Négyesi Pál Magyarországon a második világháború a gépjárműállományban is hatalmas károkat okozott. Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a háború után a KGST autóipar képviselőivel pótolták a hiányt, a valós kép ennél jóval árnyaltabb.
TovábbVárosok kialakulásához több tényező járulhat hozzá kisebb vagy nagyobb mértékben. A gazdasági, népességföldrajzi vagy történeti körülmények mellett megkerülhetetlenek a domborzati adottságok, illetve a víz jelenléte is. Lehetőleg nagy mennyiségben. Egy hajózható folyó az ivóvíz-szükségleten felül biztosít(hat)ja a kereskedelem igényeit is. A magyarországi hajógyártás újkori kezdeteit 1835-re, az Óbudai Hajógyár alapításától, illetve az első itt gyártott gőzhajó megépítésétől számíthatjuk. Az azóta eltelt több, mint 180 év után egy egészen más várost találunk ugyanazon a helyen. Budapest több, kisebb városból egy világvárossá fejlődött. Ebben nagy szerepe volt a dunai hajózásnak és nem…
TovábbMa már szinte minden európai nagyváros tömegközlekedésének fontos részét képezik a villamosok. Az új közlekedési eszköz megjelenésekor (cirka 150 éve) azonban rengetegen ellenezték, illetve féltek tőle. Pont úgy, ahogy anno a gőzmozdonyt, vagy a vastestű hajót – utóbbiról egyesek ki is jelentették, hogy olyan nem is létezik, mert a vas köztudottan nem marad meg a víz tetején. De ahogy a karaván, az idő is haladt, és a villamosok szépen lassan egyre nagyobb jelentőségre tettek szert. Budapest első vonala (a mai 4-6-os „csírája”) 1887-ben nyílt meg, és a századfordulóra több társaság…
TovábbÁprilis 2-án, hétfőn a kora délutáni órákban egy elegánsan öltözött, 60 év körüli úr távozott a bécsi Európa Hotelből. Kezében mindössze egy kicsi utazótáska volt, amikor felült a budapesti gyorsvonatra. Felesége csak késő este érkezett vissza bécsi szállodai szobájukba, ahol már egy búcsúlevél várta. Beketow Mátyás, a sikeres vállalkozó és artista feltehetőleg aznap döntötte el, hogy nemcsak véget vet életének, hanem azt is, miként is hajtja végre tettét. 90 éve történt valami, amiről érdemes megemlékezni.
TovábbRead in English at Expat Press. „Hiába, a hölgyek már a repülésben is megtanították a férfiakat, hogy rájuk itt is szükség van. Stewardessel, vagy anélkül való utazás aránya pontosan 1000 contra 1. Rotterdam—Wien 1937. ifj. Horthy Miklós.”[1] A polgári légiforgalom elterjedésével nem csak az utasok, de a nők is nyertek – egy (állás)lehetőséget. Az új utazási forma meghonosodásával megjelentek a fedélzeteken az utaskísérők is, akik a harmincas években már fiatal, csinos, hajadon, több nyelven beszélő nők voltak. Ezek a jól fizetetett, gépírónői vagy titkárnői kartársaikhoz képest jóval szerencsésebb hölgyek voltak…
TovábbHa nem is váltunk soha klasszikus hajósnéppé, magyar tengerészek – többnyire kétfejű sasos zászló alatt – azért szép számmal fordultak meg expedíciókon, és az első világháború adriai harcaiban is komoly szerepet vállaltak. 1918-ban azonban az ország elvesztette tengeri kijáratait (is), ami azért igencsak megnehezítette a magyar tengerhajózás helyzetét. Sok tengerész külföldi hajókra szerződött, néhányan pedig folyami hajósnak nyergeltek át. A politikai helyzet és a gazdasági nehézségek ellenére sem tettek le ugyanakkor arról, hogy újraindítsák a magyar tengerhajózást; néhány elvetélt próbálkozás (például az 1922 és 1927 között működő Oceana Rt.) után…
TovábbHarminchárom. Hogy mit takar ez a szám? Az első magyar vasútvonal 33 kilométer hosszú volt, amelyet 1846. július 15-én adtak át; a vonatok Pest és Vác között szállították az utasokat. A 33 kilométer hosszúságú vonalat hamarosan követte a Pest-Szolnok vasúti szakasz kiépítése, a rohamosan terjedő „építkezési láz” eredményeképpen a századfordulóra a történelmi Magyarországot alfától ómegáig behálózták a sínpályák.
TovábbDomonkos Csaba Az 1860-as években számos változás történt Magyarországon. A korábban száműzött, elítélt „lázadók” visszatértek, visszatérhettek a közéletbe, és az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban aktív szerepet játszó személyek az üzleti és a politikai életben is megjelentek. A főrendű, előkelő vezető politikusok, későbbi miniszterek, miniszterelnökök mellett az egykori honvédek, tisztek – sokuk több éves börtönbüntetés után – is megpróbáltak boldogulni a mindennapi életben. Maygraber Ágoston honvédtiszt is vállalkozóként próbált érvényesülni. Pályája kalandosan alakult, hiszen az építési vállalkozó előbb Ferenc Józseftől szabadalmat kapott egy pest-budai híd építésére, amely engedélyt az új, kiegyezés…
TovábbIdén márciusban volt 148 éve, hogy a Budavári Sikló (leánykori nevén Budai Hegypálya) megkezdte működését. Bár a különleges jármű szinte mindenki számára ismert, és a turistakalauzokban is igen előkelő helyen szerepel, történetéről kevesen tudnak. A sikló átadásának évfordulójára közösségi oldalunkon egy rövid posztban emlékeztünk meg, amelyet követően felkeresett minket egy olvasónk, aki rendelkezésünkre bocsátott egy igen ritka, a közlekedési eszköz 1986-os újranyitásának emlékére készült kiadványt és két ritka levelezőlapot is. De hogy miért is kellett újranyitni a siklót, és mi minden változott a 19. század óta? A posztból kiderül!
TovábbNégyesi Pál A második világháborúban súlyos veszteségeket szenvedett a Közlekedési Múzeum. Az 1940-es végétől különféle tervek születtek a múzeum megmentésére, de a különböző érdekek útvesztőjében ezek rendre megfeneklettek. Az újjáépítés közel egy évtizedig tartott, s végül többszöri halasztást követően az ünnepélyes megnyitóra csak 1966-ban került sor.
Tovább
