Tamási Eszter tévébemondónő és Ortutay Gyula politikus titkos szerelme

Tóth Eszter Zsófia

A televíziózás hőskorának bemondónői közül többen korán, fiatalon meghaltak így Tamási Eszter bemondónő is, 53 évesen, agydaganatban 1991-ben. Feltételezhetjük, hogy a televíziózás hőskorának technikai fejlettségében esetleg rákkeltő anyagok közt kellett tölteniük munkaidejük egy részét. Tamási Eszter Mezőtúron, szegény családban született, édesapja kubikos volt. Pályája úgy indult, hogy a Rózsavölgyi színitanodába járt – közben adminisztrátor volt, hogy előteremtse megélhetési költségeit – majd statisztált a Dollárpapában, ott tűnt fel a csibészes mosolyú, Audrey Hepburn-szerű jelenség a tévéseknek. 

A cikk a Napi Történelmi Forrás és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében készült

Tévés felvételijén azt mondta: „Ha azt hiszik, most zavarba tudnak hozni, tévednek. Rég zavarban vagyok.”[1] 1957. július 11-én látták először a nézők a képernyőn.[2] Ruháit maga varrta. Milyen volt Tamás Eszter, a televíziózás hőskorának bemondónője? A Képes Újság 1966-os híradása szerint, ha kimondják azt a nevet, hogy Eszter, a 3 millió tévérajongó tábora rögtön Tamási Eszter bemondóőre gondol. A néző

„maga elé idézi fiús frizuráját, kedves mosolyát, behízelgő hangját és a lényét körülvevő bájt, amely megtölti az üres bemondófülkét, a stúdiót és pillanatok alatt kontaktust teremt gyermekkel, felnőttel egyaránt, akár mesét mond, akár tv-játékot konferál.”[3]

1966-ban kislánya született, a gyermek apja Laubál László volt, Eszter férje. A bemondónő pettyes kötényben, kezében egy szelet almával nyitott ajtót az újságíróknak. A Film Színház Muzsika 1971-es évkönyve szerint is Tamási Eszter nyerte el a leghamarabb a nézők szeretetét. Nemcsak varázsos megjelenése miatt, vagy mert már a kísérleti adásokban is közreműködött, nemcsak azért, mert hajának és őzikebarna diónyi szemének harmóniáját a fekete-fehér adás sem tompította, hanem amiatt is, mert vállalta, ha hibázott.

„Neki még azt sem rójuk fel, ha eltöri a kávéscsészét, vagy hogy visszakanyarodjunk Tamási Eszter személyéhez; eltör egy-egy mondatot, bakizik. Szakmai szempontból bizony hibát követ el ilyenkor, de mivel nem tesz úgy mintha nem történt volna semmi, hanem még a szeme is bocsánatkérőleg tekint a nézőtáborra, miközben helyesbíti a mondatot, megfeledkezünk arról, hogy csupán egy elektromos készülék továbbította arcát a szobánkba; emberi közvetlensége átsüt az elektronikán és mi nézők biztatóan visszamosolygunk rá.”[4] 

Tamási Eszter betegségét először titkolták, majd amikor jobban lett, ő maga vállalta fel, hogy elmondja, min ment keresztül, és betegségét a sokféle stressz tényezőnek tulajdonította. Még a Szabad Föld újság is közölte imáját, amelyet betegsége alatt minden nap elmondott:

„Egyetlen, édes, drága, Jó Istenem! Hogy teljhatalmad van a világ felett, elismerem. Hogy a világon csak az van, amit te akarsz, és amit te nem akarsz, az nincsen. Kérlek, vedd vissza a betegségem, könyörgök, gyógyíts meg engem!”[5]

Leányával 1991-ben üzletet nyitott, amelyben természetgyógyászati termékeket, ruhát, bútorokat is árultak és egy olyan terméket, ausztrál hajregenerálót, amely visszaadta az ősz haj eredeti színét.

Az Ortutay Gyula politikushoz fűződő kapcsolatát csak Ortutay Gyula nézőpontjából, az ő naplójából ismerhetjük meg. A politikus részéről vívódó szerelem volt ez, abban a biztos tudatban, hogy családját el nem hagyja. Mit érezhetett a bemondónő? Szerelmet, kiszolgáltatottságot, esetleg a politikus visszaélése volt a hatalmával, ahogyan a kapcsolat létrejött? E történetnek sajnos nem ismerjük mindkét oldalát, ugyanis csak a politikus nézőpontja lett publikus. Ortutay Gyula politikushoz fűződő szerelmi kapcsolata napvilágra Ortutay Gyula naplóinak kiadásakor került. (Ortutay Gyuláról részletesen lásd itt).

