20. század Forrás Szocializmus 

Befejezés és újrakezdés a politika peremvidékén 1989-ben (II. rész)

Bertalan Péter  A gyors politikai változások vidékre lassan érkeznek. Hatásuk nem könnyen mérhető. A legnagyobb területű dunántúli megye, Somogy politikai helyzetének bemutatása ezért lehet érdekes. Somogy azért is fontos szerepet játszik az ország politikai életében, mert 1956 miniszterelnöke Nagy Imre Kaposvár szülötte, Kádár János pedig Kapolyon, egy Somogy megyei kis faluban töltötte gyermekkorát. A két történelmi személyiség összeütközése térben és időben érdekes, mert az ország provizórikus időszakot élt át.

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

Politikai végjáték, avagy rendszerváltoztatás Somogyországban (I. rész)

Bertalan Péter   Bevezetés A Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára páratlanul értékes 1989-es dokumentumokat őriz. A rendszerváltoztatás bonyolult, komplex, többrétegű folyamatát csak úgy érthetjük meg, ha ismerjük az összes, az állampárt hierarchiájának több szintjén keletkezett forrástípust. Ez lehetővé teszi, hogy az utókor, a politikai hatalom mélyén bekövetkező apró hálózati változásokat a szeizmográf érzékenységével detektálni tudja. A megyei források azért érdekesek, mert hazánk egy politikai központú ország révén, csak a fővárosban történő, az onnan induló, indított változásokra érzékeny.

Tovább
Forrás 

20 éve történt: tömegmészárlás az Aranykéz utcában

A rendszerváltás után azt hihettük: a szovjet kivonulást követően, idegen megszállástól mentesen, a demokrácia által biztosított békében és biztonságban élhetünk, a nyugati civilizáció felé közeledve. A 90’-es évek közepére a harmóniát fokozatosan kezdték felváltani a permanens utcai leszámolások, robbantások, alvilági bandaháborúk. Az alvilági merényletek tetőpontját az 1998-as esztendő hozta: rekord mennyiségű mészárlásokról szóltak a híradások, 28 (!) robbantásos akciót vetettek be egymás leszámolására a különféle szervezett bűnözői csoportok. A detonációs akciók közül kiemelkedik az éppen 20 éve történt Aranykéz utcai eset, amely az első olyan maffia-leszámolás volt Magyarországon, ahol ártatlan,…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

Ufóláz a rendszerváltás környékén

Tóth Eszter Zsófia „Hamarosan az osztályban mindenki jókat kuncogott, amikor Katus tanár úr belekezdett a „földönkívüliekkel kapcsolatos legfrissebb kutatások” eredményeinek taglalásába. Valaki elnevezte Ufó Karcsinak, és ez a gúnynév hamarosan az egész iskolában elterjedt. Habár gyermekkori álmomat – űrhajós szerettem volna lenni – már rég feladtam, nagy érdeklődéssel hallgattam a titokzatos idegenekről szóló előadásait, s ahogy teltek a hetek-hónapok, egyre inkább a hatása alá kerültem.”– ábrázolta Kötter Tamás az 51-es körzet című novellájában egy tanárt, aki kifejezetten intenzíven érdeklődött a földönkívüliek iránt. Katus tanár úr lelkesedése nem számított egyedi esetnek…

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

Étvágy az imákra – rendhagyó könyvismertető

Tóth Eszter Zsófia Poós Zoltán: Étvágy az imákra. Kalligram, Budapest, 2017. „Különös utazásra hívja olvasóját, aki bejárhatja a rendszerváltás Magyarországát”  olvashatjuk a kötet fülszövegében, mely az író negyedik regénye. A 20. századi magyar történelem olyan alapvető élményeiről kaphatunk e kötetből élményalapú megéléstörténeteket, mint az 1956-os forradalom leverésének traumája, a nagyvárosi bevándorlás és a rendszerváltás szabadságélménye. Ha szeretnénk jobban megérteni a XX. századot egyéni perspektívából, remek olvasmány e plasztikus, néhol ironikus, logikus vonalvezetésű, letehetetlen kötet.

