II. Világháború – Oldal 17 – Napi Történelmi Forrás

Cseh foglyok Magyarországon és az amerikai unitáriusok

2016-10-222018-04-09 Miklós DánielCsehszlovákia, II. világháború, Magyarország1 Comment

Közismert, hogy Magyarország a második világháború alatt több tízezer lengyelnek nyújtott menedéket, de francia és később olasz foglyok is kielégítő ellátásban részesültek ugyanekkor. Az viszont már nem igazán ismert, hogy 1939-41 között csehek is voltak hazánk területén, akik szintén elmenekültek hazájukból, hogy később csatlakozhassanak az emigráns katonai alakulataikhoz, akárcsak a lengyelek. A két világháború közti csehszlovák-magyar viszony azonban rányomta a bélyegét az ő ellátásukra. A magyar hatóságok arra hivatkoztak, hogy a cseh menekültek nem lehetnek hadifoglyok, mivel Cseh-Szlovákia megszűnt 1939. március 15-én, és nem volt akkor hadviselő fél. A csehek…

Tovább

II. Világháború

Goodwood a brit harckocsik temetője

2016-10-212016-10-21 Bosák BalázsGoodwood hadművelet, haditechnika, harckocsi0 comment

A Goodwood hadművelet, amelyre 1944. július 18. és július 20. között került sor a normandiai harcok alatt, egyike a második világháború nem igazán ismert hadmozdulatainak. A két napig tartó brit páncélosművelet a legnagyobb volt az Egyesült Királyság által végrehajtottak közül, de mivel veszteségeik két nap alatt már több mint 300 harckocsira rúgtak ezért nem ez a támadás lett a későbbi háborús filmek fő témája. Brit Sherman Firefly harckocsi a Goodwood hadművelet idején, 1944. július 18-án. B 7557 Imperial War Museum A normandiai partraszállást követően a brit és kanadai egységek fő feladata a…

Tovább

Forrás II. Világháború

Szentjánosbogarak a háborúban – a brit Sherman Firefly harckocsi

2016-10-212017-12-21 Bosák Balázshaditechnika, harckocsi, Sherman Firefly0 comment

A Sherman Firefly harckocsi jó példája a britek azon irányú háborús erőfeszítéseinek, amelyekkel a rendelkezésükre álló erőforrásokból fölösleges erőbefektetés nélkül, olyan páncélost sikerült létrehozni, amivel hatásosan tudták felvenni a harcot a német csúcstechnikával. Habár a tank megalkotásához és rendszeresítéséhez vezető út nem volt zökkenőmentes, de a harci alkalmazása abszolút sikernek bizonyult.

Tovább

Hidegháború II. Világháború

A szovjet szörnyeteg és a berlini győzelmi parádé

2016-10-212019-10-09 Bosák Balázs1956, Berlin, haditechnika, harckocsi, ISZ-3, szovjet, Sztálin0 comment

1945. szeptember 7-én került sor Berlinben a második világháború győztes hatalmainak közös felvonulására, amin részt vettek brit, amerikai, francia és szovjet csapatok. A nyugati hatalmak számára nem volt kiváltképpen fontos az esemény, inkább a hazai parádékat részesítették előnyben, ezért nem is vonultattak fel különösebb haditechnikát. Ellenben a szovjet fél, itt mutatta be a nyilvánosság előtt az akkor rendszerben lévő legmodernebb harckocsiját az ISZ-3-as (Ioszif Sztálin 3-as, emlegetik JSZ-3-ként is) nehéz páncélost, amitől nem hiába kezdtek el tartani a nyugati szövetségesek. A harckocsi komoly benyomást tett mindenkire, és egyik elindítója lett a…

Tovább

Forrás II. Világháború

Mit csinál Hitler ezzel a macskával?!4? (18+)

2016-10-182018-04-01 Pál ZsomborHitler, holokauszt, II. világháború1 Comment

Mármint ezzel itt, a képen Forrás: University of Kentucky Special Collections, Marshall A. Webb papers, Box 1, Folder 3, Item 12

Tovább

II. Világháború

Ljudmila Pavlicsenko, a történelem legeredményesebb női mesterlövésze

2016-10-182019-06-14 Pál Zsomborháború, II. világháború, Ljudmila Pavlicsenko, Ljudmila Pavlicsenko a történelem legeredményesebb női mesterlövésze, ludmila pavlicsenko, mesterlövész, Szovjetunió0 comment

