I. világháború – Oldal 4 – Napi Történelmi Forrás

Az emlékezés pipacsa és a király zarándokútja

2016-11-112023-11-08 Szegedy-Kloska TamásBelgium, egyesült királyság, Franciaország, I. világháború, Irodalom, Nagy-Britannia, Remembrance Day, Rudyard Kipling, V. György0 comment

Szegedy-Kloska Tamás Miért lepik el vörös pipacsok minden év október vége és november 11-e között a nagy-britanniai utcákat és tereket? Miért viselnek ilyen virágot ábrázoló kitűzőket az angol emberek? Az 1918. november 11-én megkötött, az első világháborút a nyugati fronton lezáró fegyverszüneti egyezmény napja és a pipacs szimbólummá vált az első világháborúban résztvevő angolszász országok között. A Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Új-Zélandon és az Amerikai Egyesült Államokban minden év november 11-én megtartott megemlékezések – hívják bár Fegyverszünet Napjának, Emlékezés Napjának vagy Veteránok Napjának – eredete több mint 100 évvel ezelőttre nyúlik vissza,…

Tovább

19. század I. Világháború

Divatcikk a lövészárokból – A trencskó története a búr háborúktól napjainkig

2016-11-052023-07-13 Szegedy-Kloska Tamásballonkabát, Burberry, divat, I. világháború, lövészárok, Nagy-Britannia, trench coat, trencskó0 comment

Szegedy-Kloska Tamás A máig népszerű, klasszikus ruhadarab, a ballonkabát – vagy ha úgy tetszik a trencskó – megjelenését és elterjedését rendszerint az első világháborúhoz kötik, helytelenül. Ha nem az első világégés a„szülőatyja“, akkor melyik 19. századi konfliktusban jelent meg először? Feltalálását mind a Burberry, mind az Aquascutum cég magának tulajdonítja, ám melyikük alkotta meg előbb? Hogyan vált ez az eredetileg katonai felhasználásra készült ikonikus ruhadarab az átmeneti kabátok alapdarabjává? Ebben a cikkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ. [adinserter block=’1′]

Tovább

20. század Forrás I. Világháború

Kis hajók nagy zűrben: a balsikerű durazzói rajtaütés – „Égő fáklyaként kezdtünk körözni az aknamező fölött…”

2016-10-242021-12-28 György SándorAdria, haditechnika, haditengerészet, I. világháború, Osztrák-Magyar Monarchia0 comment

Ahogy arról már több ízben írtunk, a Császári és Királyi Haditengerészet nagyon szép sikereket könyvelhetett el az első világháborúban; zsákmányolt tengeralattjárót, meglepte a Monarchiát meglepni készülő olaszokat, keményen odacsapott a jóval korszerűbb hajókkal rendelkező franciáknak és megállta helyét a japánokkal szemben is. De ahogy azt Virág elvtárs is megmondta, „csapásokat adunk és csapásokat kapunk”, így a veszteségek sem kerülték el őfelsége flottáját (sem). A legismertebb kudarc, a Szent István csatahajó elsüllyesztése mellett – bár a Monarchia viszonylag kevés egységet vesztett – is akadtak kudarcos, vagy legalább is súlyos veszteségekkel járó…

Tovább

I. Világháború

„A jó öreg szögesdróton lógva…” – egy tisztellenes brit katonanóta az első világháborúból

2016-10-232023-05-25 Szegedy-Kloska TamásBrit Birodalom, Chumbawamba, I. világháború, katonanóta, lövészárok, Nagy-Britannia, zene1 Comment

Szegedy-Kloska Tamás Az első világháborúról számos mítosz, tévhit és legenda keringett és kering manapság is. Ezek közül egy volt az az elképzelés, miszerint a világégésben résztvevő hadseregek tisztjei közül arányaiban sokkal kevesebben estek el, mint a legénységi állományú katonák közül. Ez az elgondolás már a háború alatt is igen népszerű volt a közkatonák körében, a brit bakák egy dalt is költöttek ezzel kapcsolatban a lövészárkokban, amelyet az angol tisztek érthető módon nem kedveltek. Az alábbiakban ennek a nótának a keletkezését vizsgáljuk meg és azt, hogy a brit tiszti állomány valóban…

Tovább

I. Világháború

Az antant (titkos) szerződései az első világháború alatt

2016-10-222023-08-17 Szegedy-Kloska Tamásdiplomácia, I. világháború, Osztrák-Magyar Monarchia, Románia0 comment

Szegedy-Kloska Tamás Románia az első világháborúban 1916. augusztus 17-én csatlakozott az antanthoz, tíz nappal később, augusztus 27-én pedig elrendelték a román hadsereg mozgósítását és még aznap megérkezett a hadüzenet is a központi hatalmak felé. Bár a világháború kitörésekor Románia még a hármas szövetség tagja volt, 1916-ig azonban semleges államként kimaradt a konfliktusból. Milyen ígéretekkel rántotta be az antant a háborúba az országot, és milyen további szerződéseket kötött a világégés során? Mit tartott be ezekből az 1919–1920-as párizsi békekonferencia idején? A cikk többek között ezekre a kérdésekre válaszol.

