Forrás 

A Közlekedési Múzeum kincse: Unic

Négyesi Pál A Közlekedési Múzeum nemrég megkezdte egy francia Unic gyártmányú gépkocsi restaurálását. Ennek kapcsán megpróbáltunk utánanézni a márka történetének. A XIX. század második felében az ipari forradalom eredményeként elterjedtek a kisebb üzemek. Mivel megfelelő forrás (pl. áramhálózat) még nem létezett, ezeken a telepeken stabilmotorok segítségével állították elő a gépek meghajtásához szükséges energiát. A németországi Mannheimben élő és tevékenykedő Karl Benz ilyen stabilmotorok gyártásával tett szert tekintélyes vagyonra.

Tovább
Forrás 

Egy elfeledett terv: villamos a Gellért-hegy alatt

A Széchenyi lánchíd felépítése előtt és után számos bírálat érte a tervezőket, ugyanis a híd budai hídfőjénél a Várhegy magasodott, a Budai Váralagút megépítésére pedig további 15 évet kellett várni. Fél évszázaddal később, az Erzsébet-híd építése kapcsán hasonló problémák merültek fel, a Döbrentei téren ugyanis a Gellért-hegy sziklái meredeztek a híd lejárójánál. A Lánchíddal ellentétben az Erzsébet-hídra terveztek villamost, így felmerült, hogy a a Gellért-tér felé vezető sínpárokat  egy alagúton keresztül vezessék a rohamosan fejlődő dél-budai városrész felé.

Tovább
Forrás Szocializmus 

A „bátaszéki vasutaskirály” – újratöltve

Bár a cím önmagában is megtévesztő lehet, a mostani posztban nem egy újabb iparmágnásról, hanem egy „mezei”, egész pontosan bátaszéki állomásfőnökről lesz szó, aki a Népszava tudósítása szerint olyannyira nem átallotta sutba dobni „a szocialista törvényességet”, hogy visszaélései híre a minisztériumig, sőt a fent említett országos napilap hasábjaiig is eljutottak. A napilap két hónapon át, összesen három cikkben foglalkozott Vajda Gyulával és tevékenységével; az utolsó írás elégedetten számol be a „vasutaskirály” menesztéséről. A történet azonban korántsem ilyen egyszerű; a Népszava cikkein alapuló írásom 2015 októberében jelent meg blogunkon, 2016 végén…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Metróépítés Budapesten

A főváros tömegközlekedése, illetve annak fejlesztése a mai napig is nagyon fontos részét képezi az állami beruházásoknak. Nem volt ez másképpen a 20. század elején és közepén sem – ráadásul ekkor a robbanásszerű lakosságnövekedésnek köszönhetően – a tervezők addig ismeretlen problémákkal találták szembe magukat. Nagy tömegeket kellett gyorsan mozgatni a már meglévő városszerkezetben. Egy megoldás kínálkozott: a föld alá építkezni… A budapesti földalatti vasút tervezése 1949-ben azonban már több mint félévszázados múltra tekintett vissza. A millenniumi ünnepségekre, 1896-ra készült el a vizsgált periódusban Sztálin útnak nevezett Andrássy út alatt a…

Tovább
Forrás II. Világháború 

A seriff, a boszorkány, Texas sárga rózsája és az „első Ferrari”

Különleges repülőgép-díszítések I. Legyen szó békeidőről vagy háborúról, a katonák valamilyen szinten kötődni kezdenek harceszközeikhez, fegyvereikhez, és a lehetőségeikhez képest igyekeznek azokat személyessé, egyedivé alakítani, vagy azzal/azon is üzenni az ellenségnek. Legyen szó egy szépen faragott géppisztoly-tusáról, egy bombára festett elrettentő üzenetről, vagy egy repülőgépre festett nose-artról, a lehetőségeknek csak az adott eszközök mérete, és persze az elöljárók mentalitása szabhat(ott) határt. Legkönnyebb helyzetben a repülősök voltak, a bombázókra és vadászokra festett cápafogak, rajzfilmfigurák és csinosabbnál csinosabb hölgyek sokak előtt ismertek, de hasonló díszítések például tengeralattjárókon és kisebb mértékben harcjárműveken is…

Tovább
Szocializmus 

A vasutat szerető miniszter, akit a vasút nem szeretett

Az 1891-ben született Bebrits Lajos életének hetvenkét éve alatt igen változatos pályát futott be. Mindössze két évnyi vasúti tisztképző tanfolyamot végzett, ennek ellenére volt forgalmi tiszt, szakszervezeti vezető, a kommunista párt amerikai aktivistája, Sztálin börtöneinek lakója, miniszter, a végén pedig egy kis diplomatáskodás és turisztikai szakértés is belefért. Egy dolog azonban valószínűleg egész pályája során elkísérte: a vasút iránti szeretete.

Tovább