Szerző: Balogh-Ebner Márton

ELTE BTK Történelem MA, 2014 ELTE BTK Társadalom- és gazdaságtörténet, Phd hallgató 2016- XX. Század Intézet, történész, 2014-2017. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, muzeológus, digitalizálási koordinátor 2017-
Forrás képes történelem Szocializmus 

„Köszönjük néked Rákosi elvtárs!” A hűvösvölgyi úttörővasút végállomás mint a rendszer presztízsberuházása

Balogh-Ebner Márton1 Comment

A második világháború utáni rendszer egyik fő ismertetője az volt, hogy a társadalom minden korosztályát markánsan bevonta a politikai-társadalmi átalakításba. Így nem meglepő, hogy különböző ifjúsági szervezetek betiltásával párhuzamosan létrehozta saját szervezeteit, ezek közül talán a legismertebb az Úttörő Mozgalom volt. A kommunista szellemű ifjúság kinevelése mellett az állampárt célja természetesen saját magasztos céljainak reprezentálása is volt, így az Úttörő Mozgalom szervezeti felépítése mellett annak fizikai megteremtése is elsőrangú cél volt. Képes történelem rovatunk mostani darabjában a Széchenyi-hegyi Úttörővasút egyik legreprezentatívabb állomását, 1950-ben átadott hűvösvölgyi állomást mutatjuk be.

Tovább
Forrás Hidegháború 

Pol Pot és a „Holiday in Cambodia”

Balogh-Ebner Márton, , , 1 Comment

Kis híján 47 éve,  1970 júliusában vette fel a Pol Pot nevet Saloth Sar, a Vörös Khmer rezsim első számú testvére. Neve rövidítése a francia Politique potentielle – magyarul:politikai hatalom – szónak. Az egyik leghíresebb Dead Kennedys szám, a Holiday in Cambodia témáját szolgáltatja a kambodzsai diktátor és embertelen rendszere. Elsősorban az angolul tudó olvasóinknak közlöm is alább a teljes szöveget. Részletében azonban érdemesnek tartom magyarra is lefordítani azt, és Kambodzsában készült fényképekkel röviden bemutatni a (kommunista!) Vietnam által elpusztított kommunista-nacionalista-rasszista rendszert.

Tovább
Forrás 

Egy elfeledett terv: villamos a Gellért-hegy alatt

Balogh-Ebner Márton, , , , 2 hozzászólás

A Széchenyi lánchíd felépítése előtt és után számos bírálat érte a tervezőket, ugyanis a híd budai hídfőjénél a Várhegy magasodott, a Budai Váralagút megépítésére pedig további 15 évet kellett várni. Fél évszázaddal később, az Erzsébet-híd építése kapcsán hasonló problémák merültek fel, a Döbrentei téren ugyanis a Gellért-hegy sziklái meredeztek a híd lejárójánál. A Lánchíddal ellentétben az Erzsébet-hídra terveztek villamost, így felmerült, hogy a a Gellért-tér felé vezető sínpárokat  egy alagúton keresztül vezessék a rohamosan fejlődő dél-budai városrész felé.

Tovább
1918-1939 Forrás képes történelem Szocializmus 

Az első kommunista május 1. – légi felvételeken

Balogh-Ebner Márton2 hozzászólás

Az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság rövid létezése alatt igyekezett az új rendszer ideológiája szerint átalakítani a társadalmi berendezkedést. Ehhez természetesen hozzátartoztak az új hősök és új ünnepek is; a második világháború utáni rendszer szóhasználata szerint a „dicsőséges 133 nap” legnagyobb seregszemléje 1919. május 1. volt. Noha a nemzetközi munkásság napjának gyökerei nem Szovjet-Oroszországból és s Lenintől eredtek, a legnagyobb kultusz talán Kelet-, és Közép-Európában övezte. Mostani képválogatásunk első gyümölcse a Napi Történelmi Forrás és a Magyar Közlekedési Múzeum között létrejött megállapodásnak, s olyan képeket mutatunk be amelyek az 1919 májusi eseményeket meglehetősen szokatlan…

Tovább
Forrás Holokauszt II. Világháború 

Szlovákia szégyenei: Tiso, Mach, Kotleba

Balogh-Ebner Márton, , , 0 comment

A szlovákiai holokauszt egy dokumentuma A 2016-os szlovákiai választásokon Marian Kotleba pártja, a Mi Szlovákiánk Néppárt (Ľudová strana Naše Slovensko) bekerült a szlovák törvényhozásba. A szélsőséges párt nosztalgikusan viszonyul a Hlinka Gárdához és a nácik bábjaként működő Szlovák Államhoz. Jelen cikkemben ezért szükségesnek éreztem, hogy korábbi bejegyzésünk után újra, kicsit más szemszögből is foglalkozzam a Hlinka Gárdával. Az 1939-ben függetlenné váló Szlovákiában jelentős magyar anyanyelvű kisebbség maradt annak ellenére, hogy a többségi magyar területeket 1938-ban, az első bécsi döntéssel visszacsatolták. A Nyitra környéki magyarságot leszámítva túlnyomó többségük a nagyobb városokban lakott.…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Az NKVD hóhérai Kelet-Lengyelországban

