Forrás Hidegháború Kult 

A két Korea történetszemléletének (h)arcai – Recenzió a Korea története könyvről

Napra pontosan hetven éve, hogy a hivatalos észak-koreai propaganda szinte megállás nélkül azt harsogja: „az ország lakosságának nincs mit irigyelnie a világtól,  hiszen az állam megadja mindazt a népének, amire valójában szüksége volt, van és lesz…” 1948. szeptember 9-én Phenjanban bejelentették a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) megszületését, amely válasz volt a déli Koreai Köztársaság pár héttel korábban történt kikiáltására. Azóta talán túlzás nélkül állítható, hogy a mérete, lakosságszáma, fejlettsége és elszigeteltsége ellenére Észak–Korea világunk egyik „leghíresebb” (vagy inkább leghírhedtebb) országává vált. Ezen „jeles” évforduló alkalmából pedig az NTF egy…

Tovább
20. század Forrás 

A Magyar Nemzeti Bizottmány működése két ÁVH-figyelő dosszié tükrében

Hajabácsné Dobos Dóra A Magyar Nemzeti Bizottmányt (Hungarian National Council, továbbiakban: MNB) 1949-ben alapították azzal a céllal, hogy a Magyarországon lévő kommunista hatalommal szemben demokratikus alakulatként lépjen fel úgy, hogy az ekkor szétszóródott emigráns irányzatokat egybefogja. Megalakulásához, kezdeti történetéhez ad hozzá az itt felsorakoztatott két levéltári anyag, az MNB két munkatársának az Államvédelmi Hatóság által történt megfigyeléséből származó vizsgálati dossziék.

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

„Megiszunk mindent, ami ég, megbaszunk mindent, ami mozog” – emlékmorzsák egy elfelejtett háborúból

Rendhagyó könyvismertető Afganisztán ma is gyakorta szerepel a hírekben, és szinte mindig valami tragédiával, támadással vagy robbantással kapcsolatban. Sajnos ez nem szokatlan dolog ütközőállamok esetében, az ugyanakkor példátlan, hogy az ország megszállásába/felszabadításába (nem kívánt törlendő) az elmúlt kétszáz évben három nagyhatalomnak is beletörött a bicskája. Először Nagy-Britannia, majd a Szovjetunió, később pedig az USA és szövetségesei próbáltak meg „rendet rakni” az afgán hegyek között, de sikerrel egyikük sem járt. Több tízezerre tehető azon európai katonák száma, akik valamilyen sérülést, legyen az lelki vagy fizikai, szereztek az országban, sokan képtelenek voltak…

Tovább

Amikor a nemzetközi helyzet megint Vietnamban fokozódott…

…Akkor Magyarországnak is állást kellett foglalnia, hogy kinek az oldalán áll. 1979 év elején Vietnamban ismét eldördültek a fegyverek. A huszadik század során már több háborút átélt országot ezúttal a nem is olyan régen még baráti Kínai Népköztársaság lepte meg, noha Pekingnek sem lehetett ismeretlen az a tény, hogy aki Vörös-folyó vagy a Mekong környékére küldi a katonáit, az gyakran vérző fejjel tér vissza a kiindulási helyére. Magyarország számára a korábbi, franciák és amerikaiak (no meg az ausztrálok) elleni harc tiszta ügy volt: a volt gyarmatok harcát az imperializmussal szemben…

Tovább
Forrás Hidegháború 

Elfuserált blöff? – Viták a hatnapos háború eredetéről

A háború, ami örökre megváltoztatta a Közel-Keletet. A háború, ami megteremtette a mai Közel-Keletet. A háború, ami még további ötven évig meg fogja határozni a Közel-Keletet. Mostanában ilyen és ehhez hasonló megnevezésekkel lehet találkozni a hatnapos háborúval, avagy a harmadik arab-izraeli konfliktussal kapcsolatban, amelynek most van a fél évszázados évfordulója. Ugyanakkor ez az ötven év sem von le semmit annak aktualitásából, hiszen a háború a „rövidsége” ellenére közkedvelt téma, amit már számtalan aspektusból – katonai hadműveletektől kezdve, a nagyhatalmak hozzáállásán át, egészen a hosszútávú politikai-ideológiai következményekig bezárólag – vizsgáltak meg.…

