második világháború – Oldal 3 – Napi Történelmi Forrás

Orosz birodalmi évszázadok – Recenzió

2018-07-28 Napi Történelmi ForrásKijevi Rusz, kommunizmus, második világháború, Orosz Birodalom, Oroszország, Recenzió, Romanov, szocializmus0 comment

Ha az orosz történelem jellegzetességeire gondolunk, általában a szélsőséges változások, a mélységek és magasságok, a rendkívüli gyorsaságú felemelkedések és az elsöprő erejű összeomlások jutnak eszünkbe, melyek nemcsak az orosz nép sorsát, hanem Eurázsia, illetve sok esetben az egész világ történetét befolyásolták. A Kijevi Rusz, a Moszkvai Nagyfejedelemség, a cári Orosz Birodalom, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció tündökléseinek és hanyatlásainak folyamataiban azonban egy olyan állandó gondolat is megfigyelhető, aminek végigkövetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy ezen, egymástól számos tekintetben eltérő entitások sorsát egy egységes narratívában láthassuk – ez a gondolat pedig…

Tovább

Forrás II. Világháború

Mindenféle csehszlovák szervezkedésről

2018-06-282023-03-15 Miklós DánielCsehszlovákia, emigráció, Horthy-kor, Magyarország, második világháború, parlament, Teleki Pál1 Comment

Csehszlovákia (vagy akkori hivatalos nevén Cseh-Szlovákia) 1939. március 15-én történő megszűnése után nem volt egyértelmű, hogy újjá fog-e éledni az ország. Az év nyarára azonban megindultak olyan szervezkedések, amelyek az állam restaurációját tűzték ki célul, és hasonló módon kívántak működni, mint tették azt az első világháborúban. Akkor politikai lobbitevékenységgel kívánták az emigránsok elismerni, hogy Csehszlovákiának van helye a térképen, és katonai alakulatokkal szervezésével is érvényt kívántak juttatni elgondolásaiknak. Bár Közvetlenül a második világháború kitörése előtt még egységes csehszlovák emigráns mozgalomról nem lehetett beszélni, a magyar politikusok mindenesetre rendelkeztek némi ismerettel…

Tovább

20. század Forrás

Magyarország újramotorizálása 1945-1948

2018-05-012018-05-03 Napi Történelmi Forrás20. század, árukölcsön, autó, gépjármű, gépkocsi, közlekedés, második világháború0 comment

Négyesi Pál Magyarországon a második világháború a gépjárműállományban is hatalmas károkat okozott. Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a háború után a KGST autóipar képviselőivel pótolták a hiányt, a valós kép ennél jóval árnyaltabb.

Tovább

Forrás Gamer

Call of Duty WWII – Történész szemmel

2018-03-22 Nyári GáborCall of Duty, CoD, második világháború0 comment

A Call of Duty bő tíz év után tért vissza a sorozat gyökereihez, a második világháború hadszíntereihez. Egy egyszerű katona bőrébe bújva élhetjük át a nyugati front utolsó időszakának eseményeit a normandiai partraszállástól a Rajnáért folyó harcig. Nézzük, hogy mennyire sikerült hitelesen megidéznie az Activision játékának ezeket az eseményeket. A Call of Duty első három része (2003; 2005; 2006) mára már klasszikusnak számít. A 2000-es évek első felében nagyban ez a széria határozta meg az FPS-ek, azaz a „lövöldözős játékok” piacát, és – főleg az első két rész – számos nemzetközi…

Tovább

Forrás II. Világháború képes történelem

Skorpiók Monte Cassino alatt

2017-08-262017-08-26 Dobrowiecki PéterHarkocsi, Lengyelország, második világháború0 comment

A Nápoly és Róma között félúton fekvő Monte Cassino apátsága az olaszországi hadjárat egyik legvéresebb ütközetének a színtere volt. Az olasz főváros felé vezető hatos autópálya mentén előretörő szövetséges csapatok 1944 januárjában a Gustav-vonal megerősített állásaival találták szembe magukat. Cassino városáért, valamint a Monte Cassino bencés monostor és a környező magaslatok elfoglalásáért vívott csata váltakozó intenzitással, több mint négy hónapig tartott és végül 1944. május 18-án ért véget. A véres harcokban kulcsfontosságú szerepet játszott az Angliába menekült lengyel katonákból felállított 2. Lengyel Hadtest.

Tovább

Forrás II. Világháború

Véres bosszú az NKVD mészárlás után – pogromok Kelet-Lengyelországban és Ukrajnában (18+)

2017-01-142019-07-07 Balogh-Ebner MártonLemberg, második világháború, németek, Szovjetunió, ukrajna, Véres bosszú az NKVD mészárlás után - pogromok Kelet-Lengyelországban és Ukrajnában (18+), zsidók0 comment

A Szovjetunió elleni német támadást követően számos tömeges lincselésnek, nyilvános megszégyenítésnek és mészárlásnak volt a helyszíne az egykor Lengyelországhoz tartozó, ma nyugat-ukrajnai terület. A Vörös Hadsereg visszavonulása-menekülése, az NKVD-s csapatok kivonása illetve a német megszállók stabil berendezkedése között eltelt pár napban a helyi lakosság egy része, helyenként német asszisztenciával kereste fel, büntette/gyilkolta meg a korábbi bolsevik rendszer funkcionárusait, vagy az annak bélyegzetteket. A mészárlások és megszégyenítések célpontjai sok esetben azonban egész egyszerűen a helyi zsidó közösségeknek a tagjai voltak.

Tovább

Holokauszt II. Világháború

Partizánvadászat a zsidók ellen III. – A zsidó partizán képe a honvédségben

2016-11-112019-07-07 Fóris Ákoshonvéd, Magyar Királyi Honvédség, második világháború, megszállás, partizán, Partizánvadászat a zsidók ellen III. - A zsidó partizán képe a honvédségben, ukrajna, zsidó1 Comment

A Magyar Királyi Honvédség Németország szövetségeseként résztvevőjévé vált Hitler Vernichtungskriegjének. Részt vettek a magyar csapatok a megszállási szervezet kiépítésében, a szovjet hadifoglyok kiéheztetésében és a lakosság elleni büntető akciókban. A magyar katonák szovjetunióbeli tevékenységének egyik legsötétebb fejezete, hogy több magyar alakulat is az ukrajnai zsidóság megsemmisítésének résztvevőjévé vált. Előző cikkeimben a német hadsereg zsidóellenes politikáját és gyakorlatát vizsgáltam, az elkövetkező két bejegyzésemben pedig a Magyar Királyi Honvédség szerepét vizsgálom az ukrajnai zsidók megsemmisítésében.

Tovább

II. Világháború Szocializmus

Sztálin 1941. november 7-ei beszéde, mítosz és valóság

2016-10-172021-11-06 Balogh-Ebner Mártonmásodik világháború, világháború1 Comment

1941 sorsdöntő év volt mind a hitleri Harmadik Birodalom, mint a sztálini Szovjetunió életében. Azt biztosan kijelenthetjük, hogy a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” 24. évfordulóján, 1941. november 7-én a bolsevik birodalom még nem hárította el annak a veszélyét, hogy a Wehrmacht elfoglalja Moszkvát. A német csapatok végül sem a fővárost nem tudták elfoglalni, sem a Szovjetuniót nem tudták térdre kényszeríteni; jelen cikkemben arra igyekszem meg rövid választ adni, hogy vajon ehhez hozzájárult-e Sztálin beszéde illetve a Moszkvában való maradása.

Tovább