Forrás II. Világháború 

A náci egér

Ma egy igazán nehéz témáról lesz szó, amely nem más mint a német Panzerkampfwagen VIII Maus, Egér, a 188 tonnás szuper nehéz harckocsi!   1941-ben a Szovjetunió elleni Barbarossa hadművelet megindulását követően, a gépesített harckocsi hadviselést magas szinten űző német inváziós haderő kénytelen volt ráeszmélni, fő harckocsi típusaik a Panzerkampfwagen II, III és korai IV-es technikai szempontból alulmaradnak az orosz T-34, KV-1 és KV-2-es tankokkal szemben. A megoldás új harckocsik kifejlesztése volt, ennek eredménye lett a Panzerkampfwagen V Panther közepes és az akkor már bizonyos szempontból elavultnak és túl nehéznek…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Klubház – kórház – kísértetház; a Tiszti Kaszinó Margitszigeti „parti háza”

A Margit-sziget (közigazgatási egységként Margitsziget) napjainkban Budapest egyik ikonikus pontja, amelyet turisták ezrei mellett szép számban keresnek fel hazai kikapcsolódni és/vagy sportolni vágyók. A szigeten (illetve a 19. század második feléig szigeteken) a középkorban erődítmény, ferences és domonkos kolostor (itt élt Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla lánya, akiről a sziget mai nevét kapta) és királyi palota is állt. A török háborúk alatt a szigetek is csatatérré váltak, a „rekultiváció” pedig csak az 1730-as évek végén indult meg.

Tovább
Forrás II. Világháború 

„Kacagva, dalolva lesuhant a béke” – Karácsony a Don partján

Karácsonykor különösen nehéz azoknak, akik szeretteiktől távol töltik az ünnepeket. Főleg akkor, ha ezt közel 2000 kilométerre az otthonuktól, a harctéren teszik. A magyar 2. hadsereg katonái sem éreztek másképp, erről több visszaemlékezés és naplóbejegyzés is tanúskodik. Ezekből válogattunk néhányat. Az írásokban sajátosan keveredik a hon- és békevágy a háború kegyetlen mindennapjaival, némiképp groteszk, de mégis megható módon. Vécsey Béla alezredes, a szombathelyi 35. gyalogezred parancsnoka ajándékkal készült a Gyevica községben települt katonáinak; december 24-re kitüntetési ceremóniát szervezett, amely azonban kockázatokat is hordozott magában, az ellenséges tüzérségnek ugyanis kiváló célpontot…

Tovább
Forrás II. Világháború 

„Vagy vaskereszt, vagy fakereszt” – Suta Gyula hadnagy nyomában

Mivel a második világháborús honvédségi iratanyag jelentős része elpusztult – vagy még a háborúban, vagy az 1950-es években, selejtezés miatt – az alakulattörténettel foglalkozó kutatók általában nehéz helyzetben vannak. Emiatt (is) értékelődnek fel a visszaemlékezések, amelyek hatalmas értékük mellett számos további kérdést is felvetnek. A memória sajátságos dolog, így néha azok is tévesen emlékeznek, akiknek amúgy semmi mentegetni/titkolnivalójuk nem lenne. Különösen igaz ez akkor, ha az események és a visszaemlékezés között több évtized is eltelt, ami az 1945 utáni légkör ismeretében egyáltalán nem ritka.

Tovább
Forrás II. Világháború 

A magyar kézifegyverek Király-a

Az első világháború, a hadászati és harcászati változások mellett elhozta az egyéni lőfegyverek forradalmát is. A háború második felében megjelenő rohamharcászat teljesen új, nagy tűzerejű és tűzgyorsaságú, könnyű, kis méretű, alacsonyabb lőtávolságú fegyvereket igényelt. Ezt az igényt eleinte megnövelt tárkapacitású pisztolyokkal igyekeztek kielégíteni, de ez csak részben sikerült.

