Ókor – Oldal 2 – Napi Történelmi Forrás

Emberáldozatok a köztársaság kori Rómában

2018-03-302020-01-18 Napi Történelmi Forrásáldozat, köztársaság, ókor, Róma, vallás1 Comment

Tóth Gergely László A vallás, és ezáltal az istenek megjelenése magával hozta a különféle szabályokat, imákat, rítusokat. Az egyes mítoszokban gyakran találkozhatunk régebbi szertartásokkal vagy azok eredetét magyarázó történetekkel. A rítusok közül kiemelkedőek az egész közösség által különféle okokból – pl.: bajelhárítás, istenek kiengesztelése, egy kérés teljesülése stb. – bemutatott áldozatok, amelyeknek több fajtáját különböztethetjük meg: 1.) étel- és italáldozatok; 2.) növényáldozatok; 3.) véráldozatok. Ez esetben lehet szó állat vagy emberáldozatról, utóbbinál kényszerített és önkéntes áldozatot különböztethetünk meg.

Tovább

Forrás Forrásközlés Ókor

Az ókori egyiptomi Halottak könyvének 125. mondása: A negatív konfesszió

2018-03-01 Zrufkó RékaEgyiptom, Halottak könyve, ókor, túlvilág, varázslás0 comment

Az ókori egyiptomiak számára fontos túlvilágra (Amduat) nem volt egyszerű feladat bekerülni az elhunyt lelkének. Több próbán is át kellett esnie, hogy bebizonyítsa, méltó erre. Ezek egyike volt a szívmérlegelés aktusa, amely során a „Kettős Igazság” termében az istenek bírósága előtt az elhunyt szívét egy mérlegre helyezik, a mérleg másik serpenyőjébe pedig a Maat, azaz az igazság tollát, illetve az eközben elmondott negatív konfesszió, amelyben az elhunyt azokat a bűnöket sorolja fel, amiket nem követett el földi élete során. Ha valóban sikerült tisztáznia magát a bíróság előtt, akkor a mérleg…

Tovább

Forrás Ókor

Szépségápolás az ókori Egyiptomban

2018-02-022018-12-01 Zrufkó RékaEgyiptom, parfüm, paróka, szépségápolás0 comment

Az egyiptomiak életében valószínűleg nagy szerepet játszott a testápolás és a külső megjelenés. Erre lehet következteti abból, hogy még a haláluk után, sírmellékletként is helyeztek kozmetikumokat az elhunyt mellé. A fényesre csiszolt, bronzból vagy rézből készült tükrök, szemfestéktartók és parfümös üvegcsék mindkét nem számára állandó sírmellékletek voltak. A csontból, elefántcsontból, fémből készült hajtűk, fésűk és egyéb fodrászati kellékek sem hiányozhattak az elhunyt mellől. A ritka és sok esetben ezért drága alapanyagból készült kenőcsök és parfümök csak az előkelők és gazdagok rétegének volt könnyen elérhető. A személyes higiénia és ápoltság fontosságát azonban…

Tovább

Forrás Ókor

A szexualitás megjelenítése az ókori egyiptomi művészetben

2017-12-012017-12-02 Zrufkó RékaEgyiptom, mitológia, ókor, szexualitás0 comment

A szexualitás rendkívül képlékeny fogalmát nehéz meghatározni. Nincs saját tárgya, ezért szinte lehetetlen elkülöníteni más társadalmi entitásoktól, ugyanis ezekkel folyamatos kölcsönhatásban létezik. Az örökös változás miatt ugyanakkor bármit is megállapítunk a múlt szexualitásával kapcsolatban, abban az aspektusban mindig megjelenik az adott kor szexuális kultúrájának nézőpontja, amiben meghatározzuk azt. Ezért azt kell szem előtt tartanunk, hogy „mindegyik kultúra a rá jellemző módon határozza meg tagjai számára, hogy mit tart helyesnek vagy helytelennek, erkölcsösnek vagy erkölcstelennek, természetesnek vagy éppen természetellenesnek.”1

Tovább

Forrás Ókor

Szépirodalom az ókori Egyiptomban

2017-10-092018-08-14 Zrufkó RékaEgyiptom, Irodalom, ókor0 comment

Az ókori egyiptomi elbeszélő irodalom már írásbeliségük kezdetén megjelent. A szövegek töredékessége, illetve a szerzők nevének és a szöveg keltezésének hiánya azonban sok problémát okoz. Korának megállapításában segítség lehet a szöveg nyelvtana, nyelvezete, esetleg korábbi vagy korabeli események említése. A kutatást továbbá nehezíti, hogy az egyiptomi szépirodalmi corpus nagy része ismeretlen szerzőktől származik. Összesen csak két lista maradt ránk – mindkettő az Újbirodalom idejéből –, amely ókori egyiptomi szerzőket sorol fel, többek között Imhotep, Hordzsedef, Neferti, Ptahhotep, illetve Ipuwer nevét. Néhányukhoz sikerült irodalmi művet társítani, azonban egyeseknek egyik műve sem…

