II. Világháború – Oldal 16 – Napi Történelmi Forrás

Tankkal a színpadra?

2016-12-052018-09-24 Kalmár Miklósépítészet, Moszkva, színház, Szovjetunió, Sztálin1 Comment

Az 1917-es forradalom után uralkodóvá váló Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt vezetése terrorisztikus módszerekkel és minden korábbit messze felülmúló mértékben igyekezett befolyást gyakorolni az emberek gondolkodásmódjára és mindennapjaira. Pontosan azt a módszert követve cselekedett, ahogy a marxizmus és a nemzetiszocializmus szembeállításáról szólva nagyon találóan éppen Hitler fogalmazott: a marxizmusban „a szellem és nyers erő harmonikus egységet képez.” Ennek részeként kívánta átalakítani a múltat: „Mindenről tudnunk kell, ami a múltban történt, de nem úgy, ahogy erről már beszéltek, hanem úgy, ahogyan azt Marx–Engels–Lenin–Sztálin tanítása megvilágítja”.

Tovább

Forrás II. Világháború

Marsall fehér lovon: Zsukov a moszkvai győzelmi parádén

2016-12-022016-12-02 György Sándordíszszemle, haditechnika, II. világháború, Szovjetunió1 Comment

Alig több, mint 120 éve, 1896. december 1-jén Sztrelkovkában született Georgij Konsztantyinovics Zsukov, aki pár évtizeddel később a Szovjetunió ha nem is legtehetségesebb, de legismertebb tábornoka, majd marsallja lett. Kulcsszerepe volt a sztálingrádi csatában, majd az 1944-es lengyelországi és kelet-németországi hadműveletekben, és ő vezette a Berlin elleni offenzívát is. 1942 augusztusától a Vörös Hadsereg élén Sztálin helyettese lett, és jelent volt a második világháborút lezáró fegyverszünet (hivatalos) aláírásánál 1945. május 9-én. Ezt követően 1946-ig a Németországban állomásozó szovjet csapatok főparancsnoka volt, majd miután összekülönbözött Sztálinnal, az odesszai, majd az ukrán…

Tovább

Forrás II. Világháború

„Az egész világ figyelme a finn csatatérre irányul”

2016-11-302018-08-24 Balogh-Ebner Márton3 hozzászólás

A magyar sajtó Finnország helyzetéről a második világháború kitörésétől az 1940-es tavaszi szovjet offenzíváig Finnország az első világháborút követően nyerte el függetlenségét, korábban az Orosz Birodalom egy jelentős belső autonómiával bíró, de külpolitikailag függő területe volt. Magyarország mely külpolitikai önállóságát – hatalmas árat fizetve – szintén az első világháborút követően nyerte vissza, meglehetősen jó viszonyt ápolt Finnországgal. Írásomban azt a kérdést vizsgálom, hogy Magyarországon milyen hangok jelentek meg a sajtóban a második világháború kitörését követően, a szovjet-finn, ún. téli háborúval kapcsolatban.

Tovább

Forrás II. Világháború

Tárlatvezetés a Führernél

2016-11-292016-11-29 Napi Történelmi Forrás1 Comment

Szerző: Kalmár Miklós Albert Speer Hitler építésze, a nemzetiszocialista kormány fegyverkezési minisztere, akinek tevékenysége nélkül jóval hamarabb befejezhető lett volna a II. világháború. Ez az általánosan ismert kép erről a rendkívüli személyiségről, ez az, ami széles körben ismertté tette nevét. A valóság azonban árnyaltabb volt. Speer 1927-ben, Berlinben valóban építészmérnöki diplomát szerzett, és négy évvel később be is lépett a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba. Politikai elköteleződése befolyásolta későbbi karrierét is: a Führer ugyanis hamar felfigyelt a dinamikus, határidőket pontosan betartó fiatalemberre, akinek a nevét kisebb munkák – például a Propagandaminisztérium belső…

Tovább

Forrás II. Világháború

„Sieg háp!” – Donald kacsa a propaganda szolgálatában

2016-11-242018-12-14 György Sándordonald kacsa hitler náci világháború propaganda0 comment

A 20. század elején megjelent új tömegkommunikációs eszközöket, vagyis a rádiót és a filmet, államformától függetlenül a legtöbb politikai vezető igyekezett habitusának megfelelően kihasználni. Elég csak Hitler gondosan megtervezett, ám látszólag spontán performanszaira, az Akarat diadalára, vagy Franklin D. Roosevelt családias hangulatú kandalló melletti beszédeire gondolnunk. A második világháború alatt mind a szövetségesek, mind a tengelyhatalmak csúcsra járatták propagandájukat, olyannyira, hogy a rajzfilmhősök sem maradhattak ki a háborús erőfeszítésekből. Háborús történetté alakult a három kismalac meséje, akik a gonosz (és véletlenül éppen a Führerre hasonlító) farkas elől menekülnek egy bizonyos…

Tovább

Forrás II. Világháború

Prudential – egy épület, amely túlélte városának halálát, majd szemtanúja volt újjászületésének

2016-11-232021-09-01 Dobrowiecki Péterépítészet, Lengyelország, varsó0 comment

A Varsóba látogató külföldiek számára a város szívében található, fakó, felállványozott toronyház Lengyelország kommunista múltjának csak egy újabb, szocreál mementójának tűnhet. A varsóiak számára azonban egy olyan épületről van szó, amely egyszerre szimbolizálja városuk pusztulását és újjászületését.

