19. század Forrás 

A birodalom visszavág: győzelem Lissánál

Ahogy arról nem is olyan rég már írtunk, az 1860-as évek több változást hozott mind Európában, mind a tengerentúlon. Az amerikai polgárháború mellett ekkoriban zajlott le Olaszország és Németország egységesedése, amely nem csak az adott országokat érintette. Ezek mellett a haditechnikában is jelentős változások történtek; megjelentek a hátultöltő puskák és automata fegyverek, a tengereken pedig az évszázadokig meghatározó fatestű vitorlások helyett egyre inkább fémépítésű (vagy fatestű, de páncélozott), bár még gőz-szél hibrid meghajtású hajók estek egymásnak. A Habsburg Birodalom ekkoriban lépett be a tengeri hatalmak sorába: 1864-ben Helgolandnál bizonyították, hogy…

Tovább
Forrás I. Világháború 

Az S. M. S. Szent István elsüllyesztése

A köztudatban ma is a „legmagyarabb hajóként” tartják számon a Szent István csatahajót, amelyet 1918. június 10-én, első komolyabb bevetésén, Premuda közelében az olasz MAS-15 és MAS-21 torpedóvető motorcsónakok torpedókkal elsüllyesztették. Az 1087 fős legénységből 4 tiszt és 85 matróz vesztette életét. A támadás meglepetésszerűsége és a hajó gyors elsüllyedése miatt több konteó és megalapozatlan állítás is felmerült az árulástól a hajó rossz torpedóvédelméig. Az olaszok akkora fegyverténynek tartották sikerüket, hogy azóta is június 10. náluk a haditengerészet napja.

Tovább
Forrás I. Világháború 

„Aki igazán nagyot üt, és először”, avagy az elsietett hadüzenet

„Az üt először, aki igazán nagyot üt, és először” – hangzott el Tyson örökbecsűje az Argo című filmben. Az idézett mondat, bár kicsit kifacsarva, de jól összefoglalja azt az alapelvet – mérj megelőző csapást az ellenségre, lehetőleg akkorát, ami elveszi a kedvét a további háborúzástól – amelyet évezredek óta hadvezérek ezrei igyekeztek több-kevesebb sikerrel átültetni a gyakorlatba. Ez vezette Zrínyi Miklós téli hadjáratát, az 1848-as schwechati csatát, de az izraeli hadvezetést is, amikor 1967-ben meglepetésszerű légicsapásokkal iktatták ki ellenséges szomszédaik fölényben lévő légierejét. Ugyanerre mutatott szép példát 1915 májusában a korábban…

Tovább
Forrás I. Világháború 

Matrózbecsület – az osztrák-magyar haditengerészet utolsó napjai

1918 október végén végnapjait élte az Osztrák-Magyar Monarchia. Bár a hadsereg tartotta magát, és ellenség nem volt a határokon belül, a gazdaság romokban hevert, alig volt mit enni, és az emberek érthető módon belefáradtak az évek óta tartó háborúba. A hadsereg morálja viszonylag rendben volt – persze mindennaposak voltak a dezertálások, és egyre többen voltak a katonaszökevények, akik nem egyszer bandákba szerveződve fosztogattak – és bár a flottát megrázta a cattarói matrózlázadás, az összeomlás hirtelen, pár nap alatt következett be. A haditengerészet helyzete több szempontból különleges volt; a nagyobb hajók…

Tovább
Forrás I. Világháború 

A Curie / U 14: a Monarchia francia tengeralattjárója

1914. december 20-án délután lövések és géppuskasorozatok verték fel az ünnepi hangulatban leledző pólai (ma: Pula, Horvátország) hadikikötő nyugalmát. Hamarosan őrült felfordulás kerekedett: torpedónaszádok és motorcsónakok indultak meg a kikötő egy pontja felé, ahol éktelen lövöldözésbe kezdtek, a csatahajókon parancsszavak harsantak, a part pedig méhkasként bolydult fel. A ribillió oka a CURIE nevű francia tengeralattjáró volt, amely kis híján bejutott a belső kikötőbe, de miután fennakadt egy záron, legénysége megadta magát, a hajót pedig elsüllyesztették. Az eddig sem mindennapi történet azonban nem ért véget a búvárnaszád elmerülésével…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Kis hajók nagy zűrben: a balsikerű durazzói rajtaütés – „Égő fáklyaként kezdtünk körözni az aknamező fölött…”

Ahogy arról már több ízben írtunk, a Császári és Királyi Haditengerészet nagyon szép sikereket könyvelhetett el az első világháborúban; zsákmányolt tengeralattjárót, meglepte a Monarchiát meglepni készülő olaszokat, keményen odacsapott a jóval korszerűbb hajókkal rendelkező franciáknak és megállta helyét a japánokkal szemben is. De ahogy azt Virág elvtárs is megmondta, „csapásokat adunk és csapásokat kapunk”, így a veszteségek sem kerülték el őfelsége flottáját (sem). A legismertebb kudarc, a Szent István csatahajó elsüllyesztése mellett – bár a Monarchia viszonylag kevés egységet vesztett – is akadtak kudarcos, vagy legalább is súlyos veszteségekkel járó…

Tovább
19. század Forrás 

A fiumei cápa; uborkaszezoni sajtókacsa vagy vérengző fenevad?

Amióta csak a napi és egyéb hírlapok (ide véve az online médiumokat is) szerves részei lettek a mindennapoknak, rendre felbukkannak hírlapi kacsák, divatos angol szóval élve hoax-ok is. Mindannyian találkoztunk már szekérderéknyi dinnyékről, soha ki nem fogyó energiaforrásokról, kávét főző kutyákról, sztárok (igazából sosem) viselt dolgairól és „éveken át húzódó terhességéről” szóló hírekkel. Természetesen ezeknél fajsúlyosabb hírek és összeesküvés-elméletek is keringenek, de mivel nem törünk a Konteóblog babérjaira, elégedjünk meg annyival, hogy sem az összeesküvés-elmélet, sem a hírlapi kacsa nem mai találmány, és hatásuk alól persze Magyarország – történetünk idején…

Tovább
Forrás I. Világháború 

„Los, maximummal, Brúdör!” – Réka, Scharfsütze, Velebit, Dinara; Őfelsége rombolói akcióban

A Császári és Királyi Haditengerészet megalakulásáról, nagykorúvá válásáról, harcairól és expedícióiról is többször esett már szó blogunkon (is). A flotta legfontosabb erőpróbája az első világháború volt, amelyben a lenézett (ám világviszonylatban is jelentős, a szakirodalom által 5. vagy 6., tehát „pontszerző” helyre rangsorolt) hajóhad tökéletesen hajtotta végre fő feladatát, az adriai partok védelmét, emellett pedig az ellenség zaklatására, és az otrantói tengerzár többszöri feltörésére is futotta erejéből. Nagyobb vállalkozásba ugyan csak két alkalommal fogtak, de a kisebb egységek – torpedónaszádok, rombolók, gyorscirkálók és tengeralattjárók – napi szinten járták a tengert,…

Tovább