Forrás Középkor 

A tatárverő szerb, akit meglincseltek

Perényi Károly Hunyadi Mátyás, középkori történelmünk egyik legnagyobb formátumú uralkodója 1490. április 6-án hunyt el a bécsi Burgban. Négy trónjelölt szállt harcba a magyar koronáért: Mátyás törvénytelen fia, Corvin János, Ulászló, Habsburg Miksa és János Albert egyaránt csapatokat gyűjtött. Ugyan Ulászló megválasztásával és szeptember 21-i megkoronázásával az interregnum véget ért, a trónharcok tovább folytatódtak. Az 1492 elejéig elhúzódó konfliktussorozat egyik meglepő színfoltja a Kassa alatt vívott párbaj.

Tovább
Középkor 

A virágvasárnapi füge – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből V.

Mátyás királyt méltán tartjuk számon a legnagyobb uralkodóink között. 1490 virágvasárnapján a király, miután ellenkezés és lelkesedés nélkül végigülte a hosszú ceremóniát, megéhezett, és fügét kért. Bécsben azonban nem igen szokott április elején még friss füge teremni, úgyhogy neki sem szolgáltak fel, csak állottat. A király azonban, aki amúgy sem a türelméről volt híres, a hosszas várakozás után az éhségétől hajtva kiborult, aminek váratlan következménye lett. Azóta is tartja magát az a felvetés, hogy Mátyás királyt megmérgezték, mégpedig nem más, mint a felesége Beatrix. Vajon tényleg megmérgezték a királyt? Mai…

Tovább
Forrás Középkor 

Méreg az ostyában – III. Béla halála

Tíz különös halál a középkori magyar történelemből VII. III. Bélát az Árpád-ház legnagyobb formátumú uralkodójának tartja a történeti emlékezet. Bár életére rányomta a bélyegét a Magyar Királysággal szomszédos Bizánc ismételt felemelkedése, uralkodóként megerősítette országa befolyását Közép-Európában. Vélhetően az ő és felesége földi maradványai kerültek elő 1848-ban a székesfehérvári bazilika királysírjaiból. Kevesen tudják azonban azt, hogy III. Béla uralkodását végig kísérték a furcsa halálesetek, és az ő halálával kapcsolatban is van olyan forrás, amely arról emlékezik meg, hogy a királyt megmérgezték.

Tovább
Forrás Középkor 

Hogyan öljünk Árpád-házi trónkövetelőt? Tíz különös halál a középkori magyar történelemből III.

IV. István (1163-1165) ellenkirályként nem hagyott különösebben mély nyomot a magyar történelemben, leszámítva a királyok számozásának személye miatti időnkénti bizonytalankodását. A történeti emlékezet úgy tartja nyilván, mint gátlástalan törtetőt és sikertelen uralkodót. A Képes Krónika mint trónbitorlót tartja számon, a görög krónikások viszont megőrizték az utókor számára a halálának mikéntjét, amely inkább módszerében, semmint kegyetlenségében lehet érdekes a számunkra.

Tovább
Forrás Középkor 

A könyves király “füles” halála – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből II.

900 éve halt meg Könyves Kálmán. Életműve betetőzése volt a korábbi nagy formátumú Árpád-házi uralkodók, I. (Szent) István és I. (Szent) László uralkodásának. A boszorkányokkal kapcsolatos törvényét máig is sokszor idézik, gyakran pontatlanul. Sokkal kevésbé ismert azonban az a híradás, amelyben a Képes Krónika beszámol Kálmán haláláról. A nagy király a krónikaíró lapjain elég méltatlan véget ért, és a saját agyvelőjét is megláthatta halála előtt. A szövegben bónuszként emberzabáló kutyák is előfordulnak. 

Tovább
Forrás Középkor 

A seggbe lőtt István – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből I.

Árnyékszéken meghalni nem tartozik a szokványos halálnemek közé. Sőt, a legmegalázóbb halálok egyikeként tartjuk számon, ezért nem véletlen, hogy a világszerte ismert Tűz és jég dala ciklus (vagy sorozatos nevén Trónok harca) írója, George R. R. Martin is így szánta halálra a könyvei egyik legrettegettebb figuráját, Tywin Lannistert. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az ötlet nem az ő fejéből pattant ki, hanem a középkorban már beszámoltak hasonló esetekről. Nem kell azonban messzire mennünk ahhoz, hogy magunk is olvassunk egy hasonló történetet. Béla király Névtelen jegyzője ugyanis beszámolt arról, hogy…

Tovább
Forrás Középkor 

A csalfa magyar királyné

Cillei Borbáláról nem ápol jó emléket az utókor. Nemcsak azért, mert annak a családnak a sarja, amelyről a régi honi történetírás és a szépirodalom is leginkább azt jegyzi meg, hogy idegenként a Hunyadiak ellenségei voltak, és alulmaradtak a hatalomért folyó harcban, hanem azért is, mert a középkori magyar királynék között csaknem egyedülálló módon házasságtörési ügybe keveredett. Férje, a rendszeresen félrelépő Zsigmond, csak nagyon soká bocsátotta meg feleségének ezt az esetet.

Tovább
Középkor 

II. Lajos másik halála

Tudtad, hogy II. Lajos nem a Csele-patakba fulladt bele, hanem megölték? Tudtad, hogy a gyilkosa Szapolyai György, a későbbi király, Szapolyai János testvére volt? Tudtad, hogy a király gyilkosát Tomori Pál ölte meg? És hogy a király gyilkosa gyilkosának a gyilkosát pedig a gyilkos gyilkosának az emberei? Ez egész úgy hangzik, mint egy rossz krimi egy Agatha Christie epigontól, pedig mindez egy csaknem kortárs forrásban olvasható. Szerémi György beszámolójának és Tatai Miklós titokzatos levelének, valamint II. Lajos halálának a nyomába eredünk ebben a posztban. Figyelem, nem leszünk rövidek.

Tovább
Középkor 

Király lovag, lovagkirály – Nagy Lajos küzdelmei

Ha meg kellene neveznünk egy uralkodót, aki Magyarországon igazán megtestesíti az érett középkor uralkodói ideálját, akkor alighanem Nagy Lajos lenne a befutó. Az Anjou-ház második uralkodója személyesen vett részt nemcsak a lovagi tornákon, hanem olykor még az ostromokban is, amelyek azoknak a háborúknak voltak a részei, amelyeket ő maga indított el. Emellett pedig még a kortársaknál is mélyebben vallásos volt, mindig hallgatott az édesanyjára, egy csinos feleséget vehetett maga mellé és számolatlanul szórhatta az aranyforintokat az apja örökségéből. Ki ne szeretné manapság ugyanezt csinálni? Mai forrásainkban arra próbálunk meg rávilágítani,…

Tovább