Habsburgok – Napi Történelmi Forrás

Székesfehérváron eltemetett királyaink azonosítási lehetőségei

2018-07-172018-07-17 Napi Történelmi ForrásAnjou-ház, archeogenetika, Árpád-ház, Habsburgok, középkor, Mátyás király1 Comment

Holczmann Balázs A házi feladat Korábbi cikkemben (Árpád-házi királyaink nőági azonosítási lehetőségei) arra próbáltam rámutatni, hogy a milyen azonosítási lehetőségeink merülnek fel az idén megvizsgált II/52-es csontváz, I. András és III. Lászlóval kapcsolatban [18]. Ebben a rövid összefoglalóban pedig arra próbálok rámutatni, hogy a genetikai vizsgálatokkal milyen további lehetőségeket nyitnak meg további királyok azonosítására, és milyen nem magyarországi sírok adhatnak támpontot az eredmények bizonyítására.

Tovább

Forrás kora újkor

Útleírások a török kori Budáról

2017-12-132017-12-13 Csernyánszky PálBuda, diplomácia, Habsburgok, török-kor, útleírás1 Comment

Buda a török kézre kerülés után 145 éven át bevehetetlen volt, az ismételt próbálkozások ellenére is. Az ostromló csapatok legfeljebb Pestet láthatták testközelből, ha szerencséjük volt. A túlparton csak a magyar királyok Sztambulba tartó küldöttei nézhettek körül alaposan. Milyennek láthatták a török kori Budát? Útleírások a XVI. századból.

Tovább

Forrás kora újkor

Francia menekültek a Bánságban

2017-09-192020-07-28 Napi Történelmi ForrásBánság, betelepítés, franciák, Habsburgok, menekült, újkor1 Comment

Magyarország a XVIII. században a lehetőségek földje volt, kissé olyan, mint a klasszikus Vadnyugat. És nem csupán a közbiztonságot lehet párhuzamba állítani, a hazánkba érkező telepesek és szerencselovagok etnikai összetétele is a lehető legtarkább képet mutatta. Általában szemeink előtt a Havasalföldről beáramló vlach népcsoportok, ill. a Törökországból menekülő rácok jelennek meg, talán még az Alföldre vándorló tótok és a nyugatról érkező különféle német népcsoportok is eszünkbe jutnak. Azt már jóval kevesebben tudják, hogy érkeztek nyugatról olaszok, spanyolok, katalánok sőt vallonok is. Ebben a bejegyzésben most egy olyan népcsoportról lesz szó,…

Tovább

19. század

Erzsébet királynéra emlékezve

2017-09-102019-09-07 Napi Történelmi Forrásdualizmus, Erzsébet királyné, Erzsébet királynéra emlékezve, Ferenc József, Gödöllő, Habsburgok, kiegyezés, Oszták-Magyar Monarchia, Sissi2 hozzászólás

Vér Eszter Virág Ferenc József már életében legendák által övezett felesége 119 évvel ezelőtt, 1898. szeptember 10-én vesztette életét egy merénylet következtében, Genfben. Az Erzsébetről ma bennünk élő kép az Osztrák-Magyar Monarchia idején formálódó magyarországi kultusz hagyományán alapul, ám kortárs emlékezetét a Romy Schneider főszereplésével készült filmtrilógia jelentősen átformálta.[1] Az évforduló kapcsán néhány személyéhez köthető magyar vonatkozású érdekesség hátterét, valóságalapját kívánjuk megvilágítani.

Tovább

Forrás Horthy-kor

„Jézus Mária, a király!” – IV. Károly húsvéti visszatérési kísérlete, 1921. március 26. – 1921. április 5.

2017-07-282021-03-27 Bern AndreaHabsburgok, Horthy Miklós, Horthy-kor, IV. Károly, királypuccs, Teleki Pál2 hozzászólás

1921. február 19-én Edward Lisle Strutt brit alezredes és híres alpinista egy svájci utazása során kalandregénybe illő üzenetett kapott kézhez St Moritz városában, ami arról értesítette, hogy „Másnap valaki fel fogja keresni.” Strutt sejtette, ki állhat az üzenet mögött. Három évvel korábban, 1918-ban ugyanis ő volt az egyik antant által delegált katonatiszt, aki I. Károly osztrák császárt, IV. Károly magyar királyt Ausztriából száműzetése színhelyére, Svájcba kísérte. A konzervatív és royalista tiszt és az uralkodó az utazás során barátságot kötött.