Tovább

I. Világháború

Piramisok New Yorkban

2016-10-192018-10-09 Szegedy-Kloska TamásAmerikai Egyesült Államok, hadikölcsön, I. világháború, Németország, Pickelhaube, sisak, USA0 comment

Az első világháború elején a német hadsereg még tradicionális, porosz gyökerekkel rendelkező csúcsos, ún. Pickelhaube sisakban indult harcba. Már a háború elején kiderült, hogy a bőrből készült fejfedők semmiféle védelmet nem nyújtanak a modern, iparosított hadviselés által a harctérre „acélvihart” zúdító géppuskák, lövegek és aknavetők lövedékei ellen. A sisak 1916-ig maradt használatban, amikor az év elején felváltotta a már acélból készült, sokkal jobb védelmet nyújtó Stahlhelm (acélsisak). 24 ezer darab Pickelhaube sisakra azonban a leselejtezésnél különlegesebb sors várt, kalandos úton 1919-ben végül Amerikában kötöttek ki, ahol háborús trófeaként állították ki őket.

Tovább

I. Világháború

Jubilál a rohamsisak

2016-10-192023-01-20 Szegedy-Kloska Tamásacélsisak, haditechnika, I. világháború, lövészárok, rohamsisak0 comment

Szegedy-Kloska Tamás Az első világégés négy háborús éve számos haditechnikai újítást eredményezett, a hadviselés offenzív és defenzív területén egyaránt. A gyalogos katona egyik új védelmi felszerelési tárgya „a repeszek elleni védelemre szolgáló sisak”, avagy közkeletű nevén a rohamsisak lett, amit száz éve alkottak meg.

Tovább

Forrás I. Világháború

Elefántok a Nagy Háborúban

2016-10-192023-02-05 Szegedy-Kloska Tamásállatok, I. világháború, logisztika, Nagy-Britannia, Németország, szállítás0 comment

Kloska Tamás Az első világháborúban több mint 16 millió állat teljesített szolgálatot. Az elterjedő motorizáció ellenére teljes mértékben jellemző volt az állatok széleskörű igénybevétele. Lovak, kutyák, postagalambok, kanárik, öszvérek, szamarak, ökrök, elefántok, tevék és vízibivalyok láttak el fontos feladatokat mind a fronton, mind a hátországban a szállítás, közlekedés, egészségügy, harci feladatok és felderítés területén.

Tovább

Forrás I. Világháború

Főiskolásból önkéntes, avagy selmeci diákok a Nagy Háborúban

2016-10-192020-08-31 Szegedy-Kloska Tamásbányászat, erdészet, főiskola, I. világháború, Miskolc, Osztrák-Magyar Monarchia, Selmecbánya, Sopron, visszaemlékezés1 Comment

1914-ben az első világháború mintegy 300 ifjú, a selmeci diákélettől megmámorosodott főiskolás fiút szólított el a csataterekre, nagy részük tiszthelyettesként, vagy tartalékos tisztként vett részt az ütközetekben. A néhány hete még szakestélyeken mulatozó, szakmájuknak megfelelő egyenruhában járó-kelő, és a selmeci lányoknak udvarló bányász, kohász és erdészhallgatók hirtelen csukaszürkében találták magukat Galícia, Bukovina és az olasz hadszíntér véráztatta harcmezőin.

Tovább

Forrás I. Világháború

Gáza – ahol magyar tüzérek brit tankokkal találkoztak

2016-10-182017-08-23 Szegedy-Kloska Tamáshaditechnika, harckocsi, I. világháború, Magyar Királyi Honvédség, Magyar Királyság, Nagy-Britannia, Osztrák-Magyar Monarchia2 hozzászólás

Jogosan vetődhet fel a kérdés, hol találkozhattak magyar katonák tankokkal az első világháború során? Hiszen a Monarchia nem gyártott harckocsit, illetve nem harcolt olyan fronton, ahol farkasszemet nézhetett volna a világégés egyik haditechnikai újításával. (Jegyezzük itt azért meg, hogy 1918-ban, a háború végén néhány osztrák–magyar egység harcolt a nyugati hadszíntéren is, elképzelhető tehát, hogy „összefutothattak” ott is tankokkal.) Mit keresett tehát néhány száz magyar katona 1916-ban török szövetségese oldalán a palesztin fronton? Nos, az osztrák–magyar csapatok látványa nem volt szokatlan a hadszíntéren, hiszen már az 1915-ös Gallipoli-hadműveletben is segédkeztek a…

Tovább