az egyik gyalogos, a másik kerékpáros híd lenne.[25] Ez a híd az Ybl Miklós tér és a Vigadó tér között épült volna meg.

Vizi Aréna –Balázs Attila, Benkő Roland, Czeglédi Péter és Karádi Zsófia –  Egypilonos, kétszintes függőhíd [26] Itt a híd egy eleme a pályázatnak, amely a Dunát alakította volna fesztiválhelyszínné. Az elképzelések szerint a gyalogoshíd a Gellért hegyre vezető kötélvasúttal és a Margit szigetcsúcsánál kialakítandó Művészetek Szigete egészülne ki. A „Művészetek Szigete” pályamű az építészeti kategória 3. díját kapta. A híd maga egypilonos ferdekábeles függőhíd, amelynek „egyedi kábelszerkezete újrafogalmazza a korábbi kábelhidak és a Lánchíd esztétikáját”. [27]

Ez a híd is a Várkert bazár és a Vigadó között teremtene kapcsolatot, úgy, hogy azon a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedés mellett a kisföldalattit is átvezetnék a Duna felett.

Az egyetlen pilon a budai oldalon állna, és a pálya azt megkerülve „Y” alakban elágazna.

„S” alakú híd – (14. számú pályamű,)

A pályázatban egy felülről „S” alakú gyalogosid szerepel, amely szintén a Vigadó magasságában kötné össze a két partot. A többszörösen ívelt pályát két pilonra ferde kábelek tartanák, úgy, hogy a pilonok a pályától messzebb északra és délre, a hídtengelyhez képest átlósan helyezkednek el. A tartókábelek így oldalirányba is húzzák a hidat, és azok rendkívül lapos szögben futnak. E rendszerről a zsűri megjegyzése „Nem meggyőző azonban a híd statikai gondolata”[28]

A Nagy „T” Gábor Péter, Bardóczi Sándor

Ebben a tervben a Várbazártól induló hídon keresztül egészen a Városligetig épülne ki egy új gyalogos kerékpáros tengely. A híd maga egyszerű, fehér két pilonos ferdekábeles híd. „Nem akar történelmieskedni, nem akar túldíszíteni, nem akar uralkodni” [29]. Mindemellett a híd tervezett neve: Királyok hídja lett volna.

Gyalogos és kerékpáros híd a Dunán Domán Gábor, Balázs László:

A pályázatban egy első látásra egyszerű, egy pilonos ferdekábeles gyalogos és kerékpáros híd szerepel, 228,83 méteres legnagyobb nyílással. Azonban a pilon tetejére kilátót terveztek, ahová egy, a pilon aljába épített vízkerék által mozgatott lift vinné fel a látogatókat. A pilon kialakítása is különleges, un. „félbehagyott” azaz olyan, mintha a vas váz burkolása nem fejeződött volna be. A híd helye itt is a Vigadó magassága.

Mozgó gyaloghíd: Csiszér András:

A mozgó ebben az esetben azt takarja, hogy úszó szerkezet, gyakorlatilag egyfajta pontonhíd, ami azonban csupán két pilonon úszik, egyébként egy feszített függesztett szerkezet. A pillérek a tervező elképzelése szerint egyben hajóállomásokként is szolgálhatnának. A zsűri, bár az ötletet dicsérte, azt vetette ellene, hogy „formai megjelenésében a kortárs hídtervezés egy-két nagy jelentőségű hídjának külső képe idéződik vissza.”[30]

2005 – A Margit Szigeten át.

Az Új Budapest Központ által kiírt „ÖTLETPÁLYÁZAT BUDAPEST ÚJ ÉPÍTÉSZETI JELEIRE” adta be elképzelését az ArtFront építés stúdió – amivel I. díjat nyertek. Az ő elképzelésük szerint fás gyaloghidak kötnék össze a szigetet mind Pesttel, mind Budával, a Nagyszombat és a Révész utca tengelyébe. [31]

2006 – Az Új Budapest Központ 2006-ban jelentkezett városfejlesztési elképzeléseivel, amelyben két gyalogoshíd is szerepelt, az egyiket a Vigadó tér magasságában építették volna meg. Ez nem klasszikus gyalogoshíd lett volna, mert ez a Kisföldalattit is átvezette Budára.