A németek 1941 nyarán a Szovjetunió ellen végrehajtott támadását követően a szovjet vezetésnek minden erőforrását mozgósítania kellett, hogy szembe tudjon szállni az országot elárasztó Wehrmachtal. Az emberhiány miatt sok nőt is besoroztak a hadseregükbe: a források szerint mintegy nyolcszázezer nő szolgált katonaként a Vörös Hadseregben. Belőlük nagyjából kétezren mesterlövészek lettek – nem véletlenül, hiszen a nőket a férfiakénál nagyobb monotonitástűrésük és kiváló finommotorikus képességeik különösen alkalmassá teszik erre a feladatra. Nem csoda, hogy a kétezer hölgy körülbelül tizenkétezer ellenséges katonát lőtt ki. Bájosak és halálosak. Szovjet női mesterlövészek csáboskodnak a közkedvelt Moszin–Nagant típusú…

Tovább

Holokauszt II. Világháború

Jogfosztás Kárpátalján: levél Teleki Pálnak. Zsidótörvények a gyakorlatban

2016-10-182022-03-30 Balogh-Ebner Márton1 Comment

Kárpátalja visszafoglalásával Magyarország területe második alkalommal gyarapodhatott 1939 márciusában. A mai Ukrajnához tartozó, egykori magyar területek etnikai összetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a magyar többségű területek a trianoni határ mentén helyezkedtek el, s attól keletebre a magyar anyanyelvűek aránya jóval alacsonyabb volt. Fontos kiemeli azt a körülményt is, hogy az 1938 novemberében Magyarországhoz visszakerült területek zömmel magukba foglalták a magyar többségű településeket, így az 1939-ben az országhoz visszakerült területeken erős volt a szláv (ruszin-ukrán-szlovák) többség. A terület etnográfiai sokszínűségét tovább árnyalja, hogy a területen rendkívül magas volt a zsidó lakosság aránya,…

Tovább

http://fortepan.hu/_photo/display/92499.jpg

II. Világháború Szocializmus

Egy nem várt segítség Romániából

2016-10-172018-08-23 Miklós DánielII. világháború, Magyarország, Románia5 hozzászólás

A bejegyzés alcíme akár az is lehetne, hogy: „Avagy mit keres Horthy tábornokának csuklóján a volt román (miniszter)elnök karórája?” Ez a helyzet ugyanis konkrétan megtörténhetett a már „nyugdíjas” Nagybaczoni Nagy Vilmossal, amikor is Petru Grozától, a második világháború utáni román politika egyik legfontosabb személyétől egy órát kapott egyes információk szerint ajándékba. Meglepő lehet kettejük jó kapcsolata, hiszen ki gondolná azt, hogy az 1945 után háttérbe szorított, később juttatásaitól megfosztott tábornok egyáltalán ismerte Románia baloldali, de nem kommunista vezetőjét? A megoldáshoz jóval a második, de még az első világháború elé is…

Tovább

II. Világháború Szocializmus

Sztálin 1941. november 7-ei beszéde, mítosz és valóság

2016-10-172021-11-06 Balogh-Ebner Mártonmásodik világháború, világháború1 Comment

1941 sorsdöntő év volt mind a hitleri Harmadik Birodalom, mint a sztálini Szovjetunió életében. Azt biztosan kijelenthetjük, hogy a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” 24. évfordulóján, 1941. november 7-én a bolsevik birodalom még nem hárította el annak a veszélyét, hogy a Wehrmacht elfoglalja Moszkvát. A német csapatok végül sem a fővárost nem tudták elfoglalni, sem a Szovjetuniót nem tudták térdre kényszeríteni; jelen cikkemben arra igyekszem meg rövid választ adni, hogy vajon ehhez hozzájárult-e Sztálin beszéde illetve a Moszkvában való maradása.

Tovább

1918-1939 20. század Horthy-kor II. Világháború

„Az ukránok cseh szuronyok védelme alatt bátran szervezkednek”. Kárpátalja a magyar sajtóban az első bécsi döntéstől a visszacsatolásig

2016-10-132019-11-02 Balogh-Ebner MártonCsehszlovákia, első bécsi döntés, Kárpátalja, Magyar Királyság, ruszin, Trianon0 comment

Az első bécsi döntés értelmében (1938. november 2.) Magyarországhoz került Kárpátalja többségében magyarok által lakott sávja, a Csehszlovákiánál maradt terület etnikai többségét a ruszinok alkották. A csehszlovák állam elleni izgató cikkek ezt megelőzően is előfordultak Magyarországon, azonban 1938-ban, azok után, hogy a lengyel-magyar határ, s Kárpátalja teljes területi visszaszerzése nem valósult meg, ezek a cikkek újra elszaporodtak. Ezek egy része azonban nem csak csehellenes, hanem „kárpát-orosz”-barát, „szovjet-ukrán„-ellenes. Írásomban ezek közül válogatok.

Tovább