A Magyar Nemzeti Bizottmány működése két ÁVH-figyelő dosszié tükrében

Hajabácsné Dobos Dóra

A Magyar Nemzeti Bizottmányt (Hungarian National Council, továbbiakban: MNB) 1949-ben alapították azzal a céllal, hogy a Magyarországon lévő kommunista hatalommal szemben demokratikus alakulatként lépjen fel úgy, hogy az ekkor szétszóródott emigráns irányzatokat egybefogja. Megalakulásához, kezdeti történetéhez ad hozzá az itt felsorakoztatott két levéltári anyag, az MNB két munkatársának az Államvédelmi Hatóság által történt megfigyeléséből származó vizsgálati dossziék.

Az MNB a Szabad Európa Bizottmány (Committee for a Free Europe) osztályaként jött létre. A Szabad Európa Bizottmány olyan amerikai alapítású magánszervezet volt, mely a szovjet befolyás alá került európai országok számára kívánta a polgári demokrácia értékeit sugározni – főleg rádióadásokon és propagandán keresztül. A Szabad Európa Bizottság megalakulásáról Allen Dulles[1], a CIA kulcsfigurája így nyilatkozott:

Az elmúlt tíz év alatt egy diktatórikus hatalom megsemmisült, viszont egy másik diktatúra lépett a helyébe. A náci uralom alól felszabadult országok közül ma csak igen kevés ország szabad. Azt látjuk, hogy a Németország felett aratott katonai győzelmek segítségével nem sikerült megvalósítani az Atlanti Alapokmány célkitűzéseit. Fontos lépést jelent a Szabad Európa Bizottság megalakítása, amely támogatni kívánja a kommunista zsarnokság elől elmenekült politikusokat, és lehetővé fogja tenni számukra, hogy hazájukkal rádión keresztül összeköttetést tartsanak fenn. Ezzel az amerikai nép hozzájárult a szabadság szellemének fenntartásához, bízva abban, hogy azt sohasem fog sikerülni elfelejteni.[2]

Báró Bakách-Bessenyey György (1892-1959) a Külügyminisztérium politikai osztályának beosztottja, majd vezetője lett 1934-től. Követként dolgozott Belgrádban 1938-tól, Vichyben 1941-től, Bernben 1943-tól. Magyarország német megszállását követően (1944. március 19.) disszidált. Szegedy-Maszák Aladár (1903-1988) 1937-től a berlini magyar követség titkára, később a Külügyminisztérium politikai osztályának helyettes vezetője, majd vezetője 1943-44-ben. Magyarország német megszállását követően a Gestapo letartóztatta, Dachauba deportálták, ahonnan 1945-ben tért haza. 1945-47 között magyar követ volt Washingtonban, ahonnan disszidált. Mindkét személy jelentős szerepet töltött be az MNB megalakulásában, ahol a továbbiakban is fontos pozíciót töltöttek be. Az ÁVH Magyarországon ezért külön foglalkozott személyükkel, mint olyanokkal, akiknek beszervezését meggondolandónak tartja, vagy a Magyar Népköztársaság ellen végzett erőteljes propagandatevékenységük miatt meg kell figyelni;

Megjegyzés: „Perényi” [br. Bakách-Bessenyei György] személye érdekes számunkra, munkánk szempontjából. Érdemes lenne beszervezés céljából foglalkozni vele, mert bevonása után a meglévő kapcsolatain keresztül megfelelően tudna bennünket informálni egyrészt az MNB, de általában az emigráció tevékenységéről is.[3]

1947-ben Magyarországról disszidált Szegedi Maszák Aladár Kisgazda Párti vezető, a washingtoni magyar követség volt vezetője, részt vett a Nagy Ferenc-féle összeesküvésben, a MNB tagja, a Szabad Európa Rádió alkalmazottja, köztevékenységet végez, aknamunkát szervez és ellenséges propagandamunkát folytat a Magyar Népköztársaság ellen.[4]

Az MNB végső célja az emigráns irányzatok egybefogása volt úgy, hogy annak összetétele mentes legyen mind a szélsőjobboldali, mind a szélsőbaloldali elemektől; hogy egységként, kvázi „emigráns kormányként” lépjen fel a kommunista Magyarország antidemokratikus működésével szemben. Mindezt a demokrácia színeiben, hogy a II. világháború alatt már ismeretessé vált nyugati szövetségesi követelések a Horthy-rezsimmel szemben – nevezetesen, hogy az alakuló koalíciós kormányban minden párt képviselve legyen – teljesítve legyenek.

