II. Világháború – Oldal 10 – Napi Történelmi Forrás

Az „elátkozott katonák”

2017-07-252021-07-05 Dobrowiecki Péterellenállás, Lengyelország, szocializmus2 hozzászólás

Lengyelországban 2011 óta immár állami ünnepnap keretében emlékeznek meg minden év márciusában azokról az egykori ellenállókról, akik a második világháborút követően folytatták a harcot a lengyel nemzeti függetlenségért, és fegyverrel lépetek fel a kiépülő kommunista államhatalom szovjet és lengyel képviselői ellen. A Lengyelországban a rendszerváltást követően, egy ezen a címen 1996-ban megjelent könyv hatására, egyszerűen csak „elátkozott katonáknak” (żołnierze wyklęci) hívott ellenállók megítélése nem teljesen egyértelmű, az elmúlt évek során pedig a lengyel politikai élet számos csoportosulása is „felfedezte” magának a gyorsan fogyatkozó számban egészen az 1960-as évek elejéig küzdő…

Tovább

Forrás II. Világháború

„Nagy szökés” magyar módra; Horváth Sándor hadnagy Arany Vitézségi Érme

2017-07-252020-11-17 György SándorDon-kanyar, Magyar Királyi Honvédség, visszaemlékezés0 comment

A Don-kanyarban 1942 szeptember közepe, vagyis a hídfőcsaták vége és az 1943. január 12-én megindult szovjet támadás közötti időszakban viszonylagos nyugalom uralkodott az arcvonalon. Ugyanakkor a tűzcsapások mellett rendszeresek voltak a felderítő vállalkozások, amelyek egyrészt az ellenség védműveinek és műszaki zárainak feltérképezésére irányultak, másrészt a vállalkozó katonák igyekeztek „nyelvet fogni”, vagyis legalább egy őrszemet magukkal vinni, hogy aztán kihallgathassák.

Tovább

II. Világháború Szocializmus

Tetszhalott: a Közlekedési Múzeum 1945-1966

2017-07-182017-07-19 Napi Történelmi Forrásközlekedés, Közlekedési Múzeum, szocializmus, Városliget2 hozzászólás

Négyesi Pál A második világháborúban súlyos veszteségeket szenvedett a Közlekedési Múzeum. Az 1940-es végétől különféle tervek születtek a múzeum megmentésére, de a különböző érdekek útvesztőjében ezek rendre megfeneklettek. Az újjáépítés közel egy évtizedig tartott, s végül többszöri halasztást követően az ünnepélyes megnyitóra csak 1966-ban került sor.

Tovább

Forrás II. Világháború

„Tiszteletbeli magyarok”: Ruszki Pista, az életmentő lengyel huszár, és Vaszil, az „idegenlégiós”

2017-07-182021-03-23 György SándorDon-kanyar, hadifogoly, Magyar Királyi Honvédség, visszaemlékezés0 comment

Már-már közhelyszámba megy, hogy magyarokkal, vagy valamilyen szinten magyarul értő emberekkel a világ minden pontján össze lehet futni, Kairótól Manhattanig. Nem volt ez másképp 70 évvel ezelőtt, a második világháború idején sem, de akkor nem kissé tanácstalan hátzsákos turisták, hanem a keleti fronton – előbb a Don partján, majd Galíciában – harcoló honvédek szembesültek ezzel a ténnyel. Mai posztunkban két ilyen történetet ismertetünk; az egyik szereplői a szó szoros értelmében az életüket köszönhetik egy öreg huszárnak, de szó lesz egy meglepő „elmagyarosodásról” is.

Tovább

Forrás II. Világháború

Hol sírjaik domborulnak: magyar hősi halottak cseh földben

2017-07-172017-07-21 Miklós DánielCseh-Morva Protektorátus, Magyar Királyi Honvédség0 comment

Kevéssé ismert azoknak a honvédeknek a sorsa, akik a német megszállás és a nyilas hatalomátvétel után kerültek a Harmadik Birodalom területére. Voltak közülük, akik számára Dániában ért véget a háború (róluk könyv is született, amely sajnálatos módon magyar nyelven nem elérhető…), míg a többségük Németországban tette le a fegyvert: az ő visszaemlékezéseik, történetük ismertebbek. Akadtak azonban olyanok is, akik a háború legvégén átjáróházzá változott, éppen megszűnni kezdő Cseh-Morva Protektorátusban állomásoztak. Köztük voltak olyanok is, akik a németekkel szembefordulva, csatlakozva a megszállóik ellen felkelő csehekhez harcoltak, és vesztették életüket. A rájovi…

Tovább

Forrás II. Világháború

Kiskecske a hadszíntéren, avagy a balsorsú kabalaállat

2017-07-142018-05-10 György SándorDon-kanyar, kecske, Magyar Királyi Honvédség, visszaemlékezés0 comment

Különféle címer- és kabalaállatokat az országok mellett évezredek óta alkalmaznak nemesi családok és hadseregek, sőt egyes alegységek is. A címerállatok általában méltóságosak, „menők” – sas, sólyom, oroszlán, farkas – a kabalaállatoknál azonban nincsenek ilyen merev szabályok, bár a legtöbb alakulat azért igyekszik nem köznevetség tárgyává válni választott állatuk miatt. Mindenki számára ismerős a római legiók sasmadara, a középkorban pedig az egyes címerállatoknak fontos szerepe volt a harcoló felek azonosításában is (az oroszlános velünk van, az elefántos nem).

