20. század Forrás Szocializmus 

Az Orion sztori 3. – Rendszerváltozás és napjaink időszaka

Friesz-Kovács Kamilla Az államszocialista évek ikonikus elektronikai termékgyártója a Videoton és az Orion vállalat volt. Schiffer Pál híres dokumentumfilm sorozata, a Videoton-sztori ma már társadalomtörténeti forrásanyagnak számít. A szerző a rendszerváltozás megismételhetetlen és visszahozhatatlan pillanatait rögzítette a Videoton gyár dolgozóinak szemszögéből. Az alábbi háromrészes sorozat a másik nagy ikonra, az Orion Vállalatra fókuszál. Miként alapították a gyárat? Mi történt a világháborúk alatt? Milyen módon került állami tulajdonba? Hogy élte meg az államszocialista éveket, a rendszerváltozást, majd a privatizálást, ill. mi történik ma az Orionban?

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Az Orion sztori 2. – Az államszocializmus időszaka

Friesz-Kovács Kamilla Az államszocialista évek ikonikus elektronikai termékgyártója a Videoton és az Orion vállalat volt. Schiffer Pál híres dokumentumfilm sorozata, a Videoton-sztori ma már társadalomtörténeti forrásanyagnak számít. A szerző a rendszerváltozás megismételhetetlen és visszahozhatatlan pillanatait rögzítette a Videoton gyár dolgozóinak szemszögéből. Az alábbi háromrészes sorozat a másik nagy ikonra, az Orion Vállalatra fókuszál. Miként alapították a gyárat? Mi történt a világháborúk alatt? Milyen módon került állami tulajdonba? Hogy élte meg az államszocialista éveket, a rendszerváltozást, majd a privatizálást, illetve mi történik ma az Orionban?

Tovább
1918-1939 20. század Forrás Holokauszt 

Az Orion sztori 1. – A kezdetek

Friesz-Kovács Kamilla Az államszocialista évek ikonikus elektronikai termékgyártója a Videoton és az Orion vállalat volt. Schiffer Pál híres dokumentumfilm sorozata, a Videoton sztori ma már társadalomtörténeti forrásanyagnak számít. A szerző a rendszerváltozás megismételhetetlen és visszahozhatatlan pillanatait rögzítette a Videoton gyár dolgozóinak szemszögéből. Az alábbi háromrészes sorozat a másik nagy ikonra, az Orion Vállalatra fókuszál. Miként alapították a gyárat? Mi történt a világháborúk alatt? Milyen módon került állami tulajdonba? Hogy élte meg az államszocialista éveket, a rendszerváltozást, majd a privatizálást, illetve mi történik ma az Orionban?

Tovább
20. század Szocializmus 

Elefánt a porcelánboltban? – Szimpózium a magyar finomkerámiaipar államosításáról

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Kerámia Szövetség (Makesz) közös rendezésében a magyar gazdaságtörténet egy résztémáját tárgyaló műhelykonferenciát rendeztek június 5-én szerdán az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületében. A hallgatóságot a finomkerámiaipar államosításának időszakával, az ágazat 1945-1948 közötti történetével ismertették meg a kutatók, akik között történész-levéltáros, közgazdász és mérnök is volt.

Tovább
Forrás 

„MacAlpine katonái” – Egy rendhagyó „hadsereg” története

Bár a poszt címe mást sugallhat, most nem egy klasszikus értelemben vett hadseregről lesz szó, hanem Nagy-Britannia egyik legrégebbi és sokáig legjelentősebb építőipari cégéről, amelynek elsősorban ír munkásai nevezték magukat  – a tulajdonos után – MacAlpine katonáinak, vagy hadseregének (MacAlpine’s Fusiliers), utalva a kemény körülményekre és a szigorú beosztásra. Az írek, nevesül Dominic Behan természetesen dalt is írtak a kemény, zsugori vállalkozóról, akit a pénzen kívül más nem érdekelt, és nem törődött emberei épségével sem. A valóság természetesen ennél árnyaltabb volt…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Vályi Péter halála: Tragikus baleset vagy politikai gyilkosság?

1973. szeptember 15-én, a miskolci Lenin Kohászati Művekben (a továbbiakban LKM) balesetet szenvedett a gyárlátogatáson részt vevő Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki három nappal később belehalt sérüléseibe. A tragédia után szinte azonnal megindultak a találgatások (amelyek a mai napig közszájon forognak), hogy tényleg baleset történt-e, vagy politikai ellenlábasai, esetleg maga Kádár János utasítására „iktatták ki” Vályit.

Tovább
Forrás Szocializmus 

Csokis mesesajt és más furcsaságok a szocialista tejiparban

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszak tejipari termékei közül talán a legmegosztóbb a csokis mesesajt: félzsíros, ömlesztett csokoládés sajt sztaniolpapírba csomagolva. Mindenkinek, aki megkóstolta, határozott véleménye van róla, pozitív és negatív is. 1967-ben vezették be a piacra a csokis mesesajtot. Az Esti Hírlap tudósítása szerint a tejipari vállalat gyári óvodájában próbálták ki a terméket: az óvodások közül „négy otthagyta, három engedelmesen, de minden lelkesedés nélkül megette, három pedig nem tudta abbahagyni.” [1] A 30%-os tetszésindexet elegendőnek gondolták a termék bevezetéséhez. Volt nálunk is az 1980-as évek elején a lakótelepi óvodánkban. Nekem nagyon…

Tovább
19. század Forrás 

„Kis Amerika” a Tatai-medencében; az első tatabányai bányamunkások összetétele a munkásanyakönyv tükrében 1896-1900

Macher Péter „Kis Amerika”. A metaforát Kónya Lajos felsőgallai születésű író jegyezte le önéletrajzi regényében (Kónya 1970, 177.). Elbeszélése szerint édesapja katonatársai ezzel csábították bajtársukat Tatabányára 1912 táján. Írásomban az első tatabányai munkások kilétét vizsgálom: kik voltak ők, honnan jöttek, milyen viszonyban álltak a helyi őslakossággal. A szocialista időszak tatabányai történetírása munkásmozgalmi történetté degradálta a város, így a bányanyitás történetét is. A rendszerváltást követően pedig üzemépítések sorozataként értékelték a helyi bányászat történetét. A hétköznapi bányászok kevés figyelmet kaptak. Ez az írás róluk szól.

Tovább
Forrás Hidegháború képes történelem Szocializmus 

„Az alagút most előttem ásít” – a 22 éves terv

„Fekete lyukban húz a vonat/ A föld alatt metróhuzat van/ Végigmérnek szemsugár-fények/ Elkapok egyet, pont a tiédet/ Visszanézek, úgy érzem/ Itt ér véget az eddigi élet.” Magashegyi Underground Bár Budapest a 19. század végén élen járt a földalatti vasutak építésében, a lendület hamar elveszett. A 20. század első felének eseményei – a Monarchia felbomlása, a gazdasági válság, majd a második világháború hatalmas pusztításai – nem kedveztek az amúgy is igen költséges metróépítésnek. Bár tervek készültek a két háború közötti időszakban is – a mai hálózat leginkább egy 1942-es elképzeléshez hasonlít – a gyakorlati megvalósítás…

Tovább