Tovább
Forrás Hidegháború 

“Kiemelt relációjú térség”: A Közel-Kelet – Könyvrecenzió a magyar-arab kapcsolatok történetéről

Napjainkban a Közel-Kelet említésekor a legtöbb magyarnak – sajnálatos, de nem elítélhető módon – olyan dolgok jutnak először az eszébe, mint a „migrációs válság, káosz, szélsőséges iszlamizmus, vagy a terrorizmus”. Pedig volt időszak a magyar történelemben, amikor Budapest az arab térség egyes országaival  nagyon jó viszonyt ápolt, valamint az állami média pozitív színben tüntette fel a “haladó szellemiségű” arab államok és mozgalmak harcát Izraellel, illetve az “imperialistákkal” szemben. A mai napig, Magyarországon belül – elsősorban azok, akik a szocializmus idején telepedtek le a hazánkban – és kívül nem kevés nosztalgiával…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A törökbálinti zendülés, avagy ki védi meg a hazát?

A zendülések, már amelyiket nem próbálják meg agyonhallgatni, mindig is komoly érdeklődésre tarthattak számot, pláne ha olyan időszakban estek meg, mint az 1989 és 1991 közötti rendszerváltás/rendszerváltoztatás/átmenet (nem kívánt törlendő). Az ország állapota, illetve a társadalmi változások nagyon hamar leszűrődnek a hadseregbe, főleg ha sorozott haderőről van szó, így az 1989-es, de főleg 1990-es változások komolyan befolyásolták a Magyar Néphadsereg (majd Honvédség) képét és harci szellemét, hiszen a behívott újoncok magukkal vitték, az “új idők új dalait”, amelyeket a legéberebb kapuőrség sem volt képes megállítani a laktanyakerítésnél. Ehhez járult még…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Sátánisták és a rendszerváltás

Tóth Eszter Zsófia A nagy társadalmi kataklizmák, így a rendszerváltás idején is felerősödnek a félelmek az emberekben az újtól, az ismeretlentől. Ennek a félelemnek az egyik megjelenési formája volt az ún. sátánista veszély, mint morális pánik is, amely az 1980-as évek végén, 1990-es évek volt a legerősebb. Ma is emlékszem arra, mikor 1990 fagyos telén egy alkalommal izgatottan állított be angoltanárnőm: sátánista veszély van, ami azt jelenti, hogy minden olyan kamasz lány veszélyben van, akinek szerepel 6-os a személyi számában. Ugyanis az érintetteket elviszik a sátánisták, és orgiákban való részvételre kötelezik…

Tovább
Cigányság Forrás 

Csalog Zsolt „alulnézeti pozíciója”

A Romológia folyóirat olvasóinak bizonyára Csalog Zsolt neve hallatán mindenekelőtt a Kilenc cigány és A cigányon nem fog az átok című kötetei jutnak az eszébe, vagy az, hogy a Kemény István nevével fémjelzett cigány kutatás meghatározó egyéniségeként járta az országot. Nem is beszélve a cigányság tarthatatlan helyzetét bemutatni szándékozó tanulmányairól, vagy hol a cigányság helyzetének megoldását sürgető, hol a jogaikért síkraszálló publicisztikáiról. Soltész Márton Csalog Zsolt című kötetét olvasva kitárul az ember előtt az élettörténet és maga a teljes életmű, aminek csak egy szeletét képezték az imént említett munkák. A…

Tovább
Forrás Hidegháború 

Tömegoszlatás géppisztolyokkal – tragédia a „Wujek” bányánál

1981. december 16. a lengyelországi hadiállapot legvéresebb napjaként vált hírhedtté. A katowicei „Wujek” bánya munkásainak ekkor már három napja tartó tüntetését ugyanis ezen a napon kísérelték meg feloszlatni a lengyel hadsereg és milícia egységei. Az összecsapások során, máig vitatott körülmények között, a karhatalmi alakulatok tüzet nyitottak a bányászokra 9 főt megölve és 23 főt megsebesítve közülük. Az ország tragikus gazdasági helyzetének hatására Lengyelországban az 1980-as évek elejére egyre jobban megrendült a kommunista állampárt hatalmi helyzete. Az egyre súlyosabb belpolitikai válság hatására 1981 őszén Stanisław Kania főtitkárt – alig egy évvel…

Tovább