A másikat a a már sokszor felvetett Dél-budai helyszínre képzelték el, a Nemzeti Színház térségében.[32]

2009- 7 emeletes lakóhíd Csepel és Albertfalva között A Zobóki Gábor és Finta Jószef által elképzelt híd részben kapcsolódik ide, mert közúti híd is, ahogy gyalogos híd is, és egy egyben lakóhely, mert a tervező lakásokat is elképzelt a hídra. [33]


A cikk a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Napi Történelmi Forrás együttműködésének keretében jött létre.

Borítóképen: Finta József gyaloghídjának látványterve, a 3D látványterv Dóczé Péter munkája. Finta József engedélyével

Jegyzetek

Bojár Iván András prezentációja elérhető itt és itt.

[1] Domonkos Csaba: Zielinsky Szilárd 1890-es híd terve, in: Hídépítők 2018/1. szám

[2] http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/A_budapesti_duna_hidak/

[3] Népszabadság, 1993. február 11, 10 p

[4] Világgazdaság, 1993. július 2. 8.p (További forduló várható)

[5] Világgazdaság 1993. 11. 24  11 p.

[6] Népszabadság – Budapest melléklet, 1994. január 14. I.

[7] Világgazdaság, 1994. január 26. 10. p (Mohács pályázik az expo hídjára)

[8] Népszabadság – Budapest melléklet, 1994. január 14. I.

[9] Népszabadság – Budapest melléklet, 1994. február 8. (Kristálytorony a hídon?)

[10] Népszabadság – Budapest melléklet, 1994. április 22 (Egymilliárdba kerül a gyaloghíd)

[11] Népszabadság – Budapest melléklet, 1994. július 5 (Az utak és a közművek már elkészültek)

[12] https://www.slideshare.net/szebu/gyaloghd-prezentci

[13] 1994. évi LXX. törvény az „EXPO ’96 Budapest” nemzetközi szakkiállítás megrendezésének lemondásáról

[14] https://www.slideshare.net/szebu/gyaloghd-prezentci

[15] http://www.uniohid.hu/

[16] Népszava. 2003. december 8. hétfő. 6. p (Lélekben közelebb a Dunához)

[17] https://www.slideshare.net/szebu/gyaloghd-prezentci

[18] http://gyaloghid.hu/?/a-hidrol/

[19] https://www.slideshare.net/szebu/gyaloghd-prezentci

[20] EURÓPA KULTURÁLIS FÔVÁROSA 2010 BUDAPEST ELÔMINÔSÍTÔ PÁLYÁZATA – http://www.okm.gov.hu/letolt/nkom/palyazatok/bp2010palyazatuj_1.pdf

[21] http://valasz.hu/kultura/a-harmonia-hidja-12746

[22] Szeresd Budapestet építészeti és városszínesítési pályázat: Gyalogos Duna-híd In: Hidász Almanach 2005. 62. p  ill- http://szeretembudapestet.hu/hirek/szeresd-budapestet-palyazat/2005/06/tervezd-meg-sajat-budapestedet/#more-183

[23] Hidász Almanach 2005 63.p

[24] http://www.4dstudio.eu/projektek/gyalogos-hid

[25] Octogon 2005/6. szám 42. oldal.

[26] http://elsolanchid.hu/konyvek/Lanchid_02_Almanach2005.pdf

[27] Octogon folyóirat 2005/6. szám 54. oldal.

[28] Octogon folyóirat 2005/6. szám 63. oldal.

[29] Octogon folyóirat 2005/6. szám 64. oldal.

[30] Octogon folyóirat 2005/6. szám 67. oldal.

[31] http://hg.hu/cikkek/varos/8325-oke-johet-a-gyalogoshid-de-hova8

[32]  https://index.hu/belfold/budapest/fidprbp765/

[33] https://index.hu/urbanista/2009/04/20/hetemeletes_lakohid_a_dunan_grandiozus_terv_csepel_es_albertfalva_kozos_fejlesztesere/

 

Facebook Kommentek