Söpörjük ki a fasiszta szemetet! – A politikai rendőrség könyvrazziája 1945
Az 1945. január 20-án aláírt moszkvai fegyverszüneti egyezmény – az egyezmény 16. pontjára vonatkozó – E/ melléklete a magyar kormányt kötelezte, hogy
„a rádió, távíró és posta összeköttetést, levelezést, sifrírozott levelezést és futárszolgálatot, valamint a Magyarország területén lévő külföldi követségekkel, küldöttségekkel és konzulátusokkal való összeköttetést azon előírás szerint valósítja meg, amelyet a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság határoz meg.”
Ennek végrehajtására az Ideiglenes Nemzeti Kormány által kiadott 530/1945. M.E. számú rendelet elrendelte
„a könyvnyomdák, könyvkiadó-vállalatok, könyvkereskedők, köz- és kölcsönkönyvtárak, iskolai könyvtárak, valamint magánszemélyek birtokában lévő minden fasiszta szellemű, szovjetellenes és antidemokratikus sajtótermék” megsemmisítését.
A rendelet értelmében a könyvkiadók és könyvtárak 15 napon belül kötelesek voltak a nevezett kiadványokat a törvényhatóság első tisztviselője által kijelölt gyűjtőhelyre vinniük. Aki a rendelet értelmében nem szolgáltatta be ezeket az írásokat, azoknak ügyében az újonnan alakuló népbíróságok jártak el.
A kiadványok begyűjtésében aktív szerepet játszott az eredetileg a háborús és népellenes bűnösök elfogására létrehozott politikai rendőrség. Egyrészt azáltal, hogy a fasiszta kiadványokat be nem szolgáltatók elleni ügyeket a fentebb említett rendelt a népbíróságok hatáskörbe utalta, a politikai rendészeti osztályokra hárult a nyomozás. Másrészt a háborús bűnösök elleni nyomozások részeként is gyűjtötték a fasisztának s szovjetellenesnek minősített könyveket és folyóiratokat, melyeket bizonyítékként használtak fel a népbírósági eljárás során.
Az indexre került művek első jegyzékét 1945 augusztusában tették közzé, mely 67 oldalon mintegy 2000 mű címét tartalmazta. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány vezetésével és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság megfigyelőjének jelenlétében már a nyáron megkezdődtek a tömeges könyvbegyűjtések. 1945. augusztus 9-től újabb könyvrazziák indultak a politikai rendőrség tevékenysége mellett élénk sajtóhadjárattal, a házfelügyelők és az ifjúsági szervezetek mozgósításával, melyek során a jegyzékben nem szereplő művek is elkoboztak az eljáró szervek. Ennek ellenére a szovjet szervek nem voltak megelégedve a „fasiszta, szovjetellenes és antidemokratikus” művek begyűjtésében, ezért 1946 márciusában újbóli könyvrazzia indult immár szovjet tisztek vezetésével.
A Magyar Miniszterelnökség Sajtóosztálya által kiadott, fasisztának, szovjetellenesnek és
antidemokratikusnak minősített sajtótermékek számszerű adatai. Idézi: Sipos Anna Magdolna: Index librorum prohibitorum a demokratikus Magyarországon.
A közzétett forrás az 1945. augusztusi razziahullám egyik jelentése. Amint megállapítható, a Péter Gábor vezette PRO jelentős erőforrásokat mozgósított a betiltott kiadványok kézre kerítésére. Ugyancsak megemlítendő, hogy az elkobzások jelentős hányada magánlakásokban történt meg, amely egyrészt mutatja, hogy könyvtárak esetében könnyebb volt a rendelet végrehajtása, másrészt utal arra, hogy miképp szélesedik a politikai rendőrség tevékenysége a magyar társadalom szövetében. Végül magának a jelentésnek a keletkezése is mutatja, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság milyen szoros ellenőrzést gyakorolt az ország „defasizálása” felett.
|
Másolat Tárgy: Könyvrazzia eredményének jelentése Magyar Belügyminisztérium Szám: 161.048/1945 I/3 VEZÉRŐRNAGY ÚR! Szíves tudomására hozom, hogy folyó év augusztus 21.- 22.- és 23.-án a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya fasiszta szovjetellenes és antidemokratikus sajtótermékeket ellenőrző razziát tartott. 113 politikai és 71 bűnügyi nyomozó összesen 6.754 helyen tartott razziát. Ebből 8 könyvkereskedésben, 2 könyvtárban, 545 magánlakásban és egy elhagyott fasiszta lakásban, összesen 3901 könyvet és 303 folyóiratot találtak. Azon személyek ellen, akik beszolgáltatásnak nem tettek eleget, a Főkapitányság megindította a közigazgatási és kihágási eljárást. Fogadja Vezérőrnagy Úr őszinte tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1945. évi szeptember hó 4.-én
magyar belügyminiszter. A Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság Közigazgatási Osztályának Vezetőjének, Beljanov vezérőrnagy Úrnak, Budapest Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár XIX-E-1-i 3. dob. D 758/1945 27. |
Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.
Ajánlott és felhasznált irodalom:
Az Országos Széchényi Könyvtár Zárolt Kiadványok Tára történetének kronológiája [URL: http://www.oszk.hu/sites/default/files/zkt-kronologia.pdf]
Bánfi Szilvia: Könyvtári dokumentumok az ÁVH „fogságában”. Könyvtárak és a hatalom. Szerk. MONOK ISTVÁN. Bp., 2003. 22–88. [URL: http://mek.oszk.hu/01600/01641/01641.pdf]
Nagy Gábor: Ítéletek „fasiszta” könyvek miatt. In: ArchívNet, 10. (2010) 4. sz.
[URL: http://www.archivnet.hu/hetkoznapok/iteletek_fasiszta_konyvek_miatt.html]
Nagy Gábor: Szovjet könyvrazzia a Debreceni Református Kollégium Könyvtárában. 1946. szeptember – Révész Imre püspök küzdelme. In: ArchívNet, 12. (2012) 4. sz.
[URL: http://archivnet.hu/pp_hir_nyomtat.php?hir_id=427]
Sipos Anna Magdolna: Index librorum prohibitorum a demokratikus Magyarországon (Könyvindexek 1945–1946) [URL: http://epa.oszk.hu/00100/00143/00064/68.htm]
A nyitóképen: könyvrazzia Szegeden. Délmagyarország, 1945. augusztus 11.