Forrás Szocializmus 

“Az átkos múlt maradványainak egy részét felszámoltuk” – Klasszikus nyomortelepek és elgettósodó belváros

A szocialista rendszer alatt országszerte több millió lakás épült fel, volt olyan év, amikor az új lakások száma meghaladta a 100 000 darabot! Az 1960-as évektől egyre felgyorsuló lakásépítési program ellenére nem tűntek el a nyomortelepek nyomtalanul, s újabb slumosodott gettók jöttek létre. Mostani cikkemben az egyik leghírhedtebb budapesti nyomortelep, a Mária Valéria-telep képeivel illusztrálva mutatom be rendkívül röviden és vázlatosan a Kádár-kor nyomortelepeinek, gettóinak átváltozását.

Tovább
1918-1939 Forrás 

A Madách tér házai és az Erzsébet sugárút – egy torzóban maradt nagyberuházás

A Sugárút (1885 óta Andrássy) megépítése után a Fővárosi Közmunkatanács kijelölte a következő megvalósítandó célt, miszerint a Wesselényi és a Dob utca kiváltására egy a Kerepesi (mai Rákóczi) és az új Sugár út közé új, párhuzamos sugárútra van szükség. 1908-ra a Dob utca kiszélesítése mellett már felmerült az Erzsébet Sugárút megvalósítása.

Tovább
Forrás Kult 

Vérvád és ördögűzés – mikrotörténeti kutatások összevetése a 15. és 18. századból

Egy recenzió formájában annak eredek nyomába, hogy az egyházon belüli harcnak milyen szerepe lehetett a trenti vérdvád és háromszáz évvel később Zomborban az ördögűzés miatt. De elsősorban arra keresem a választ, hogy milyen nehézségek rejlenek abban, ha egy kutató a mikrotörténeti (jellegű) művében többet szeretne megmagyarázni, mint ami a mikrotörténet keretei közé befér. Minden bizonnyal kimondhatjuk, hogy a mikrotörténelemmel foglalkozó műveken belül a késő középkor, a kora újkor és a 18. század feldolgozása felülreprezentált.[1] Ennek okait természetesen sok mindenre visszavezethetjük, elsősorban talán arra, hogy az elmúlt bő száz évvel foglalkozók számára…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Kommunista munkásigazgató a Ganz Hajógyár élén

Janza Károly esztergályos szerepének mozaikjai Még a második világháború befejeződése előtt nyilvánvaló volt, hogy a harcok elültével rendkívüli feladatok várnak azokra az üzemekre, amelyek az újjáépítésben nélkülözhetetlenek, nem volt ez másként a Ganz Hajógyár esetében sem. A Kommunista Párt ideológiája szerint az „új rend” legfőbb támaszai a munkások voltak, így nem meglepő, hogy a legnagyobb üzemek munkásságát olyan formában kívánta a Rákosi vezette párt ellenőrzése alá vonni, hogy az üzemi bizottságok elnöki tisztségeit a párthoz hű funkcionáriusokkal töltötték fel. Az üzemek államosításával pedig megnyílt az út arra is, hogy az…

Tovább
1956 Forrás 

“Nem tudnánk az ügyészség fejébe észt verni?” – Szemelvények az MSZMP 1957-es küldöttgyűléséből

Az 1956-os harcok elülte után, miután Kádár János újra magához ragadta a hatalmat, az MSZMP nekiállt, hogy újraszervezze a pártot és a hatalom irányítását. Az MSZMP tagsága 1956. december 1-én, a forradalom előtti csupán 4,3%-a volt, de még 1957. júniusában is csak 39,6%-át tette ki!