Kapcsolatuk a napló tanulsága szerint 1959 őszén kezdődött. A férfi tegezte a nőt, a nő magázta. 28 év korkülönbség volt köztük. Győry Gábor mutatta be Ortutaynak a bemondónőt. Ekkoriban Tamási Eszter már a tévében dolgozott, szerette volna, ha véglegesítik. A Színművészeti Főiskoláról eltanácsolták, mert a gimnázium esti tagozatának második osztályát végezte. Szüleivel és unokaöccsével egyetlen szobában laktak. 1961-ben a titkosszolgálat be akarta szervezni a bemondónőt, Ortutay visszaemlékezése szerint kapcsolatai révén ő védte meg ettől. Cserébe a belügy azt kérte, szakítsanak, de csak 3 hónapig bírták egymás nélkül.[6] Kapcsolatukat mindvégig nyomon követte a belügy.[7]

A férfi visszatekintő formában részletesen beszámolt vívódásaikról, örömeikről, szerelmükről. A naplóban Ortutay Eszterként emlegeti, arról ír például, hogy Eszter volt, hogy azt mondta, fél a kapcsolatuktól. Ortutay erről így töprengett naplójában:

„Valami öröklött vagy szörnyű proletár nyomorból magával hozott félelem ez? A szerelemtől fél, amivel mindegyre átölelem, a vad test vágytól, amit midig újra és újra felkelt bennem? Mocskos, vergődő, mindennél tisztább, félelmes gyönyörűséggel, a teljesíthetetlent is teljesítő odaadással teljes szerelem volt (…) Halálomig az ölére emlékezem, a szájára s ezüst hangjára. Most nem tudnék tovább írni.”[8] 

Eszter arra panaszkodott, nem tud titkolt barátnő lenni és egyedül élni.[9] Amit megtudunk még, hogy Ortutay Gyulának kulcsa volt a bemondónő lakásához (XIII. kerület Fürst Sándor utca 12. II. 2.) és mindig ugrott a lépcsőfokokon, minél előbb felérjen s közben lüktetett az ér a torkában.[10] 

A szakításnál Ortutay hevesen viselkedett, pizsamáit összevagdalta, eltörte a fogkeféjét, szétvágta a műanyag poharát.[11] A naplóban ír lelki szenvedéseiről, hogy a telefon üres kicsengését vagy staccatóját is hallgatta volna a kedvese vonalán.[12] Maga Kádár János neheztelt az „Eszter-ügy” miatt, ahogy Ortutay naplójában említi.[13] Szakításuk hosszú, kibékülésekkel tarkított folyamat volt. Egyszer például egy, a bemondónőt dicsérő kritikát bedobatott sofőrjével a nő postaládájába. A sofőr elmondása szerint a nő éppen sírt és takarítónőjével azt tárgyalta, még szereti a politikust.[14] A férfi erre felrohant hozzá és

„aztán megszűnt minden, elsüllyedt a világ körülöttünk, úgy öleltük egymást, mint mindig”.[15] 

1964. május 1:

„Eszter konferál most este a tévében, úgy látom, elég elcsigázott arccal. Nem láttam három hete (…) és a tévében sem akarom látni. [16] 

1964. július 10-én szeretné összegezni a szerelmet:

„ha egyszer megírnám hol mindenütt szerettük mi egymást, a Bükkben, a hegyoldalon, a váci hegyek közt elrejtőzve az országút az országút fölötti dombokon, a rektori, a népfront hivatalaiban, s aztán végül a lakásán, amit lassan rendezgettem be néki a Fürst Sándor utcában. Hány ebédet ettünk a konyhában.”[17]

Havonta 2000 Ft-tal támogatta.[18] Ez a kapcsolat mérhetetlenül jellemző a Kádár-korra: a magasrangú elvtárs, akinek minden ajtó kinyílik, azt kap meg, akit szeretne, mégis a fiatal bemondónőbe szeret bele végzetesen. Azonban családi állapotán változtatni nem tud, nem akar, így végül a bemondónő az, aki szakít vele és férjhez megy és gyermeke születik. A bemondó érzései örökre rejtve maradnak.

Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.

Jegyzetek:

[1] 168 óra, 2007. március 15. 44. o.
[2] Szabad Föld, 2012. február 10. 12. o.
[3] Képes Újság, 1966. január 1. 8. o.
[4] Film Színház muzsika Évkönyv, 1971. 61. o.
[5] Szabad Föld, 1991. október 29. 11. o.
[6] Ortutay Gyula: Napló 1-3. Alexandra, Pécs, 2009 (1-2), 2010 (3.). (Szerkesztette: Markó László) II. kötet 273.o.
[7] Ortutay napló II. kötet  272.o.
[8] Ortutay napló II. kötet  222. o.
[9] Ortutay napló II. kötet 228.
[10] Ortutay napló II. kötet 245. o.
[11] Ortutay napló II. kötet 228. o.
[12] Ortutay napló II. kötet 229. o.
[13] Ortutay napló II. kötet 234. o.
[14] Ortutay napló II. kötet 249. o.
[15] Ortutay napló II. kötet 250. o.
[16] Ortutay napló II. kötet 254. o.
[17] Ortutay napló II. kötet 271. o.
[18] Ortutay napló II. kötet 273. o.

A nyitóképen Tamási Eszter munka közben, 1971. (Szalay Zoltán/FORTEPAN, 147870)