Forrás II. Világháború 

A Heydrichiáda magyar szemmel

A birodalmi protektorhelyettes, Reinhard Heydrich ellen 1942. május 27-én elkövetett merénylet híre bejárat az akkori világsajtót, igaz ez elég drága reklámot jelentett az akciót kitervelő csehszlovák emigrációnak. Már a merénylet végrehajtásával megbízott ejtőernyősök is jelezték, hogy túl nagy politikai haszon nem származna belőle, ha Heydrichet iktatnák ki, azonban mindenképpen brutális megtorlással lehetne ebben az esetben számolni. A londoni vezetés nem fontolta meg a tanácsot, így végül az eredeti célpont ellen hajtották végre a merényletet. A megtorlás pedig valóban brutális keretek között zajlott, amely szintén bejárta a világsajtót. A német hatóságok…

Tovább
Forrás Hidegháború Kult 

A 45-ös hullámhosszon – Recenzió a Menekültek az új hazában című könyvről

Ősszel jelent meg Nyári Gábor munkája a „45-ösök” német és osztrák területen élő igen népes csoportjáról, akiknek a sorsát egészen 1956-ig követi nyomon a szerző. Az adatokban gazdag kötet a magyar történelem egy jól körülhatárolt csoportjáról kíván részletes képet adni, amelynek alapját a szerző summa cum laude minősítéssel megvédett doktori disszertációja adja.

Tovább
20. század II. Világháború 

Csehszlovákiáért, de Beneš nélkül

Az Edvard Benešhez köthető második világháború alatti csehszlovák emigráció története legalább nagy vonalakban ismert Magyarországon (a Napi Történelmi Forrás hasábjain is olvasható néhány cikk a csoportosulással kapcsolatban), azonban az már kevésbé ismert, hogy az exelnök mellett mások is szerveztek, vagy próbáltak létrehozni emigráns politikai csoportokat, amelyek fő célja Csehszlovákia restaurációja lett volna. Az egyik ilyen tömörülést két szlovák, Štefan Osuský, az ország párizsi követe és Milan Hodža, Csehszlovákia addigi egyetlen szlovák nemzetiségű miniszterelnöke hozta létre. Erről a grémiumról ismert annyi Magyarországon, hogy Beneš mozgalma bekebelezte, Hodža pedig elszigetelődött. Sokkal kevesebb…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Mindenféle csehszlovák szervezkedésről

Csehszlovákia (vagy akkori hivatalos nevén Cseh-Szlovákia) 1939. március 15-én történő megszűnése után nem volt egyértelmű, hogy újjá fog-e éledni az ország. Az év nyarára azonban megindultak olyan szervezkedések, amelyek az állam restaurációját tűzték ki célul, és hasonló módon kívántak működni, mint tették azt az első világháborúban. Akkor politikai lobbitevékenységgel kívánták az emigránsok elismerni, hogy Csehszlovákiának van helye a térképen, és katonai alakulatokkal szervezésével is érvényt kívántak juttatni elgondolásaiknak. Bár Közvetlenül a második világháború kitörése előtt még egységes csehszlovák emigráns mozgalomról nem lehetett beszélni,  a magyar politikusok mindenesetre rendelkeztek némi ismerettel…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Életízesítő háború: a Delikát ébredése

A manapság zajló permanens gasztroforradalomban számos korábbi konyhai vívmányt állítottak a képzeletbeli guillotine alá a hozzáértők, mondván, hogy azok egy letűnt korszak termékei, amelyek ma már nem modernek, sőt az ízletes, igényes gasztronómia hajójából egyenesen ki is dobandók. Más kérdés, hogy egykor számtalan a konyhában vagy éppen a bogrács mellett sürgölődő személy tette össze a két kezét, hogy megjelentek ezek a bizonyos, főzést megkönnyítő ételízesítők, adalékok. Ilyen konyhai persona non grata manapság a gulyás- vagy fokhagymakrém, illetve az általában sárga alapszínű ételízesítő. A magas sótartalmú és tartósítószerrel bőven ellátott fűszerkészítmények…

Tovább
Forrás Kult 

Látogatás a drezdai hadtörténeti múzeumban

Drezdáról elsősorban a Zwinger és a várost 1945 februárjában elpusztító bombázás jut az ember eszébe, azonban a szász fővárosban található a Bundeswehr hadtörténeti múzeuma is, amely hatalmas kiállítási területen, tematikus és kronologikus rendszerben mutatja be a német területekhez kapcsolható katonai eseményeket, külön, és nagyon részletesen interpretálva a háború, és az emberi lét kapcsolatait – mindezt nagyon zsebbarát áron.

