“Aki igazán nagyot üt, és először”, avagy az elsietett hadüzenet Forrás I. Világháború 

“Aki igazán nagyot üt, és először”, avagy az elsietett hadüzenet

“Az üt először, aki igazán nagyot üt, és először” – hangzott el Tyson örökbecsűje az Argo című filmben. Az idézett mondat, bár kicsit kifacsarva, de jól összefoglalja azt az alapelvet – mérj megelőző csapást az ellenségre, lehetőleg akkorát, ami elveszi a kedvét a további háborúzástól – amelyet évezredek óta hadvezérek ezrei igyekeztek több-kevesebb sikerrel átültetni a gyakorlatba. Ez vezette Zrínyi Miklós téli hadjáratát, az 1848-as schwechati csatát, de az izraeli hadvezetést is, amikor 1967-ben meglepetésszerű légicsapásokkal iktatták ki ellenséges szomszédaik fölényben lévő légierejét. Ugyanerre mutatott szép példát 1915 májusában a korábban…

Tovább
Magyar hajó német célkeresztben; a KELET gőzös elsüllyesztése Forrás II. Világháború 

Magyar hajó német célkeresztben; a KELET gőzös elsüllyesztése

Bár az 1939 szeptemberében kirobbant második világháborúba Magyarország 1941-ig nem kapcsolódott be, a világégés közvetlen következményeivel több magyar szembesült, méghozzá 3300 kilométernyire az ország határaitól. Az elsők között voltak a Neptun Tengerhajózási Rt. KELET gőzösének tengerészei; hajójukat 1940. augusztus 19-én süllyesztette el a német (!) UA tengeralattjáró. Németország már 1939-től, de főleg 1940 tavaszától igyekezett teljes blokád alatt tartani a Brit-szigeteket. Tengeralattjáróik megtorpedózták vagy feltartóztatták az Atlanti-óceán keleti medencéjében észlelt kereskedelmi hajókat. Utóbbi esetben a búvárhajó felszínre emelkedve rádión, fényjelzéssel vagy figyelmeztető lövésekkel állította meg célpontját, majd átvizsgálták a hajót,…

Tovább
“Valami bűzlik Dániában”; erőpróba Helgolandnál Forrás 

“Valami bűzlik Dániában”; erőpróba Helgolandnál

Ahogy az már blogunkon is többször szóba került, az Osztrák-Magyar Monarchia (lánykori nevén Habsburg Birodalom, Osztrák Császárság stb.) sosem lett igazi tengeri nagyhatalom, bár vitathatatlanul jelentős tengerészeti múlttal rendelkezik. A tengerészet egészen a 18. század végéig meglehetősen elhanyagolt területnek számított; az 1780-as évek közepén viszont II. József – Kaunitz kancellár noszogatására – létrehozta az állandó haditengerészetet, amelynek célja már ekkor is inkább a defenzíva, az adriai partvidék és a saját kereskedelmi hajózás biztosítása volt. Persze ez utóbbi nem zárt ki nagyobb távolságú műveleteket, amelyek a 19. század második felétől egyre…

Tovább
“Békeidők” háborús áldozatai – a USS Reuben James megtorpedózása Forrás II. Világháború 

“Békeidők” háborús áldozatai – a USS Reuben James megtorpedózása

Az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan 1941. december 7-én, a Pearl Harbor-i támadás után lépett be a második világháborúba. Kevéssé ismert, hogy amerikai tengerészeti és légi egységek gyakorlatilag a háború kitörése utáni hetekben már bekapcsolódtak a hadműveletekbe: a Nagy-Britanniába tartó, és német tengeralattjárók által fenyegetett konvojokat Izlandig amerikai hajók (is) kísérték, amelyek több esetben kerültek harcérintkezésbe német tengeralattjárókkal. Az Egyesült Államok őrjárataival hivatalosan az Atlanti-óceán semlegességét biztosította (Neutrality Patrol), ugyanakkor hajóik jelenléte egyértelműen a briteknek kedvezett. Az első összecsapás már 1941. április 10-én zajlott le, ekkor még veszteségek nélkül. Ekkor egy…

Tovább
“Szívós, fanatizált, kegyetlen, és a térszínnel ismerős lázadókkal kellett harcolniuk…” Osztrák-magyar tengerészek a bokszerlázadás leverésében Forrás 

“Szívós, fanatizált, kegyetlen, és a térszínnel ismerős lázadókkal kellett harcolniuk…” Osztrák-magyar tengerészek a bokszerlázadás leverésében

Ahogy arról itt és blogunkon is több alkalommal esett már szó, az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete a jó néhány összecsapás mellett számos expedícióban és béketeremtő-békefenntartó akcióban is részt vett. Ma az egyik ilyen béketeremtő akciót ismertetjük, ami abból a szempontból is rendkívülinek számít, hogy a Pekingben és környékén bevetett tengerészek biztos dobogósok a “hazájuktól legmesszebb harcoló hadfiak” vetélkedőjében. Na de mit kerestek a 20. század hajnalán császári és királyi (meg persze más nemzetiségű) tengerészek és katonák Kínában, és miért volt szükség harcba vetésükre? A 19. századra a gyarmattartó hatalmaknál kialakult az…