Tovább

Forrás kora újkor

„A hitszegő Habsburgban, németben ne bízzál”

2017-07-242017-07-31 Napi Történelmi ForrásBáthory István, Báthory Zsigmond, Bocskai István, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Habsburgok, kora újkor, Lengyelország0 comment

Jan Zamoyski cenzúrázott Kasszandra-levele és az önálló magyar külpolitika esélyei a kora újkorban Petneházi Gábor A magyar történelem eddig egy Cassandra-levelet ismert, Kossuth Lajos Deák Ferenchez intézett, elhíresült írását, amit az emigrációban élő politikus a Magyarország című lapban publikált 1867. május 28-án. A levélben lényegében a nemzeti önrendelkezés feladása, vagyis az elhíresült közös minisztériumok felállítása ellen érvel, amelyek „által elveszti nemzetünk az alkotmányos állami élet legfőbb, legpraktikusabb életbiztositékát. Elveszti azon tehetségét, hogy a népekre annyi szerencsétlenséget áraztható háborújogot saját nemzeti érdekei szempontjából önállólag fékezhesse vagy a nemzetközi viszonyokat ellenőrizhesse.”

Tovább

Forrás kora újkor

„A birodalom védőbástyája” – A török háború kérdése az 1594-es regensburgi birodalmi gyűlésen

2017-05-052018-11-12 Csernyánszky PálHabsburgok, Magyar Királyság, Német-római Birodalom, török3 hozzászólás

A török háborúkra költött pénz egyik forrása a császárságból érkező „töröksegély” volt, ugyanis a Magyar Királyság nemhogy önmagában, hanem a csehekkel és az örökös tartományokkal együtt sem tudott eleget összeszedni. A propagandával alaposan megdolgozott császári alattvalók lelkesen (vagy kevésbé lelkesen) fizettek és később talán azért is kapkodták el az újságlapokat, mert látni szerették volna, kapnak-e valamit a pénzükért.

Tovább

Forrás kora újkor

Benyovszky Móric: Madagaszkár magyar királya

2017-04-022019-01-29 György Sándorafrika, Franciaország, Habsburgok, hajózás, Lengyelország7 hozzászólás

Bár gróf Benyovszky Móric neve nem süllyedt a feledés homályába, mégsem annyira közismert, mint ahogy azt hollywoodi kalandfilmbe illő élete és szerteágazó munkássága indokolná. Katonatiszt, lázadó, hadi, majd politikai fogoly, ismét lázadó, felfedező, tengerész, újfent katonatiszt, Benjamin Franklin barátja, író, balsorsú uralkodó, ismét lázadó, és mindezt alig negyven év alatt. Ha a kaliforniai producerekig nem is jutott el híre, film azért készült életéről, és mintegy száz évvel halála után nem más, mint Jókai Mór fordította le naplóját és dolgozta fel életét, természetesen a rá jellemző alapossággal, mégis regényes formában.

Tovább

Forrás kora újkor

Hadijelentés a tizenöt éves háborúból

2017-01-032017-01-04 Csernyánszky PálEsztergom, Habsburgok, Magyar Királyság, ostrom, török-kor4 hozzászólás

Korábban már esett szó arról, hogy a tizenöt éves háború hadisikereiről hogyan értesülhetett a közvélemény. Az információ áramlása azonban ezzel egy időben „felfelé” is működött. A bécsi kancelláriába beérkezett (és onnét minden bizonnyal a császári székvárosba, Prágába továbbított) napi jelentések révén Rudolf császár mindig tisztában volt a helyzettel. A távolból követhette nyomon Esztergom 1595-ös ostromát is. 1595 elején meghalt III. Murád szultán, így a trónváltozás és a háborús erőviszonyok alakulása (Erdély és a román vajdaságok csatlakozása) arra késztette az új nagyvezírt, Ferhát pasát, hogy békét ajánljon. A tárgyalások végül kudarcba fulladtak, ugyanis…

Tovább

1918-1939 Forrás

„Jobb sorsot érdemelt volna”- Lehár Antal visszaemlékezései IV. Károly második visszatérési kísérletéről

2016-11-242020-10-21 Csernyánszky PálHabsburgok, Horthy, Magyarország, visszaemlékezés4 hozzászólás

Az 1921 tavaszi restaurációs kísérlet kudarca után néhány hónappal IV. Károly másodszor is elindult, hogy visszaszerezze ősei trónját. A magyarországi fogadtatás megszervezésében „hű szolgája”, báró Lehár Antal segédkezett. Az események azonban hamarosan kicsúsztak az irányítása alól. Miért hiúsult meg a terv és hogyan látta mindezt az újdonsült vezérőrnagy? A „húsvéti királyjárás” után Károly visszatért Svájcba, de esze ágában sem volt lemondani a trónról. Erről nemcsak ő vélekedett így, hanem a dinasztia más tagjai is, vagyis versenytársai támadtak. Lehár értesülései szerint Albrecht főherceg (a hadsereg-főparancsnok Frigyes főherceg fia) is pályázott a…

Tovább