Tovább
Forrás II. Világháború 

Csáky István a csehszlovák emigrációról, és beszédének külföldi hatása

Csehszlovákia, pontosabban Cseh-Szlovákia 1939 márciusában történő megszűnése nyomán Prága kikerült a magyar külpolitika fő színterei közül, miközben a revízió, valamint a Teleki Pál miniszterelnök elképzeléséhez köthető „fegyveres semlegesség” továbbra is a fő csapásirány maradt a Dísz téren. Ebből az állapotból csak a lassanként szerveződő csehszlovák emigráció tudta kizökkenteni a magyar vezetést, amely ugyanakkor határozott elképzeléssel bírt az egyre inkább Edvard Benešhez kötődő mozgalom kapcsán. Erről maga a külügyminiszter, Csáky István beszélt a képviselőház egyik ülésnapján 1940 márciusában.

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Csehek a Citadellában

A második világháború kezdetekor Magyarországon tartózkodó cseh foglyokról már született bejegyzés annak kapcsán, hogy az Amerikai Univerzalista Unitárius Egyház miként próbált helyzetükön javítani – a végeredmény szempontjából nézve – sikerrel. A különböző helyeken elzárt csehek egyik legnagyobb csoportja a Citadellában volt fogva tartva, amelyről számos visszaemlékező beszámolt később memoárjában vagy a vele készült interjú során, általában negatív színben lefestve az intézmény állapotait, ottani ellátásukat. A hivatalos magyar szervek is értesültek az ottani helyzetről: 1940 áprilisában két jelentés is készült a fogvatartottak helyzetéről.

Tovább
képes történelem Szocializmus 

Egy város meséje – képeken keresztül

Salgótarján létrejöttének, és átalakulásának rövid története szerepet kapott már a blogon, amely város főleg 1950 után változott jelentősen, miután egy kormányzati döntés értelmében Nógrád megye székhelyévé vált. Az ötvenes években leginkább a Vásártéren folytak építkezések, hogy a lakásínséget enyhítsék, majd a hatvanas években a központra is sor került. Ugyan Salgótarján nem büszkélkedhet barokk vagy klasszicista városközponttal, ugyanakkor egyedülálló módon modernista centrummal rendelkezik, amely leginkább az említett évtized megvalósított terveinek volt köszönhető. Az átalakulást pedig honnan máshonnan, mint a város közepéről lehetett a legjobban dokumentálni: kiváló fotóhelyszínt biztosított a Karancs Szálló, amelynek…

Tovább
II. Világháború Kult 

„Schellenberg még csak 32 éves volt” – az Anthropoid-hadműveletről szóló legújabb film beharangozóiról

A furcsa cím egy személyes élményt takar. Még 2011-ben, az Anthropoid-hadműveletről írt BA-s szakdolgozatomhoz kerestem anyagokat, amikor egy ki tudja ki által, és milyen címmel írt könyv akadt a kezembe Reinhard Heydrichről. A mű nem feltétlen új információival, hanem tárgyiatlanságával és rossz fordításával okozott számos vidám percet számomra, és azon ismerőseimnek, akiknek felolvastam néhány furcsa részletet. Ehhez kapcsolódik a cím első része is: Reinhard Heydrich temetésével kapcsolatban a szerző teljesen fölöslegesen, kontextus nélkül megjegyezte, hogy Walter Schellenberg, Heydrich kvázi utóda csupán 32 éves volt, amikor a protektorhelyettes meghalt. Nos, az…

Tovább