Az első világháború elsodorta az új Nemzeti Színházat
Az első világháború kitörésének esélye az európai erőviszonyok átrendeződésével 1900 után folyamatosan erősödött fel, s végül 1914-ben tört ki. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a kortársak az 1914. év elején jobban tartottak volna egy olyan háború kitörésétől, amely alapjaiban forgatja fel a megismert világot, mint egy vagy két évvel korábban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Európa nagyvárosaiban, így Budapesten is számos olyan beruházást terveztek, amelyek kivitelezésére végül pont az első világháború miatt nem került sor. Cikksorozatomban olyan nagyberuházásokkal foglalkozom, amelyek teljesen vagy részben elmaradtak; első alkalommal a Nemzeti Színházról írok.
A Nemzeti Színház első épülete a mai Rákóczi út torkolatánál állt, az Astoria Szállóval szemben. (Az utat egyébként éppen a tárgyalt korszakban nevezték át, a belső szakaszát 1906 óta hívják Rákóczi útnak, míg a külső szakasza a mai napig a Kerepesi út nevet viseli.) Az épület állaga azonban olyannyira leromlott, hogy 1908-ban a Népszínházba költözött az intézmény. A társulat átköltözését azonban évekkel megelőzte a „második” Nemzeti Színház helyét illető ötletelés, végül úgy döntöttek, hogy az intézmény marad a jelenlegi helyén, a Kerepesi út 3. sz. alatt. A Budapesti Hírlap erről így számolt be:
„A Nemzeti Színház helye. A Nemzeti Színház intendánsa, Keglevich István gróf nemrég ingyenes telket kért az uj Nemzeti Színház számára a fővárostól. A tanács erre vonatkozólag elhatározta ma, hogy nem teljesíti az intendáns kérését, mert a Nemzeti Színház ott van a legjobb helyen, a hol most áll. A színháznak mostani helyén való újraépítését a tanács pénzzel hajlandó támogatni.”
Budapesti Hírlap, 1900. február 11. 11. o.
Ekkor rövid huzavona kezdődött a városvezetés és a színház között, így egy kisebb volumenű tatarozást mindenképpen végre kellett hajtani 1900 nyarán a bontásra ítélt épületen.
„A Nemzeti Színház tatarozása. A Nemzeti Színház épületét egy kissé megviselte az idő. Homlokzata megkopott, belseje megfakult és megrongálódott. Keglevich István gróf intendáns a nyári szünet alkalmából elrendelte a színház renoválását s most egész sereg munkás dolgozik a homlokzat, valamint a lépcső és előcsarnokok kijavításán. A munkálatokat ebben a hónapban befejezik, úgy hogy a színház augusztus havában új mezben várja az őszi évad megnyitását. A színház belsejében minden a régiben marad.”
Budapesti Hírlap, 1900. július 5. 9 o.
Ha megvizsgáljuk a bontás és az építkezés fedezetéül szolgáló pénzösszegekről szóló kimutatásokat, akkor világosan látszik, hogy ugyan egy drága beruházásról beszélünk, de a város és az ország nem fukarkodott a költségek előteremtésénél. Az ügy külön érdekessége, hogy a háború kitörése utáni időkben is különítettek el forrást a beruházásokra!
Az 1908-as kiköltözés után úgy tűnt, hogy az új épület megépítésével a társulat hamarosan új otthont kap, annak ellenére azonban, hogy a szükséges pénz vélhetően rendelkezésre állt, több évig tartó huzavona kezdődött. A kiköltözésről és a társulat „otthontalanságáról” a Pesti Hírlapban a következő sorok jelentek meg:
„A hajléktalan Nemzeti színház. Van itt Budapesten egy nemzeti intézményünk, amire valamikor nagyon büszkék voltunk, de most már alig törődik vele valaki. Az öreg Nemzeti színházról van szó. Az épülete roskadozó. Újat kell építeni. De míg ez fölépül, addig nem tudnak hajlékot kapni számára. Gróf Apponyi Albert, úgy látszik az egyetlen ember, aki törődik a kérdéssel s fáradhatatlanul keres helyet a hajléktalan Nemzeti színháznak. Most ismét küldött egy leiratot a fővároshoz. Telket kér a pesti oldalon, lehetőleg a Rákóczi-téren. (…)”
Pesti Hírlap, 1908. június 25. 10. o.
Ezt követően felmerült az az opció is, hogy a Károlyi-palota lebontásával a színház kerüljön a Múzeum körúton belülre.
„A Károlyi-palota lebontása. Az Egyetem utcai gróf Károlyi-palotát rövidesen lebontják és bérházakat építenek a helyére. Ez az elhatározás aktuálissá tesz egy érdekes tervet, amely tizennégy év óta hever a fővárosnál és a közoktatásügyi minisztériumban, anélkül, hogy akár az egyik, akár a másik hatóság komolyabban foglalkozott volna vele. A tervet Ámon István műépítész nyújtotta be a fővároshoz, amikor először került szóba hogy a Nemzeti színházat le kell bontani és helyette uj színház építése szükséges. (…) . Ezen a területen helyezzék el az új Nemzeti színházat olyanformán, hogy maga a színházépület a Károlyi kert területén kapna helyet, a tizenkét darab házat lerombolnák és egy nagyobbszerű angol parkot rendeznének be.”
