Forrás Középkor 

A magyar könnyűlovasság rögös útjai

A magyar könnyűlovasság történetének kutatása az elmúlt nagyjából százötven évben számtalan elméletet állított fel. Ezek többsége nem bizonyult időtállónak, mégis mély gyökeret vertek nemcsak a tágabb értelemben vett köztudatban, de a szűkebb szakmai közvéleményben is. Nem könnyű feladat tehát összefoglalni azt a valós és tényleges tudást, amely rendelkezésünkre áll a „legmagyarabbnak” gondolt csapatnemről, és lehántani róla azokat a tévedéseket, amelyek évtizedek óta meghatározták azt. Az újabb kutatások közül most egy összefoglaló munkát ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Tovább
Forrás Középkor 

Képzelt Koppány?

Nemrég kisebb vihart kavart Berend Nórának a Népszava számára adott interjúja, amelynek egyik állítása az volt, hogy Koppány vezér, István ellenfele, valójában nem létezett, személye utólagos kitaláció eredménye. Mai írásunkban azt járjuk körül, hogy min alapszik ez a vélemény, és mit tud Koppányról a magyar medievisztika.

Tovább
Forrás Középkor 

A lemeztelenített legátus

Kun László országlásával már foglalkozott egy posztunk, mikor nővérének, Erzsébetnek a szökése került terítékre. Az uralkodó köztudottan meglehetősen ambivalens viszonyban volt az egyházzal, hol esküdözött, hogy megbékél vele, hol magasról tett az őt megintő pápai küldöttek szavaira. A mostani forrásunk egyik főszereplője szintén a király lesz, a másik pedig Fülöp, pápai legátus, aki azzal a céllal érkezett Magyarországra, hogy majd ő jobb belátásra bírja a királyt. Zsarolás, gyilkosság, megszegett cölibátus és egy megkövezés is szerepel a mai forrásunkban, főhősünk pedig nem távozott pozitív gondolatokkal Magyarországról.

Tovább
Forrás 

Grágás – A középkori Izland első írásos törvénykönyve

Gyönki Viktória Izlandot 870 körül főként Norvégiából érkező telepesek népesítették be. A kis sziget független államként működött az 1260-as évekig, amikor az Alþingi (népgyűlés) határozta értelmében a norvég király, IV. (Öreg) Hákon fennhatósága alá került. Az első évszázadokban tehát az izlandiak maguk szervezték meg közigazgatásukat. Ennek kapcsán a törvénykezésről is szót kell ejteni, amelyről jelen írásunkban lesz szó. Izland korai történetéről több középkori forrás is fennmaradt. Ezek közül egyik a 12. században keletkezett Íslendingabók (Az izlandiak könyve), amelynek szerzője Ari Þorgilsson. Ari életéről keveset tudunk, de annyi biztos, hogy közeli kapcsolatban…

Tovább
Forrás Középkor 

Nők elleni erőszak és házasságtörés a középkori Budán

A nők elleni erőszak körül a politikai közbeszédben manapság gyakran lángolnak fel az indulatok, időnként pedig a régi, középkori joggyakorlatot is felemlegetik, mint elrettentő példa. Csakhogy az igazság, mint olyan gyakran, most is sokkal szofisztikáltabb. A nők elleni erőszak ügyében most a magyarországi joggyakorlat egy régi és fontos forrását, a Budai Jogkönyvet idézzük fel, amelynek a látásmódja természetesen messze áll korunk jogfelfogásától, mégis érdemes tisztába tenni azt, hogy mit gondoltak a kérdésről. Tudta-e például, hogy a nőkkel szembeni bántalmazást, vagy a jó hírnév megsértését a jogkönyv kétszer olyan súlyosnak ítélte…

Tovább
Forrás Kult 

Trónok harca és középkor?

