haditengerészet – Oldal 2 – Napi Történelmi Forrás

Kísértethajó, börtönsziget és az igazi szilveszteri elázás

2017-08-252023-03-01 György SándorAusztrália, haditengerészet, hajózás, Horthy Miklós, Osztrák-Magyar Monarchia1 Comment

Horthy Miklós Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceánon II. Legutóbb ott hagytuk abba, hogy a Saida gőzkorvett, fedélzetén Horthy Miklós tengerészzászlóssal Kelet-Ázsiából Ausztrália felé vette az irányt. Bár a kenguruk földje érthetően nem tartozott a császári és királyi hajósok kiemelt célpontjai közé, lobogójuk mégsem számított idegennek. Az első kétfejű sasos zászló alatt hajózó egység, amelyik Ausztráliába látogatott, a Novara volt; külön érdekesség, hogy ugyanígy hívták azt a cirkálót, amelynek parancsnokaként Horthy legnagyobb tengerészsikereit aratta.

Tovább

19. század Forrás

Kontrázó papagáj és a kétszer is elszalasztott tigrisvadászat

2017-08-222021-06-18 György Sándorhaditengerészet, hajózás, Horthy Miklós, Osztrák-Magyar Monarchia, Távol-Kelet1 Comment

Horthy Miklós Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceánon I. Nyilvánvaló okok miatt Horthy Miklós életének kormányzóként eltöltött időszakáról, és különösen annak utolsó éveiről rengeteg szakmunka és visszaemlékezés jelent meg, ahogy sokan feldolgozták első világháborús tevékenységét is, tengerésztiszti pályafutásának korábbi szakasza azonban kevéssé ismert. Pedig Gáspár Ferenchez, vagy a kannibálokkal is összecsapó társaihoz hasonlóan ő is bevitorlázta a fél világot, és rengeteg kalandban volt része. Ezekből válogatunk néhányat.

Tovább

Forrás

„…mint egy csodálatos álom, sokáig élt emlékezetünkben.” – Koronázás és flottaparádé alulnézetből

2017-08-122017-08-14 György Sándorhaditengerészet, hajózás, koronázás, Osztrák-Magyar Monarchia0 comment

Egy uralkodó koronázása ma is nagy eseménynek számít, amelyen számos ország vezetése képviselteti magát, és amelyet a létező összes on- és offline médium is közvetít. Az online média jelenlétét leszámítva nem volt ez másképp az 1910-es években, főleg ha a korszak legnagyobb birodalmának uralkodójáról volt szó. A blogunkon korábban már említett V. György királyt 1911. június 22-én koronázták meg, a ceremónián pedig minden magára valamit is adó ország, így az Osztrák-Magyar Monarchia is képviseltette magát, méghozzá nem is akárhogy, hanem egy csatahajóval.

Tovább

Forrás

Arany János és a kínai kikötőmunkások; mediterrán körút csatahajóval, k. u. k. módra

2017-07-302021-03-31 György SándorEgyiptom, Földközi-tenger, haditengerészet, Osztrák-Magyar Monarchia0 comment

A 19. századtól általánossá vált, hogy a nagyhatalmak, távoli érdekeltségeik biztosítására, hadihajókat állomásoztattak szerte a világban. Az állomáshajók mellett egyes egységek, általában cirkálók, alkalmanként pedig nagyobb kötelékek járták a tengereket; ezeket egyrészt válsághelyzetek megoldásánál vetették be nyomásgyakorlásként, másrészt pedig jelzésül szolgáltak mindenki számára, hogy az adott nagyhatalom jelen van, sőt, szép nagy hajókat is képes bármikor gond nélkül bevetni. Az ilyen utak túlnyomó része természetesen csak diplomáciai jellegű volt, minden különösebb esemény nélkül, de ez nem jelenti azt, hogy a tengerészek unatkoztak volna.

Tovább

Forrás kora újkor

„…nem akarok úgy élni, hogy nem bízom hű és szerető népemben.” – I. Erzsébet beszéde Tilburyben

2017-07-182017-08-08 Napi Történelmi Forrásanglia, haditengerészet, I. Erzsébet, Spanyolország0 comment

Illik Péter 1588-ban a II. Fülöp (1556–1598) spanyol király által Anglia ellen küldött nagy spanyol armada vereséget szenvedett. A történet önmagában is érdekes, azonban számos mozzanata meghatározó az angol emlékezetpolitika és nemzeti identitás tekintetében. Ezek egyike I. Erzsébet beszéde Tilbury-ben. 1588. június-júliusban Nyugat-Tilbury-ben összegyűlt egy hadsereg arra az esetre, ha a spanyolok partra szállnának.i Az ott lévő hadparancsnok, Robert Dudley, Leicester earlje augusztus 5-én (Old Style datálás szerint, a szakirodalom általában nem használja)ii I. Erzsébetnek küldött levelet, amelyben kérte a tábor meglátogatására.iii A királynő augusztus 8-án el is indult a táborba…

Tovább

Forrás kora újkor

A spanyol armada pusztulása (1588)