Tovább

Forrás Ókor

A Seuso-kincs

2017-09-202017-09-20 Zrufkó RékaPannónia, régészet, Római Birodalom, Seuso-kincs0 comment

A méltán híres Seuso-kincs a késő római császárkor egyik legjelentősebb kincslelete. Korát, anyagát, illetve művészi megmunkáltságát figyelembe véve eszmei értéke felbecsülhetetlen. A kincset jelenleg 14 ezüsttárgy – valamint az elrejtésükre használt rézüst – alkotja, bár a már ismert és beazonosított darabokon kívül szinte biztos, hogy a készletnek további darabjai is léteznek. Egyes becslések szerint eredetileg több mint 200 darabból állhatott, ahogy ez más, hasonló korú kincsleleteknél előfordult. Többek között még öt ezüsttál, valamint számos aranyozott ezüstcsésze illetve ezüstkanál tartozhat hozzá.

Tovább

Forrás Ókor

A római hadrend fejlődése a kezdetektől a köztársaság végéig

2017-08-282020-01-18 Napi Történelmi Forráshadászat, legio, ókor, Róma1 Comment

Tóth Gergely László A római hadsereg az ókor egyik legjobb hadserege volt. Sikereinek okát már a kortársak is kutatták, és több elmélet is született, miben rejlik a római legiok sikereinek oka. A görög Polybios (Kr.e. 200 k.-118) a vallásossággal és a táborépítéssel magyarázta (de a kifogyhatatlan emberanyagot is megemlítette), a zsidó Iosephus Flavius (Kr.u. 37-100) a kiképzéshez, valamint a fegyelemhez, a római Vegetius (? – Kr.u. 450) a kiképzés, fegyelem és hozzáértés hármasához közötte Róma sikereit.

Tovább

Forrás Ókor

Mindennapok a túlvilágon – Koporsók és sírmellékletek az ókori Egyiptomban

2017-07-072018-09-13 Zrufkó RékaEgyiptom, múmia, ókor2 hozzászólás

Zrufkó Réka Ahogy arról korábbi írásunkban is volt már szó, az ókori egyiptomi temetkezésben bevett szokás volt a halott számára biztosítani a túlvilági élethez szükséges tárgyakat. Ezek mennyisége és minősége általában társadalmi szereptől és rangtól függően változott, de rendszerint élelem, ruhák, kozmetikai szerek, bútorok, szerszámok és fegyverek kerültek az elhunyt mellé. A koporsós temetkezés már a predinasztikus korban (i. e. 4. évezred 2. fele) és az első dinasztiák idején is használatban volt, de ekkor még általában csak nádgyékénnyel burkolták be az elhunyt testét. i.e. 3400 körül – amikortól az előkelők épített…

Tovább

Forrás Ókor

Mumifikálás az ókori Egyiptomban

2017-06-252018-12-19 Zrufkó RékaEgyiptom, múmia, ókor2 hozzászólás

Az évezredek során az emberek sokféle módszerrel kísérleteztek az elhunytak maradványainak megőrzésére. Egyes helyeken a földrajzi és éghajlati adottságok már önmagukban lehetővé tették a halottak konzerválását. A homok, a levegő hiánya, a szélsőségesen forró vagy éppen hideg éghajlat elősegítette a spontán mumifikációt. A múmia megnevezést eredetileg csak „a mesterségesen eljárással tartósított egyiptomi testek leírására használták.”[1] Maga a szó az arab vagy perzsa mummiyah szóból származik, melynek jelentése szurok vagy bitumen.

Tovább

Forrás Ókor

Mit akarunk? Fizetést! Mikor akarjuk? Most! – Sztrájk III. Ramszesz korában

2017-05-042018-11-29 Zrufkó RékaEgyiptom, III. Ramszesz, papirusz, sztrájk2 hozzászólás

Zrufkó Réka Az egyiptomi királyok az i.e. XVI. századtól Théba városával szemben, a ma Királyok Völgye néven ismert sziklás vádit (vízmosás, aszóvölgy) szemelték ki temetkezési helyül. A kisebb-nagyobb sziklasírok több évig tartó kialakítása miatt folyamatosan rendelkezésre álló munkaerőre volt szükség, ezért még ugyanebben az évszázadban a királyok temetkezőhelyétől nem messze, egy másik völgyben munkástelepet hoztak létre. A ma Deir el-Medine néven ismert települést akkoriban Pa-Demi (A Város) vagy Szet-Maat (Az Igazság Helye) néven emlegették. Az 1920-as években itt megkezdett ásatások révén a telep alaprajzának feltárása mellett szinte megszámlálhatatlan osztrakon (általában…

Tovább