Bakách-Bessenyey György Gömbös Gyula miniszterelnökkel 1935-ben – forrás: Fortepan

Az MNB közel 100 tagot számláló tanácskozó testület volt, amelynek tényleges működési alapját a Végrehajtó Bizottság („emigráns kormány”) adta meg. Működéséhez főként az Amerikai Egyesült Államoktól kapott erkölcsi és anyagi támogatást, de más nyugati kormányok és nemzetközi szervezetek is segítették. A Végrehajtó Bizottság hivatalos központja New Yorkban volt, tagjai pedig a világ különböző pontjain, ahol éltek, fejtették ki működésüket és képviselték az MNB munkásságát. Hogy a Végrehajtó Bizottság emigrációs kormányként kívánt működni, legjobban összetétele reprezentálja:

Név (képviselt párt) – működési hely – betöltött pozíció:

Varga Béla (Független Kisgazdapárt) – New York – elnök

Bakách-Bessenyey György (Független Kisgazdapárt) – Párizs – külügyminiszter

Szegedy-Maszák Aladár (Független Kisgazdapárt) – Washington – külügyi képviselő

Auer Pál (Független Kisgazdapárt) – Párizs – külügyi képviselő

Eckhardt Tibor (Független Kisgazdapárt) – New York – hadügyminiszter

Hennyey Gusztáv (pártonkívüli) – München – hadügy európai képviselője

Pfeiffer Zoltán (Függetlenségi Párt) – New York – belügyminiszter

További tagok:

Sulyok Dezső (Magyar Szabadság Pártja) – New York

Peyer Károly (Szociáldemokrata Párt) – New York

Fábián Béla (pártonkívüli) – New York

Barankovics István (Demokrata Néppárt) – New York

A Végrehajtó Bizottság fentebb felsorolt tagjai alapján megállapítható az „emigráns kormány” koalíciós jellege, Független Kisgazdapárt erős többségével. A Végrehajtó Bizottság tagjainak többsége New Yorkban telepedett le – innen az MNB New York-i központja, de ezen a téren is sokszínűség tapasztalható; az Egyesült Államok mellett Franciaország, Németország kap helyt.

Az MNB Külügyi Bizottságának külügyi szolgálatának célkitűzéseit, szervezetét, rendelkezésére álló erejét egy Bakách-Bessenyey György által írt beszámoló mutatja be, amely a Bizottmányi Közlönyben, az MNB hivatalos folyóiratában jelent meg. A Külügyi Bizottság munkássága azért fontos, mert annak elnöke Bakách-Bessenyey György („külügyminiszter”), képviselője pedig a fent már említett Szegedy-Maszák Aladár volt. Eszerint a Külügyi Bizottságnak végső célja Magyarország felszabadítása a kommunista uralom alól, ideiglenes célja pedig a külföldre menekült magyarság szellemi és anyagi védelmének biztosítása. Képviselői pedig olyan emberek, akik már előzőleg is hosszú időt töltöttek a magyar külképviselet szolgálatában, és ennek megfelelő személyi kapcsolati hálóval és tapasztalattal rendelkeznek. 1950-ben az MNB összesen 21 országban létesített diplomáciai külképviseletet. Ezek élén túlnyomó többségében volt követek és külügyi főtisztviselők álltak; például Ausztráliában Barcza György[5], Nagy-Britaniában Ullein-Reviczky Antal[6], Németországban Hennyey Gusztáv[7]; hármuk példája a lábjegyzetben található rövid életrajzi áttekintővel (második világháborús külügyi pályafutásukkal és megjelent emlékirataikkal) remekül rekonstruálják az MNB külpolitikai törekvéseit;

A Magyar Nemzeti Bizottmány külföldi képviseleteinek élén olyan emberek állanak, akiknek túlnyomó többsége hosszú éveket töltött a magyar külügyi szolgálatban, rendelkeznek a szükséges tárgyi ismeretek és a jelenlegi helyzetünkben annyira kívánatos személyi kapcsolatok felett. Különösen ez utóbbi körülményre való tekintette a Magyar Nemzeti Bizottmány szolgálatában álló diplomaták lehetőleg azokban az országokban nyertek megbízatást a Magyar Nemzeti Bizottmány képviseletére, ahol akár követi minőségben, akár pedig mint beosztottak már azelőtt is huzamosabb időt töltöttek, ahol tehát ismerik őket és bizalommal vannak irántuk.[8]

Szegedy-Maszák Aladár az MNB Külügyi Bizottságának képviselőjeként elvállalta az MNB hivatalos rádiójának vezetését. A rádió célja a polgári demokrácia értékeinek sugárzása volt a kommunista hatalom alatt álló Magyarország felé. Neve Szabad Európa Rádió lett, amerikai megbízással és támogatással jött létre 1950 elején – anyagi támogatásként az ÁVH értesülései szerint az MNB 180 ezer dollárt kapott. Európában a rádiónak két székhelye létesült, Innsbruckban és Bécsben, ahonnét a lehallgatott magyar rádiók adásainak anyagát New Yorkba küldték.