2017-07-062017-07-23 Napi Történelmi Forrásanglia, haditengerészet, hajózás, I. Erzsébet, II. Fülöp, Spanyolország2 hozzászólás

Illik Péter A spanyol armadára vonatkozó angol szakirodalom szinte kimeríthetetlen. Ezt jól jelzi Euegene L. Rasor 300 oldalas annotált bibliográfiája, amely a téma angolszász és spanyol forrásait és szakirodalmát tartalmazza 1993-ig.i A legtöbb armadával foglalkozó modern angol munka meglehetősen keveset foglalkozik magával az 1588. július és augusztusában történt harci érintkezésekkel, ellenben sokkal több teret ad az előzményeknek és a következményeknek. Erre jó példa az egyik legújabb – általam is sokat használt és idézett – kötet Robert Hutchinsontól,ii mivel a 250 oldal terjedelmű főszövegből mindössze 40 oldal szól kifejezetten hadi eseményekről.…

Tovább

Forrás Hidegháború

A sosemvolt lázadás, avagy vadászat a Sztorozsevoj fregattra

2017-07-032021-08-03 György Sándorhaditengerészet, lázadás, szocializmus, Szovjetunió1 Comment

Hivatalosan a Szovjetunióban minden annyira szép és jó volt, hogy teljesen okafogyottá váltak a tüntetések és lázadások. Ez alól természetesen kivételt képeztek azon esetek, amikor – még a kezdet kezdetén – az osztályharcos eszméket magukévá tevő munkások és katonák fellázadtak gonosz elnyomóik ellen; ez esetben a lázadás egy teljesen elfogadott eszköznek minősült. A tengerészek – részben mert viszonylag sokan vannak kis helyen összezárva, és a hadviselés módszerei miatt unatkozni is szoktak – amúgy is „hajlamosabbak” a lázadásra, ezt akár a cattarói matrózlázadás, illetve a Német Császárságot alapjaiban megrengető kieli matrózfelkelés is…

Tovább

Forrás I. Világháború

„Sétahajózás” flottillás módra, avagy őrnaszáddal a Dnyeperen

2017-06-262022-03-03 György SándorDnyeper, haditengerészet, hajózás, I. világháború, Osztrák-Magyar Monarchia1 Comment

Az 1918. március 3-án aláírt breszt-litovszki béke új helyzetet teremtett az első világháború keleti (és majd a nyugati) frontján is. A békével a katasztrofális állapotba került és forradalmak tépázta Oroszország a maga részéről befejezettnek nyilvánította a háborút, emellett pedig hatalmas területekről is lemondott Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Törökország javára. A keleti front harcai – ideiglenesen legalább is – a központi hatalmak győzelmét hozták, és így vált lehetővé, hogy a németeknek kicsivel később nyugaton még fussa egy jelentős offenzívára is.

Tovább

Forrás

Teddy Roosevelt nagy botja

2017-06-202017-06-20 György SándorAmerikai Egyesült Államok, haditengerészet, hajózás, Theodore Roosevelt0 comment

Theodore Roosevelt-el legutóbb, mint a Rough Riders egyik parancsnokával találkozhattunk, visszatérőben a győztes spanyol-amerikai háborúból. A Monroe-elv elkötelezett alkalmazója néhány évvel később, elnökként sem változtatott nézetein, sőt! Roosevelt elnöksége alatt lett az Egyesült Államok egyértelműen világpolitikai tényező, amely immáron (az ő szemszögükből nézve) tengeren túli területekkel is bírt, amelyeket megvédeni sem restellt volna. Ez utóbbival azonban súlyos gondok akadtak, ugyanis az USA a lelkes patriotizmussal ellentétben híján volt nyílt tengeren is használható csatahajóknak.

Tovább

Forrás I. Világháború

„Felkelő nap” az Égei-tengeren; japán rombolók császári és királyi tengeralattjárók ellen

2017-06-132022-06-10 György Sándor"Felkelő nap" az Égei-tengeren; japán rombolók császári és királyi tengeralattjárók ellen, haditengerészet, Japán, Osztrák-Magyar Monarchia, tengeralattjáró4 hozzászólás

Már több alkalommal írtunk a Császári és Királyi Haditengerészet korai és első világháborús szerepéről is. Esett szó a helgolandi és lissai csatákról, felfedezőutakról, kannibálokról, elsüllyedt csatahajóról, elfogott francia tengeralattjáróról és éjjeli közelharcban remekelő rombolókról is. A nagy háború során a flotta sikerrel hajtotta végre feladatát, vagyis megvédte a partokat, és a hatalmas túlerő ellenére kisebb-nagyobb támadó vállalkozásokra is futotta erejéből, amelyeket az Adrián kívüli vizeken tengeralattjárók hajtottak végre. 1917-től, a gazdasági helyzet romlása mellett az ellenséges fölény is tovább növekedett; így fordulhatott elő, hogy az őfelsége egyik búvárnaszádja japán rombolókkal került…

Tovább