20. század Forrás II. Világháború 

Az 1944 októberi hajdúszováti vérengzések

Topor István  1944. október 8-án 4. gárda-lovashadtest hadosztályai a 6. gárda-lovashadtest 13. gárda-lovashadosztályával karöltve birtokba vették Hajdúszoboszlót, majd támadásukat Hajdúszováton keresztül délkeleti irányban folytatták. A német és a velük együtt harcoló magyar 16. rohamtüzérosztály egységei a Debrecentől hat kilométerre délnyugatra kiépített légvédelmi lövegekből álló reteszállásig vonultak vissza.[1] Hans Friessner[2] ezredes visszaemlékezései szerint október 10-ére az észak felé előre nyomuló három szovjet gyorshadtestet sikerült elvágniuk a nyomukban haladó csapatoktól. A 13. és az 1. német harckocsihadosztály Püspökladánynál elvágta a szovjet gépesített rohamcsapatok ékjét. A bekerített szovjet egységek dühösen védekeztek, igyekeztek kitörni…

Tovább
19. század Forrás 

Az elhanyagolt Degré Alajos

  Bea Csaba Ha március, akkor forradalom. Ha forradalom, akkor Petőfi és a márciusi ifjak. Nagyjából ezek az első általános asszociációk márciushoz kapcsolódóan a magyar történelem szempontjából. Petőfiről tanulunk irodalom és történelem órákon, verseit szavaljuk ünnepeinken. A márciusi ifjak közül a tankönyvek általában Vasvári Pált, Jókai Mórt, Irányi Dánielt, Irinyi Józsefet szokták megemlíteni. Ritkábban Vidats Jánost, Vajda Jánost. Néha Degré Alajos neve is előkerül. Degré író, publicista, ügyvéd, márciusi ifjú, országgyűlési képviselő. Vácott utca viseli nevét. Sajnos azonban nem tartozik a közismertebb személyek köréhez.

Tovább
19. század Forrás 

Július 17: váci csata, Váczi Közlöny, váci honvéd emlékmű

Bea Csaba Vácott az 1848-49-es szabadságharcban több csata is zajlott. A ma embere, akárcsak az általános és középiskolai tankönyvek zöme, az első váci csatára emlékezik, nevezetesen 1849. április 10-re, a tavaszi hadjárat fontos győzelmére. Azt a csatát viszont, amikor Görgei kénytelen volt az oroszok elől visszavonulni, a legtöbb tankönyv nem is említi, holott „a nyári hadjárat volt Görgei hadvezéri pályájának csúcspontja.” 1. Érdekes, hogy abban a korban, amikor még a váci csatákban részt vevő honvédek egy része élt, miként tekintettek vissza erre. 1848-49 jelentősége abban is áll, hogy a szabadságharc,…

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

„Isten veletek, magyar honvédek!” – Stomm Marcell és a III. hadtest tragédiája

1943. február 3-án Krasznoje Olim térségében esett szovjet hadifogságba Stomm Marcel altábornagy és szűkebb törzse. Bár az első, fogságba jutott, parancsnoki beosztású tábornok két nappal korábban kiadott, a magyar történelemben azóta is példa nélkül való búcsúparancsáról ismert, nem mindennapi pályafutása miatt megérdemli, hogy részletesebben foglalkozzunk vele. A magyar III. hadtest parancsnokának seregtestét feloszlató intézkedése a mai napig viták tárgyát képezi, az azonban bizonyos, hogy Stomm altábornagy és katonái megtettek minden tőlük telhetőt; két héten keresztül elképesztő hidegben, minimális élelemmel, lőszerrel és egészségügyi ellátással, folyamatosan visszavonulva harcoltak, ezzel segítve a többi…

Tovább
Holokauszt II. Világháború 

Partizánvadászat a zsidók ellen III. – A zsidó partizán képe a honvédségben

A Magyar Királyi Honvédség Németország szövetségeseként résztvevőjévé vált Hitler Vernichtungskriegjének. Részt vettek a magyar csapatok a megszállási szervezet kiépítésében, a szovjet hadifoglyok kiéheztetésében és a lakosság elleni büntető akciókban. A magyar katonák szovjetunióbeli tevékenységének egyik legsötétebb fejezete, hogy több magyar alakulat is az ukrajnai zsidóság megsemmisítésének résztvevőjévé vált. Előző cikkeimben a német hadsereg zsidóellenes politikáját és gyakorlatát vizsgáltam, az elkövetkező két bejegyzésemben pedig a Magyar Királyi Honvédség szerepét vizsgálom az ukrajnai zsidók megsemmisítésében.

Tovább