20. század Forrás Szocializmus 

A Varia bútoroktól a bárszekrényig; a Kádár-korszak lakberendezése

Tóth Eszter Zsófia Varia bútor: gyerekkorom bútora. Édesanyám ma sem dobta ki a legjobb elemeit, a háromajtós szekrényt például. Ha vendégségbe mentünk, a barátnőimnél is Varia bútor volt. A Kádár-korszak megdermedt idejének szimbóluma. Amikor a kilencvenes években munkásnőkkel interjúztam, az ő Varia bútoraik már egy letűnt kort szimbolizáltak. Szüleim részletre vették a bútort, hasonlóan másokhoz.

Tovább
20. század Szocializmus 

Minden kezdet nehéz: étterem a Mátra kapujában

A 21-es számú főúton közlekedők a pásztói lehajtónál egy, a tájat uraló, ám meglehetősen romos állapotban lévő épületre figyelhetnek fel, amelyben egykoron a Cserhát Vendéglő, majd Mátrakapu Fogadó működött. A környezetéből kiemelkedő, dombtetőn álló épület torzójával a Szellemvárosok és a Tarjáni Képek blog is foglalkozott. A posztok számos nosztalgikus kommentet eredményeztek, amelyekben az étterem fénykorára emlékeztek vissza a hozzászólók. Ezekből úgy tűnhet, hogy egy prosperáló vendéglátóipari egység szűnt meg bő húsz évvel ezelőtt, ahol mindig sokan fordultak meg. Valójában pénzügyi gondok miatt zárt be az étterem, és pusztul azóta is…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A Rusznyák család lottónyereménye 1963-ban – a lottónyertesek sorsa a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia 1963-ban a Csatornaépítő Vállalat három dolgozója – akik épp a Visegrádi utcában tevékenykedtek – az örkényi illetőségű Rusznyák György és Surman Gyula, valamint a budaörsi Tóth Mihály a 37. héten ötös találatot értek el a lottón. Együtt jelentek meg a nyeremény kifizetésére a Marx téri OTP fiókban. Hat hete játszottak közösen három szelvénnyel. A nyereményt egyenlően osztották el, fejenként jutott 450 ezer Forint. a pénzből házvásárlást és takarékoskodást terveztek és persze további lottózást.[1] Külön érdekesség, hogy a nagy summa, egészen pontosan 1 468 357 Ft, péntek 13-án…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A zselés szaloncukor

Tóth Eszter Zsófia Az 1980-as évek karácsonya elképzelhetetlen volt zselés szaloncukor nélkül. Mi nem bűvészkedtünk, mindannyian nagyon szerettük, felaggattuk a fára és hamar el is fogyasztottuk. Hallottam olyat, aki visszacsomagolta az üres csomagolópapírt a fán, hogy legalább a látszat megmaradjon, van még szaloncukor. Más egy tálba a fa alá helyezte és csak onnan lehetett enni. Anyukám mindig elmesélte azt is, hogy az 1950-es években nem lehetett szaloncukrot kapni és ők otthon főztek. (Szirupot kevertünk kristálycukorból, tepsibe öntöttük, megfagyasztottuk). Ehhez képest is az 1980-as évek szelés szaloncukra maga volt a Kánaán.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Alphaville: Forever Young Magyarországon

Tóth Eszter Zsófia Mit jelentett a Alphaville az 1980-as évek Magyarországán? Friss levegőt, nyugatot, szabadságot, örök fiatalság ígéretét. Mindazt, ami itt nem volt, az ólomlábakon vánszorgó megdermedt időben. Sose felejtem el, amikor először a televízióban láttam a Forever Youngot, ugyebár, hol máshol. Akkoriban már be-ebcsúszott egy-egy nyugati klip is a magyar televízióba. S mindennek, vagyis a Forever Young debütálásának és világsikerének Éppen 35 éve történt, hogy a német zenekar berobbant az újhullámos popba.