Tovább
Hidegháború II. Világháború 

Ljudmila Pavlicsenko, a történelem legeredményesebb női mesterlövésze

A németek 1941 nyarán a Szovjetunió ellen végrehajtott támadását követően a szovjet vezetésnek minden erőforrását mozgósítania kellett, hogy szembe tudjon szállni az országot elárasztó Wehrmachtal. Az emberhiány miatt sok nőt is besoroztak a hadseregükbe: a források szerint mintegy nyolcszázezer nő szolgált katonaként  a Vörös Hadseregben. Belőlük nagyjából kétezren mesterlövészek lettek – nem véletlenül, hiszen a nőket a férfiakénál nagyobb monotonitástűrésük és kiváló finommotorikus képességeik különösen alkalmassá teszik erre a feladatra. Nem csoda, hogy a kétezer hölgy körülbelül tizenkétezer ellenséges katonát lőtt ki. Az ilyen szép munkát végző női mesterlövészek között is volt azonban…

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

A „Mickey Mouse hadművelet” háttere

 Mi volt jugoszláv partizán küldöttek és ifj. Horthy Miklós 1944. október 15-i találkozójának tétje? 1944. október 15 délelőtt fél 12-kor kezdődött az a koronatanács, amelyen Horthy Miklós kormányzó kormánya tagjaival közölte, hogy fegyverszüneti bejelentést kíván tenni. Fél 12-kor, félórás késéssel, erre azonban jó oka volt. 11 óra körül tudta meg, hogy fiát, ekkora egyetlen élő gyermekét, aki aznap reggel Tito követével indult találkozni egy pesti belvárosi lakásba – elrabolta egy német SS egység. A késésnek súlyos következménye lett: Nem látta a nevében kiadott proklamáció végső formáját, melyből addigra Lakatos Géza…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Eckhardt Tibor II.: Jönnek a csehszlovákok!

A Napi Történelmi Forrásban már bemutatott Eckhardt Tibor még élt, amikor 1969-ben a hírhedt marseille-i mérkőzésen a magyar válogatott 4:1-re kikapott Csehszlovákiától. Szepesi György akkori mondatát (ami szállóigévé vált a hetvenes évek elején) talán nem hallhatta, amennyiben mégis, akkor bizonyára sok kellemetlen emlék tornyosult fel előtte. A csehszlovák emigráció ugyanis még Magyarország elhagyása előtt is okozott neki kellemetlenségeket, később pedig Károlyi mellett az amerikai csehszlovák diplomáciával és sajtóval gyűlt meg leginkább a baja. Ez a küzdelem érintette Eckhardt személyét, valamint konkrétan missziójának a célját: avagy milyen lesz a háború utáni Magyarország,…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Eckhardt Tibor I.: Küzdelem a Vörös és Drakula Gróf nézetei ellen

A Horthy-korszak egyik ismert kisgazda politikusáról, Eckhardt Tiborról (1888-1972) keveset lehetett olvasni a közelmúltig. Vele közvetlenül szinte alig foglalkoztak, ha pedig mégis felmerült a neve, akkor általában a baloldali magyar emigráció szempontjai szerint került elő a „reakciós, „rendszerátmentő” Eckhardt. Lehet, hogy nem képviselt annyira progresszív eszméket, mint a Vörös Gróf vagy Jászi Oszkár, de kétségtelen, hogy a második világháborús magyar emigrációban (és utána is) sokat tett Eckhardt is. Kádár Lynn Katalin írt róla az előző évtizedben biográfiát, majd a politikus visszaemlékezéseit is sajtó alá rendezte. Utóbbi lapjai egy igen mozgalmas,…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Az életmentő „fagyhalál”

A fagyhalálról, sőt már a téli hidegről sem az életmentésre szokás asszociálni; eszünkbe juthatnak szerencsétlenül járt hegymászók, sarkkutatók, eltévedt túrázók, vagy a Don-kanyar jeges poklában – nem egyszer – 40 °C-ban – szenvedő magyar honvédek. Bár az 1943 január-februári visszavonulás során több ezer katona fagyott halálra (jóval kisebb számban, de korábban is történtek ilyen esetek) és tízezrek szenvedtek valamilyen fokú fagyást, akadt olyan is, akinek az életét mentette meg az extrém hideg.  Az 1918-ban született Kersey Vilmos póttartalékos őrvezető, aki 1942 áprilisától a 4. gyalogezred I. zászlóaljának kötelékében teljesített szolgálatot a…

Tovább