George R. R. Martin regényfolyama, A tűz és jég dala ciklus, valamint az utóbbit földolgozó, hetedik évadánál tartó televíziós sorozat újfent köztudatba hozta a középkori, lovagi világot. A műértő közönség rendszerint a rózsák háborújának Angliájával, tágabb értelemben a „feudális” Nyugat-Európával veti egybe a Hét Királyságot. Jelen sorok írója óvatos kísérletet tesz a Trónok harcához fűződő elképzelések kiigazítására, annak megválaszolására, hogy a képzelt világ mi mindent árul el középkori történelmünkről. Az óvatosság indokolt, hisz ki akarna úgy járni, mint a vadkan áldozatává lett Robert Baratheon?

Tovább
Forrás Középkor 

Hasmenés a másvilágra – Habsburg Albert király halála

Habsburg Albert volt az első király, aki a később oly sokáig uralkodó dinasztiából a magyar trónra kerülhetett. A róla fennmaradt írások alapján tetterős férfi volt, aki aktívan gyakorolta a lovagi erényeket, nem félt személyesen harcba szállni a törökkel, vagy éppen a huszitákkal, ha az országai érdeke úgy kívánták meg. Emellett arról volt nevezetes, hogy az osztrák tartományokban az uralma alatt álló területekről kiűzte a zsidókat. Hiába örökölte meg apósa hatalmas birodalmát, nem jutott elég ideje arra, hogy azt tartósan összefogja. Halálát vélhetően vérhas okozta, de még a krónikás Bonfini sem…

Tovább
Forrás Középkor 

Hogyan cserélte le a milánói fejedelem öregecskedő feleségét?

A középkori olasz városállamok, és kisebb fejedelemségek megannyi családi drámának lehettek a tanúi. Milánót sem kerülték el ezek az események, így a Visconti család története is bővelkedett abban, hogy időnként felvillantsa az emberi természet árnyoldalait. Történetünk főszereplői a két utolsó Visconti herceg Milánó élén. Egyikük, Gian Maria arról volt nevezetes, hogy emberevésre kiképzett kutyákat tartott, és nem mellesleg börtönbe záratta és megölette a saját édesanyját. Az öccse, Filippo Maria sem volt különb, érzékenyen érintette saját csúnyasága, de az őt támogató zsoldosvezérnek tett ígéretéhez híven elvette annak özvegyét, aki nagyjából húsz…

Tovább
Forrás Középkor 

Rosamunda, a bosszúálló királyné, avagy miért nem érdemes a feleségedet az apósod koponyájából megitatni?

Alboin, a langobárdok királya bizonyára jeles férfi lehetett, mert egy későbbi forrás kiemeli magasságát és harcra kész termetét. A harcmezőn sem vallott kudarcot, mert a régi rivális gepidákat az avarokkal szövetségben verte le. Hamar rájött arra, hogy az új szomszédság kellemetlenebb, mint a régi, úgyhogy a migránsaival elárasztotta és meghódította Észak-Itáliát, ahol a langobárdok két évszázadig fennálló királyságot hoztak létre. Életének legnagyobb hibáját azonban alighanem akkor követte el, amikor feleségül vette Rosamundát, a legyőzött Kunimund gepida király lányát. A langobárdok királya viszont aligha lehetett egy szenzitív férfi, mivel egy lakomán…

Tovább
Forrás Középkor 

A mellek alatt puhított hús, avagy a langobárdok büdös asszonyai

Korábbi langobárdokkal foglalkozó posztunkban, amely a bosszúálló gepida királynéról, Rosamundáról szólt, az avarokat kissé kihagytuk a történetből attól kezdve, hogy Alboin vezetésével a langobárdok egyszerűen elvonultak a Kárpát-medencéből. A két nép azonban továbbra is szomszédos maradt, és míg a langobárdok leginkább Bizánccal és egymással szerettek harcolni, az avarok megelégedtek az Észak-Itáliában szerzett zsákmánnyal. A zsákmány címszó alatt természetesen nemcsak aranyat és ezüstöt, meg szarvasmarhát értettek akkoriban, hanem nőket is, és nem kell különösebben nagy fantázia ahhoz, hogy az avaroknak mi volt a szándékuk a foglyul ejtett asszonyokkal. A mai forrásunkban két…

Tovább