1918-1939 Forrás I. Világháború 

Az emlékezés pipacsa és a király zarándokútja

Szegedy-Kloska Tamás Miért lepik el vörös pipacsok minden év október vége és november 11-e között a nagy-britanniai utcákat és tereket? Miért viselnek ilyen virágot ábrázoló kitűzőket az angol emberek? Az 1918. november 11-én megkötött, az első világháborút a nyugati fronton lezáró fegyverszüneti egyezmény napja és a pipacs szimbólummá vált az első világháborúban résztvevő angolszász országok között. A Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Új-Zélandon és az Amerikai Egyesült Államokban minden év november 11-én megtartott megemlékezések – hívják bár Fegyverszünet Napjának, Emlékezés Napjának vagy Veteránok Napjának –  eredete több mint 100 évvel ezelőttre nyúlik vissza,…

Tovább
1918-1939 

„Jelentkezem Őfelségénél” – Lehár Antal ezredes visszaemlékezései IV. Károly első visszatérési kísérletéről

Horthy, mint köztudott, 1919. november 16-án vonult be Budapestre. A fehér lován feszítő fővezér fényképe azóta sem maradhat ki a vele, a korszakkal vagy Budapesttel foglalkozó monográfiákból. Épeszű hadvezér módjára persze ő is egy felderítőt küldött előre, hogy körbeszimatoljon. Az előőrs két nappal korábban érkezett a fővárosba. Ki volt a vezetője, mi fordította őt később szembe Horthyval és milyen szerepet játszott IV. Károly visszatérési kísérleteiben?

Tovább
1918-1939 Forrás 

„A Népszövetség oldaláról nem várható zavar” – az olasz-etióp háború és a Népszövetség

Finnország megtámadása miatt a Szovjetuniót 1939 decemberében kizárták a Népszövetségből. Hogyan reagált a nemzetközi szervezet néhány évvel korábban, amikor ugyancsak egy fegyveres konfliktussá fajult „belügyben” kellett döntenie és a támadó fél itt is egy diktatúra volt? És mennyiben érintette az eljárás Magyarország érdekeit?

Tovább
1918-1939 

Hét lecke egy illiberális diktátortól

Portugália a XX. századba lépve egy elmaradott, a feudalisztikus előjogait őrző elittől megnyomorított országocskának tűnt. Ahogy a korabeli magyar sajtóban is megfogalmazták: Portugália ugyan ritka népességű ország, de népe évszázadokon át gazdag volt gyarmataiból s midőn ezeket elvesztette, a külső fénynyel együtt a társadalom is hanyatlani látszott s ma is úgy látszik. Tény annyi, hogy a kis népet kimerítette az erőlködés, hogy gyarmatait megtartsa s hogy régi törvényei és intézményei, melyek sokkal fényesebb viszonyok számára alkottattak, a kimerültséget állandóvá tették. Népek halála. Vasárnapi Újság, 1901, 29. sz. 466.

Tovább
1918-1939 20. század Horthy-kor II. Világháború 

„Az ukránok cseh szuronyok védelme alatt bátran szervezkednek”. Kárpátalja a magyar sajtóban az első bécsi döntéstől a visszacsatolásig

Az első bécsi döntés értelmében (1938. november 2.) Magyarországhoz került Kárpátalja többségében magyarok által lakott sávja, a Csehszlovákiánál maradt terület etnikai többségét a ruszinok alkották. A csehszlovák állam elleni izgató cikkek ezt megelőzően is előfordultak Magyarországon, azonban 1938-ban, azok után, hogy a lengyel-magyar határ, s Kárpátalja teljes területi visszaszerzése nem valósult meg, ezek a cikkek újra elszaporodtak. Ezek egy része azonban nem csak csehellenes, hanem „kárpát-orosz”-barát, „szovjet-ukrán„-ellenes. Írásomban ezek közül válogatok.

Tovább
1918-1939 Forrás 

Egy kétszer betiltott dal: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország

A rendszerváltoztatás óta gyakorlatilag minden korábban betiltott dal és induló meghallgatható, ezt megelőzőleg azonban politikai okokból üldöztek egyes dalokat, többnyire azok szerzőivel együtt. Kifejezetten csúsztatnék, ha azt írnám, hogy a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című dalt a rendszerváltoztatás után a jobboldal, illetve a szélsőjobboldal emelte vissza a köztudatba, ugyanis számos zsidó fesztiválon játszották már el Vincze Ernő és Kulinyi Ernő szerzeményét. A dal eredetileg a Hamburgi menyasszony című, 1922-ben bemutatott operett betétdala volt; miután az operett hamar lekerült a repertoárról, a dal önálló életre kelt. A dalszövegében ugyan irredenta…

Tovább