Tovább
19. század Forrás 

„Ez az árulkodás iskolája. A besúgó-líceum.” Varga Ottó történelemtanár 1899-es ügye

László Andor 1899 őszén szokatlan ügy borzolta a kedélyeket. A sajtó ekkor szerzett tudomást a budapesti II. Kerületi Egyetemi Katolikus Főgimnázium és Ferenc József Nevelőintézet (a mostani I. Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium elődje) történelemtanárának, Varga Ottónak a felfüggesztéséről. A 46 éves pedagógus több, országszerte használt tankönyv és ismeretterjesztő munka szerzője, aki Magyarország-történetével elnyerte a Kisfaludy Társaság jutalmát. A vádak szerint „a katolicizmusról való gyöngédtelen kifejezései” alkalmasak rá, hogy növendékeiben megrendítsék a vallásos érzületet, tiszteletlenül beszélt a dinasztiáról, sőt magáról a királyról. I. Lipótról állítólag azt mondta, „zsarnok volt,…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Az öngyilkos tévébemondónő – Szádvári Gabriella tragédiája

Tóth Eszter Zsófia Szádvári Gabriella: egy tévébemondónő, aki önkezével vetett véget az életének.  Tévébemondónőnek lenni a szocialista időszakban mást jelentett, mint manapság. Az ország szeme rajtuk volt, mikor egy, maximum két televíziós csatorna közül választhattak a nézők. Kiváltság, privilégium és csillogás. Fény és árnyék. Nem tudhatjuk pontosan, mi vezetett életútjában e tragikus döntéshez, mindenesetre idézzük fel pályáját. Ugyanis az öngyilkosságok elkövetését megelőzi egy depresszív lelkiállapot, kilátástalanságérzet, legkevésbé hirtelen követi el valaki az öngyilkosságot.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szerszámkészítő orvosi köpenyben

Manapság sem számít ritkaságnak, ha valaki más végzettségűnek adja ki magát, és így próbál meg jobb álláshoz, magasabb bérhez, vagy éppenséggel álmaihoz közelebb kerülni. Természetesen ez bűncselekménynek számít, így az imposztor bukta esetén a dühös kuncsaftok mellett az igazságszolgáltatással is szembe kell nézzen (legalább is papíron). Rengeteg hírt olvashatunk, hogy egyesek menő befektetőnek, nigériai hercegnek vagy hasonlónak adják ki magukat, és több olyan eset is volt, hogy utólag derült ki egy orvosról, hogy finoman szólva nincs minden rendben a képesítésével. Az orvosi pályát választó imposztorok különösen veszélyesek, mert amíg egy…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A kismamacipő

Tóth Eszter Zsófia Ha a Kádár-korszak fotóit nézzük, a munkásnőket a gyárban, vagy a nővéreket a kórházban, mindenkin ezt a cipőt láthatjuk. Kicsit olyan ez a korszakban, mint az alföldi papucs, csak más jelentésekkel és képzettársításokkal. Mik ezek? Ebben az írásban ennek járok utána. Miért is hordták oly sokan?

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor 

Emlékezetpolitika a bíróságon 1936-ban

László Andor 1936 nyarán, amikor az Esti Kurír közölte Rákosi Mátyás életfogytiglani büntetésének hírét, a lapban azt megelőzte egy másik bűnügy, amelyben a korábban „nemzetgyalázás” miatt született ítéletet erősítette meg az ítélőtábla.[1] Történt ugyanis, hogy még az előző évben Szombathelyen a magyar történelmet áttekintő röpirat-sorozat jelent meg. A forradalmak és forradalmi hősök kultusza címet viselő rész hatalmas felháborodást váltott ki. A szerző, a legitimista Deme László szerint 1848 márciusának eseményeit sem a bécsi udvar, sem a magyar országgyűlés nem tekintette forradalomnak. Kezdettől nagy hangsúlyt fektettek az alkotmányosság betartására, a kormány „első…

Tovább