Balogh-Ebner Márton, , , , 0 comment

A második világháború után a háború alatt a szovjetek által elkövetett tömeggyilkosságok puszta létét is hallgatás övezte a volt szocialista tömb országaiban. Az ismertebb, már a világháború alatt feltárt tömeggyilkosságokat egész egyszerűen a megszálló németek nyakába varrták a szovjetek. Így történt ez a mára már szélesebb körben ismert katyńi vérengzés esetében is. 1941 nyarán azonban több olyan tömeggyilkosságot is elkövettek az egykor Lengyelországhoz tartozó területeken, illetve Ukrajnában, amelyekről az áldozatok hozzátartozóiknak és a kevés számú túlélőnek sokáig hallgatniuk kellett. Lengyelország etnikai térképe. Az 1941-es német támadást követő mészárlások történetét két…

Tovább
Forrás II. Világháború 

1941: Szovjet-magyar kapcsolatok a csúcson

Balogh-Ebner Márton, , 1 Comment

Sajtóvisszhang Magyarország 1940-ben német-olasz segítséggel visszaszerezte a Romániához csatolt területek északi sávját. Teleki Pál miniszterelnök a revíziós sikereknek mégsem örült felhőtlenül, ugyanis a területi visszacsatolások mögött nem volt széles nemzetközi jóváhagyás. A magyar külpolitikai vezetés azonban felismerte azt is, hogy a Romániával szemben való fellépés egyik partnere akár a sok szempontból ősellenségnek tartott Szovjetunió is lehetne. A javuló keleti kapcsolatok csúcspontja azonban, meglehetősen ironikus módon, pont 1941-re esik, hónapokkal a „hadiállapot beállta” előtt Budapest és Moszkva kapcsolata jobb volt, mint a Szovjetunió megalakulása óta bármikor. Jelen cikkemben ennek két, meghatározó…

Tovább
Forrás Holokauszt II. Világháború 

Ukrajna legsötétebb órái: robbantás Kijev belvárosában és a Babij Jar-i mészárlás

Balogh-Ebner Márton, , 2 hozzászólás

Ukrajna a Szovjetunió tagállamai közül a legtöbb veszteséget elszenvedők közé tartozott a második világháború során. Elhelyezkedése miatt nyugati felét hetek alatt foglalta el a Wehrmacht, s 1941 nyarának végére már a keleti területein dúltak a harcok. Az 1943-as sztálingrádi fordulatot követően a német csapatokat egészen Harkovig szorították vissza a szovjet erők, majd elkeseredett harcok árán fokozatosan haladtak nyugat felé a szovjetek, hatalmas anyagi és emberi áldozatok árán. A terület lakossága azonban nem csak a harcok miatt, hanem a náci rendszer politikája miatt is hatalmas veszteségeket szenvedett el. A náci élettér elmélet…

Tovább
1918-1939 Forrás Szocializmus 

Egy orosz-ellenes lengyel dal, ami a Szovjetunióban nagy karriert futott be

Balogh-Ebner Márton1 Comment

Az idősebb korosztály biztosan ismeri a munkásmozgalmi dalok egyik legtöbb nyelvre lefordított opuszát, a Varsaviankát. Az újkor egyik legmeghatározóbb jellegzetessége a tömegmozgalmak létrejötte, a tömegmozgalmakat pedig az ezeket kísérő forradalmi vagy mozgalmi dalok színesítették. Kétségkívül az egyik legszélesebb körben ismert forradalmi dal a francia himnusz, a La Marseillaise. Az 1905-ös orosz forradalmat kísérő, 1905-1907-es lengyel szabadságharc ikonikus dala pedig nem más, mint az orosz-ellenes Varsavianka. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy lett a lengyel dalból a szovjet korszak egyik jelképe. A feltett kérdésre többféle válasz adható, azonban a probléma komplexitása…

Tovább
Forrás kora újkor 

„Magyarország a kereszténység ellen?”

Balogh-Ebner Márton, , , , 1 Comment

Egy jól körülhatárolható ellenségkép megrajzolásának számos, egymástól független, de több egymással összefüggő oka lehet, s ez nem volt másképpen a középkori illetve a kora-újkori Magyarországon sem. Ezen okok mögött természetesen jelen voltak objektív körülmények is mind a 14., mind a 17. században is, de számos olyan politikai indíttatásból kreált szimbólum került bele mind a törökökről, mind a magyarokról kialakult képbe, amelyek bemutatása árnyaltabb képet adhat. A kora-újkori ellenségképről szóló írásunk első részét itt találja.

Tovább