A Magyar Nemzeti Bizottmány és az USA kormánya között megállapodás jött létre egy emigrációs központi hírügynökség és önálló rádióállomás létesítésére. A hírügynökség és rádió központi székhelye: New York. Anyagi eszközöket a Nemzeti Bizottmány az USA kormánytól kapja.

A Nemzeti Bizottmány a hírügynökség vezetését Pfeiffer Zoltánra és Gellért Andorra bízta.

A rádió vezetője pedig: Szegedy-Maszák Aladár és Vajda Pál lett.[9]

Szegedy-Maszák Aladár az ÁVH értesülései szerint az ekkor már Amerikai Egyesült Államokba emigrált Nagy Ferenc egyik bizalmi emberének számított, munkásságát a State Department (amerikai Külügyminisztérium) gyakran igénybe vette, állandó fizetését pedig a Szabad Európa Rádiótól kapta. Emlékirata „Az ember ősszel visszanéz” címen, két kötetben jelent meg 1996-ban.

Magyarországon komoly veszélynek tette ki magát az, aki a pártállami években a Szabad Európa Rádiót hallgatta – forrás: Fortepan

Bakách-Bessenyey György aktívan bekapcsolódott a külföldi magyar emigráció tevékenységébe, az MNB Külügyi Bizottságának elnöki posztja után az ún. Rab Nemzetek Szövetségében (székhelye szintén Amerikai Egyesült Államok) tevékenykedett. Az utolsó róla készült ÁVH feljegyzés 1956. február 13-án készült – akkor az ÁVH fontolóra vette beszervezését, hogy jobb rálátása legyen az amerikai magyar emigráció életére. Ez korai halála (1959) miatt nem sikerült.

Bár az MNB hivatalos emigráns képviseletnek akarta magát elismertetni, és a Végrehajtó Bizottságot emigráns kormánynak, az Amerikai Egyesült Államok hivatalos politikai vonala ezen törekvését nem támogatta – hiszen akkor meg kellett volna szakítania diplomáciai kapcsolatait Budapesttel. Az MNB-t soha nem hívták össze, és 1958-ban hivatalosan megszűnt.


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


Jegyzetek:

[1] (1893-1969) 1936-ig dolgozott a Külügyminisztériumban, 1942-től az OSS (Office of Strategic Services, Stratégiai Szolgálatok Hivatala) munkatársa, a II. világháború után részt vett a CIA (Central Intelligence Agency, Központi Hírszerző Ügynökség) létrehozásában, aminek 1953-től igazgatója.

[2] MTI Bizalmas Tájékoztató, 1949. szeptember 02., 13-14.

[3] ÁBTL. 3. 2. 4. K-1436, báró Bakách-Bessenyei György, 88.

[4] ÁBTL. 3. 2. 4. K – 1393/1, Szegedi Maszák Aladár ügye, 12.

[5] (1888-1961) 1924-től a Külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, 1927-től vatikáni, 1938-tól londoni követ, 1945-ben emigrált. Emlékirata: Diplomataemlékeim, 1911-1945, I-II. Kötet, Európa-História, Budapest, 1994.

[6] (1894-1955) 1923-tól párizsi követ, 1932-tól isztambuli konzuli osztály vezetője, 1935-tól zágrábi konzul, 1943-tól stockholmi követ, 1944. március 19-én disszidált. Emlékirata: Német háború – orosz béke, Magyarország drámája, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1993.

[7] (1888-1977) 1925-től katonai attasé Párizsban, Belgrádban és Athénban. 1933-37 között a 2. vkf. Osztály vezetője, 1944. augusztus 29-1944. október 15 között külügyminiszter, a németek letartóztatták, 1945-ben szabadult, nem tért haza. Emlékirata: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között, História Könyvkiadó, Budapest, 1992.

[8] ÁBTL. 3. 2. 4. K-1436, báró Bakách-Bessenyei György, 17.

[9] ÁBTL. 3. 2. 4. K – 1393/1, Szegedi Maszák Aladár ügye, 110.

 

A borítóképen New York látható, amely város az MNB székhelye volt – forrás: Fortepan

Facebook Kommentek