Tovább

Forrás II. Világháború

„Emberek vagyunk ám, nem szárnyas angyalok…” – Tragédia és újrakezdés Jutason

2017-07-102022-04-13 György SándorDélvidék, ejtőernyőzés, II. világháború, Magyar Királyi Honvédség0 comment

Egy korábbi bejegyzésünkben már érintőlegesen szó volt a magyar ejtőernyős csapatok első bevetéséről, amely jóval túlmutatott jelentőségén, hiszen a német deszantosok 1940 áprilisi dániai és májusi belgiumi bevetései után ez volt a harmadik élesben végrehajtott ejtőernyős-művelet. A szenttamási híd elfoglalására 1941. április 12-én indított művelet már első perceiben tragédiába torkollott, a Veszprém-Jutas repterén lezuhant szállítógépben 20 katona vesztette életét, az akciót azonban végrehajtották, és így lett ez a nap a magyar ejtőernyősök tűzkeresztsége és a fegyvernem nem hivatalos „keserédes születésnapja” is.

Tovább

Forrás II. Világháború

„Piszkos tizenkettő” magyar módra

2017-06-222021-12-04 György SándorDon-kanyar, fegyenc, II. világháború, Magyar Királyi Honvédség3 hozzászólás

Bizonyára legtöbb olvasónk számára ismert a Lee Marvin, Telly Savalas, Charles Bronson és több más világsztár főszereplésével készült Piszkos tizenkettő (Dirty Dozen) című klasszikus, amelyben néhány (na vajon mennyi?) elítélt katona lehetőséget kap arra, hogy a börtön/akasztófa helyett részt vegyen egy igen kemény kiképzésen, majd egy kamikaze-jellegű küldetésen, amelyet ha túlélnek, elengedik büntetésüket. A forgatókönyv – sitt vagy sereg – azóta, bár némileg más kontextusban több filmben is visszaköszönt, mint az amerikai igazságszolgáltatás egy bevett gyakorlata. Bár Európában ez a módszer nem terjedt el – kivételt a Francia Idegenlégió képezett,…

Tovább

1918-1939 Forrás Hidegháború II. Világháború Szocializmus

Sztálin grandiózus álma

2017-06-162018-08-06 Kalmár Miklósépítészet, Moszkva, Szovjetunió, Sztálin0 comment

A Szovjetunió főépületének tekintett, a sztálini időszak építészeti szimbólumává emelkedő Szovjetpalota a hatalmas birodalom legtöbb polgára szemében egyértelmű és könnyen érthető képet rajzolt az újonnan létrejött rendszerről. A tervek, a tervezés irányítása és annak egész folyamata éppúgy, ahogy a stílusválasztás a lehető legtökéletesebb formában testesítette meg mindazt, ami összefoglalóan a sztálini diktatúra hatalmi reprezentációjáról elmondható. Az építészettörténészek egybehangzó véleménye szerint a palota utolsó tervpályázatát lezáró eredményhirdetés szinte szimbolikus formában vetett véget az avantgárd építészetnek nemcsak a Szovjetunióban, hanem Európában is.[1] A tervezési munkára Sztálin kezdettől fogva közvetlenül befolyást gyakorolt.

Tovább

Forrás Holokauszt II. Világháború

Hitler helyzetértékelése 1941 szeptemberéből

2017-06-112021-09-08 Fóris ÁkosHarmadik Birodalom, Hitler, II. világháború, Magyar Királyi Honvédség, Szovjetunió1 Comment

1941. szeptember 8. és 10. között került sor Magyarország hadba lépését követően az első Horthy-Hitler találkozóra Hitler főhadiszállásán, Rastenburgban. Habár a találkozóról tudásunk máig sem teljes – a találkozóról készült jegyzőkönyvek eddig még nem kerültek elő –, Szent-Iványi Domokos kéziratban lévő külpolitika történetén kívül,[1] Hóman Bálintnak a Szálasi-perhez csatolt naplójában olvashatunk részletes leírást a tárgyalásokról. A találkozó alapvetően három téma köré összpontosult: a Honvéd Vezérkar új főnökének, Szombathelyi Ferencnek a bemutatkozása a német politikai és katonai elit előtt; döntés a Gyorshadtest és a Kárpát-csoport hazahozataláról, illetve megszálló dandároknak a keleti frontra…

Tovább