Tovább
Forrás Hidegháború Szocializmus 

A német hitelezés a szovjet csapatkivonás során

Herczeg Adrienn Németország[1] kapcsolatát Oroszországgal széles körben Európa biztonsága szempontjából alapvető fontosságúnak tekintik.[2] Európa két legnagyobb nemzete sosem volt teljesen közömbös egymás irányába. A két ország viszonyát mindig is ellentmondásos érzelmek alakították: ellenszenv, csodálat és félelem folytonos váltakozása.[3]

Tovább
Hidegháború 

Montánunió: az Európai Unió elődje

A mai Európai Unió, mint szupranacionális (nemzetek feletti) nemzetközi szervezet jelenleg 28 tagállamot számlál soraiban, hazánk 2004. május 1-jén csatlakozott a Közösséghez. A létszám korántsem áll meg ennél a számnál: állandó integráció jellemzi, „térhódítása” a balkán irányába is terelődik. Az első sikeres balkáni etap 2013-ban történt, amikor Horvátország hivatalosan is tagja lett az EU-nak (Szlovénia 2004-ben csatlakozott, de földrajzi és geopolitikai elhelyezkedése alapján inkább „nyugati” típusú állam, mint balkáni). Persze nem csak bővítéssel fog a bűvös huszonnyolcas szám változni: az Unió történetében először, egy tagállam állampolgárai- népszavazáson- a kilépést támogatták.

Tovább
Hidegháború II. Világháború 

Zafírjubileum 2017 – II. Erzsébet uralkodásának 65 éve

Szegedy-Kloska Tamás Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának és más birtokainak, területeinek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője: II. Erzsébet brit királynő 2017-ben ünnepelte uralkodásának 65. évfordulóját, 70. házassági évfordulóját és 91. születésnapját. Az utóbbi esemény apropóján online folyóiratunk kisebb képes összeállítással készült, mai cikkünkben pedig részletesebben tárgyaljuk a leghosszabb ideje trónon lévő brit uralkodó életét.

Tovább
Forrás Hidegháború 

„Úgy éreztük, minden nap ezer évig tart” – a koreai háború első hónapjai Szöulból nézve

Baranyi Tamás Péter Az „elfelejtett háborúként” is emlegetett koreai háború egy olyan konfliktus, ami napjainkban sem ért még véget: Észak legutóbb 2014-ben üzent hadat Délnek, igaz, csak „félig”, bármit jelentsen is ez. Az 1950–53 között zajló vérfürdő fordulatos története során a fővárost, Szöult ötször is megostromolták, négyszer gazdát cserélt. Mindez 10 hónap leforgása alatt történt, és valójában csak a háború kezdeti szakaszát jelentette. Ebben a cikkben Szöul első két ostroma, valamint a kínai „önkéntesek” megjelenése lesz előtérben.

Tovább
Forrás Hidegháború 

Éhezők diadala – Az egyiptomi kenyérintifáda

Egyiptomban idén januárban nemcsak a nílusi forradalom kitörésének (2011. január 25) volt az évfordulója, hanem egy negyven évvel ezelőtt kirobbant lázadásnak is. Egyes helyeken „kenyérintifádának”, máshol „tolvajforradalomnak” nevezett eseménysorozat volt az „arab tavasz” előtt az egyik legnagyobb, legvéresebb és legkiterjedtebb rendszerellenes megmozdulás a közel-keleti országban. Jelen szakcikk célja az 1977. január 18. és 21. közötti történések bemutatása és az éhséglázadást kiváltó politika-gazdasági okok elemzése.

Tovább