Tovább
Matrózbecsület  – az osztrák-magyar haditengerészet utolsó napjai Forrás I. Világháború 

Matrózbecsület – az osztrák-magyar haditengerészet utolsó napjai

1918 október végén végnapjait élte az Osztrák-Magyar Monarchia. Bár a hadsereg tartotta magát, és ellenség nem volt a határokon belül, a gazdaság romokban hevert, alig volt mit enni, és az emberek érthető módon belefáradtak az évek óta tartó háborúba. A hadsereg morálja viszonylag rendben volt – persze mindennaposak voltak a dezertálások, és egyre többen voltak a katonaszökevények, akik nem egyszer bandákba szerveződve fosztogattak – és bár a flottát megrázta a cattarói matrózlázadás, az összeomlás hirtelen, pár nap alatt következett be. A haditengerészet helyzete több szempontból különleges volt; a nagyobb hajók…

Tovább
A Curie / U 14: a Monarchia francia tengeralattjárója Forrás I. Világháború 

A Curie / U 14: a Monarchia francia tengeralattjárója

1914. december 20-án délután lövések és géppuskasorozatok verték fel az ünnepi hangulatban leledző pólai (ma: Pula, Horvátország) hadikikötő nyugalmát. Hamarosan őrült felfordulás kerekedett: torpedónaszádok és motorcsónakok indultak meg a kikötő egy pontja felé, ahol éktelen lövöldözésbe kezdtek, a csatahajókon parancsszavak harsantak, a part pedig méhkasként bolydult fel. A ribillió oka a CURIE nevű francia tengeralattjáró volt, amely kis híján bejutott a belső kikötőbe, de miután fennakadt egy záron, legénysége megadta magát, a hajót pedig elsüllyesztették. Az eddig sem mindennapi történet azonban nem ért véget a búvárnaszád elmerülésével… Franciaország és az…

Tovább
“I make bum-bum, make you bum-bum?” – Aki ágyúval köszön, annak lövéssel felelnek Forrás kora-újkor 

“I make bum-bum, make you bum-bum?” – Aki ágyúval köszön, annak lövéssel felelnek

Legyen szó hadi- vagy kereskedelmi hajózásról, rengeteg, a legapróbb részletekig szabályozott hagyomány és formaság alakult ki az évszázadok során, amelyek jelentős része ma is létezik. A szabályok többsége természetesen gyakorlati jellegű, ugyanakkor akadnak látszólag fölösleges ceremóniák is, amelyekre ugyanakkor hatalmas hangsúlyt fektettek még a 20. század elején is. Az egyik ilyen a hajók üdvözlése, ami a spanyol udvari etikettet idéző módon volt szabályozva, és be nem tartása sokszor összecsapásokhoz is vezetett. Persze adódtak viccesebb helyzetek is; ma pár ilyet mutatunk be, régi ismerősünk, dr. Gáspár Ferenc hajóorvos segítségével. Ha a…

Tovább
“Kannibálok földjén” – Egyszerű felfedezőútnak indult… Forrás 

“Kannibálok földjén” – Egyszerű felfedezőútnak indult…

Arról már több szó esett blogunkon is, hogy a helgolandi és lissai ütközetek után miként kezdett lassú, de biztos fejlődésbe a Császári és Királyi Haditengerészet, amelynek lobogóját hamarosan a világ túlfelén – például a Csendes-óceánon és Kínában is – megismerhette barát és ellenség is. A Zrínyi korvett 1890/91-es útja mellett a Fasana és Saida korvettek, valamint az Albatross ágyúnaszád is tett hasonló utakat, amelyek a kor szokása szerint a tudományos expedíció és a diplomáciai látogatás sajátos keverékét alkották. Az Albatross ágyúnaszád 1895-1898-as útja inkább az előbbi célokat szolgálta; Sydney-ben a fedélzetre szállt a…

Tovább
Kis hajók nagy zűrben: a balsikerű durazzói rajtaütés – “Égő fáklyaként kezdtünk körözni az aknamező fölött…” Forrás I. Világháború 

Kis hajók nagy zűrben: a balsikerű durazzói rajtaütés – “Égő fáklyaként kezdtünk körözni az aknamező fölött…”

Ahogy arról már több ízben írtunk, a Császári és Királyi Haditengerészet nagyon szép sikereket könyvelhetett el az első világháborúban; zsákmányolt tengeralattjárót, meglepte a Monarchiát meglepni készülő olaszokat, keményen odacsapott a jóval korszerűbb hajókkal rendelkező franciáknak és megállta helyét a japánokkal szemben is. De ahogy azt Virág elvtárs is megmondta, “csapásokat adunk és csapásokat kapunk”, így a veszteségek sem kerülték el őfelsége flottáját (sem). A legismertebb kudarc, a Szent István csatahajó elsüllyesztése mellett – bár a Monarchia viszonylag kevés egységet vesztett – is akadtak kudarcos, vagy legalább is súlyos veszteségekkel járó…

Tovább