Pesti Hirlap, 1912. április 7. 4. o.
A Károlyi-palotát végül nem bontották le, s színészek tiltakozása miatt a Nemzeti Színház új helyszínéül ugyanazt a telket jelölték ki, ahol az eredeti épület állt. 1913 szeptemberében megkezdődött a régi épület bontása.
„Bontják a Nemzeti Színházat.
A régi Nemzeti Színház bontását ma reggel megkezdették. A bérpalotából már május elsejével kiköltöztették az üzleteket és a lakókat. A bolthelyiségekbe alkalmi árusok vonultak be, a nagyúri fényes lakásokban pedig ágrólszakadt heti lakók ütöttek tanyát, — egészen a mai napig. Ma aztán alkalmi árusok és alkalmi lakók sietve fölszedték a sátorfát, mert korán reggel megjelent a Nemzeti Színház udvarán Jakabffy államtitkár egy bizottsággal és velük jött száz munkásember. A vezényszó elhangzott, száz csákány emelkedett egyszerre a magasba és csapott le a régi épület testébe.”
Pesti Napló, 1913. szeptember 16. 17. o.
Ekkor még úgy tűnt, hogy a bontást követően megindulhat az új színház kivitelezése, a felépítendő épületre már rendelkezésre álltak a tervek: a bírálóbizottság Lajta Béla terveit díjazta első helyen. A bizottság tagja volt többek között maga Lechner Ödön is. A sajtó így számolt be döntésről:
„A Magyar Nemzeti Színház építése.
(…)
A pályázatokra huszonhat terv érkezett be, melyekről tegnap döntött a bíráló-bizottság. Molnár Viktor államtitkár elnöklésével Bárczy István polgármester, Lechner Ödön, Palóczy Antal s Málnay Béla építőművészek voltak a zsűri tagjai. Az első díjat, a szövetség nagy aranyérmét, Lajta Béla építőművész kapta, a második, hatszáz koronás díjat Stobbe Ferenc építőművész, a harmadik díjat pedig Lichtmann Győző székesfővárosi mérnök.”Budapesti Hírlap, 1911. november 27. 13. o.
Lajta három tervet nyújtott be a pályázatra, az első helyezett távlati képe a cikk elején, fenn látható, helyszínrajza pedig az alábbi:
A fent részletezett bizonytalanság azt eredményezte, hogy új tervpályázatot írtak ki, amelyre Lajta új terveket készített:
Ferenc Ferdinánd meggyilkolása után, 1914 júliusában még úgy tűnt, hogy a küszöbön álló háború nem befolyásolja a színház megépítését. A Budapesti Hírlap a következőképen számolt be a tervekről:
„Pékár Gyula előadó ismertette a Nemzeti Színház új épületének létesítéséről szóló törvényjavaslatot. Melegen üdvözölte a törvényjavaslatot és a minisztert, a ki az 1917 augusztus 22-én megnyitandó új épületben a Nemzeti Színház 80 éves jubileumát készül megünnepelni. Az épület helyes konzervativizmussal a régi helyen épült 4.2 millió koronába kerül, ami a külföldi színházak építési költségeihez képest aránylag szerény összeg. (…)”
Budapesti Hírlap, 1914. július 16. 15. o.
A háború kitörése miatt végül előbb elhalasztották az építkezés megindítását, majd miután kiderült, hogy a háborús veszteségek magasabbak lesznek annál, hogy meg lehessen kezdeni a kivitelést, elálltak tőle. A lebontott épület helye rendkívül sokáig kihasználatlan maradt, az egykori bérház alsó szintjei pedig egészen az 1970-es évekig árválkodtak a sarkon. A rendszerváltoztatást követően építették be a területet.
Felhasznált források:
Budapesti Hírlap, 1900, 1914
Budapesti Közlöny, 1914
Építészet-Iparművészet, 1911, 1913
Építő Ipar, 1913
Magyar Építőművészet, 1913
A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1914. 23. sz
A M. Kir Állami Számvevőszék Jelentése az 1912. évi zárszámadásról
A M. Kir Állami Számvevőszék Jelentése az 1916/17. és 1917/18. számadási években, valamit az 1918. évi julius hó 1-től 1918. évi október hó 31-ig terjedő időszakban
Pesti Hírlap, 1908, 1912
Pesti Napló, 1913
Vasárnapi Újság, 1911
A nyitóképen Lajta Béla terve az új Nemzeti Színházra. Elhelyezési tervpályázat, távlati kép, 1911. VIII. 15. (I. díj). Vasárnapi Újság, 1911. 842. o.
[…] Az első világháború elsodorta az új Nemzeti Színházat […]