Tovább
19. század kora újkor Középkor 

A Buzogány-torony, mint a budai városkép egy fontos eleme

Buda várát utolsó alkalommal a 20. század második felében alakították át, de ellentétben a korábbi át/újjáépítésekkel – amelyek közül az egyik legnagyobb a dualizmusban volt – az építkezés oka ekkor nem a funkcióbővülés vagy az új építészeti formák megjelenése volt, hanem az 1944/1945-ös ostrom által okozott épületkárok helyreállítása. A várat, illetve a palotát azonban nem az eredeti, a 19. századi tervek szerint állították helyre, hanem számos ponton eltérő tervek szerint dolgoztak. A nemrégiben napvilágot látott sajtóhírek szerint, a vár soron következő felújítása már idén elkezdődik, s felvetődött, hogy a Buzogány…

Tovább
Forrás képes történelem Szocializmus 

“Köszönjük néked Rákosi elvtárs!” A hűvösvölgyi úttörővasút végállomás mint a rendszer presztízsberuházása

A második világháború utáni rendszer egyik fő ismertetője az volt, hogy a társadalom minden korosztályát markánsan bevonta a politikai-társadalmi átalakításba. Így nem meglepő, hogy különböző ifjúsági szervezetek betiltásával párhuzamosan létrehozta saját szervezeteit, ezek közül talán a legismertebb az Úttörő Mozgalom volt. A kommunista szellemű ifjúság kinevelése mellett az állampárt célja természetesen saját magasztos céljainak reprezentálása is volt, így az Úttörő Mozgalom szervezeti felépítése mellett annak fizikai megteremtése is elsőrangú cél volt. Képes történelem rovatunk mostani darabjában a Széchenyi-hegyi Úttörővasút egyik legreprezentatívabb állomását, 1950-ben átadott hűvösvölgyi állomást mutatjuk be.

Tovább
Forrás Hidegháború 

Pol Pot és a “Holiday in Cambodia”

Kis híján 47 éve,  1970 júliusában vette fel a Pol Pot nevet Saloth Sar, a Vörös Khmer rezsim első számú testvére. Neve rövidítése a francia Politique potentielle – magyarul:politikai hatalom – szónak. Az egyik leghíresebb Dead Kennedys szám, a Holiday in Cambodia témáját szolgáltatja a kambodzsai diktátor és embertelen rendszere. Elsősorban az angolul tudó olvasóinknak közlöm is alább a teljes szöveget. Részletében azonban érdemesnek tartom magyarra is lefordítani azt, és Kambodzsában készült fényképekkel röviden bemutatni a (kommunista!) Vietnam által elpusztított kommunista-nacionalista-rasszista rendszert.

Tovább
Forrás 

Egy elfeledett terv: villamos a Gellért-hegy alatt

A Széchenyi lánchíd felépítése előtt és után számos bírálat érte a tervezőket, ugyanis a híd budai hídfőjénél a Várhegy magasodott, a Budai Váralagút megépítésére pedig további 15 évet kellett várni. Fél évszázaddal később, az Erzsébet-híd építése kapcsán hasonló problémák merültek fel, a Döbrentei téren ugyanis a Gellért-hegy sziklái meredeztek a híd lejárójánál. A Lánchíddal ellentétben az Erzsébet-hídra terveztek villamost, így felmerült, hogy a a Gellért-tér felé vezető sínpárokat  egy alagúton keresztül vezessék a rohamosan fejlődő dél-budai városrész felé.

Tovább
1918-1939 Forrás képes történelem Szocializmus 

Az első kommunista május 1. – légi felvételeken

Az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság rövid létezése alatt igyekezett az új rendszer ideológiája szerint átalakítani a társadalmi berendezkedést. Ehhez természetesen hozzátartoztak az új hősök és új ünnepek is; a második világháború utáni rendszer szóhasználata szerint a “dicsőséges 133 nap” legnagyobb seregszemléje 1919. május 1. volt. Noha a nemzetközi munkásság napjának gyökerei nem Szovjet-Oroszországból és s Lenintől eredtek, a legnagyobb kultusz talán Kelet-, és Közép-Európában övezte. Mostani képválogatásunk első gyümölcse a Napi Történelmi Forrás és a Magyar Közlekedési Múzeum között létrejött megállapodásnak, s olyan képeket mutatunk be amelyek az 1919 májusi eseményeket meglehetősen szokatlan…

Tovább