Tovább

20. század Forrás II. Világháború

„Csak a kurva hideg tél jön” – versek a Don-kanyarból

2016-11-162020-01-12 György SándorDon-kanyar, II. világháború, Magyar Királyi Honvédség, vers3 hozzászólás

A világtörténelemben számos példa akadt és akad arra, hogy valaki egy személyben legyen költő/író és katona. Elég csak a sokak által a történetírás egyik atyjaként emlegetett Xenophónra, vagy a hadvezér és filozófus Marcus Aurelius császárra gondolni. A hazai pályán is találunk jó példákat; Balassi Bálint és az ifjabbik Zrínyi Miklós óta tudjuk milyen, ha kard és toll tökéletes egységet alkot. A helyzet a későbbiekben sem változott, több írónk, költőnk – Petőfi Sándor, Jókai Mór – vett részt az 1848/49-es szabadságharcban majd később az első világháborúban (Molnár Ferenc, Somogyváry Gyula).

Tovább

Holokauszt II. Világháború

Partizánvadászat a zsidók ellen III. – A zsidó partizán képe a honvédségben

2016-11-112019-07-07 Fóris Ákoshonvéd, Magyar Királyi Honvédség, második világháború, megszállás, partizán, Partizánvadászat a zsidók ellen III. - A zsidó partizán képe a honvédségben, ukrajna, zsidó1 Comment

A Magyar Királyi Honvédség Németország szövetségeseként résztvevőjévé vált Hitler Vernichtungskriegjének. Részt vettek a magyar csapatok a megszállási szervezet kiépítésében, a szovjet hadifoglyok kiéheztetésében és a lakosság elleni büntető akciókban. A magyar katonák szovjetunióbeli tevékenységének egyik legsötétebb fejezete, hogy több magyar alakulat is az ukrajnai zsidóság megsemmisítésének résztvevőjévé vált. Előző cikkeimben a német hadsereg zsidóellenes politikáját és gyakorlatát vizsgáltam, az elkövetkező két bejegyzésemben pedig a Magyar Királyi Honvédség szerepét vizsgálom az ukrajnai zsidók megsemmisítésében.

Tovább

Forrás II. Világháború

Teleki Géza feljegyzései a moszkvai fegyverszüneti tárgyalásokról

2016-11-102021-10-11 Napi Történelmi Forrásdiplomácia, fegyverszünet, Magyarország, Moszkva, szovjet2 hozzászólás

Szerző: Dugár Péter Az 1944. október és december között zajló moszkvai fegyverszüneti tárgyalássorozat egyik érdekes szereplője Teleki Géza, a tragikus sorsú Teleki Pál fia. A politikai életben teljesen járatlan, akkor 33 éves geológus Moszkvában a magyar fegyverszüneti delegáció jegyzőkönyvvezetője volt. A tárgyalásokat egy kisméretű noteszben örökítette meg 174 oldal terjedelemben, amely feljegyzéseit 1955-ben a Hírünk a Világban c. amerikai magyar emigráns lapban publikálta három részben. E beszámolóknak köszönhetően mélyebb betekintést nyerhetünk a 20. századi magyar történelem egy vízválasztó eseményébe.

Tovább

Forrás II. Világháború

A kékorrú királynő, avagy az életmentő hírnév

2016-10-242017-04-19 György Sándorfilm, hajózás, Kanada, tengeralattjáró1 Comment

Mivel a cím félrevezető lehet, gyorsan szögezzük le, mai bejegyzésünk témája nem egy hús-vér uralkodónő, hanem az Atlanti-óceán királynőjeként emlegetett kanadai Bluenose szkúner (angolul schooner, régies magyar írásmóddal sóner) lesz, amely rövid pályafutása alatt, amellett, hogy kivívta magának a fentebb említett megtisztelő címet, megnyert több versenyt, bejárta az atlanti és karibi térséget (utóbbit kissé dicstelen módon, banánszállító teherhajóként), megúszta a találkozást egy német tengeralattjáróval (itt jön majd a hírnév, de ne szaladjunk ennyire előre) és helyet szerzett magának több postabélyegen és pénzérmén, sőt sörcímkén és rockszámokban is. A kanadaiak (különösen…

Tovább