Androvicz Gábor Írásomban a magyar rendőrség első helyszínelő autójának bemutatásával bepillantást nyerhetünk egy kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb – s napjaink bűnügyi sorozatainak köszönhetően nagy népszerűségnek örvendő – témába: hogyan, milyen eszközökkel igyekeztek bűnügyeket felderíteni, nyomokat és bizonyítékokat gyűjteni a korszak detektívjei.
TovábbÚjpétery Elemér már vendégeskedett a oldalunkon, most ismét a visszaemlékezéseiből kerül elő egy érdekes történet, amelynek – mint a végén kiderül majd – ő is szenvedő alanya volt. Nem kell olyan komolyra gondolni, mint a már bemutatott berchtesgadeni tárgyalás esetében. A címben szereplő csodafegyveren persze a németbarátságáról közismert Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter is meglepődött, de maximum csak a feje fájt tőle a következő napon. Hogy mi volt ez az elsőre tömegpusztítónak is tartható dolog, arról Újpétery fog ismét beszámolni. A külügyi szolgálatba lépő Újpétery még a miniszterelnöki vargabetű…
TovábbKalmár Miklós „Iskolák, templomok, kormányzati épületek, minisztériumok, repülőterek, posták, kultúrházak, parkok, kórházak, vasútállomások, operaházak, uszodák, szociális lakások garmadája épült fel Itália-szerte – amelyek célja nem volt más, mint a politikai rendszerváltás harsány hirdetése.” – fogalmazott Paolo Nicoloso Mussolini architetto Propaganda e paesaggio urbano nell’Italia fascista című, 2008-ban megjelent könyvében.[1] A 20. század első felében a világ szinte egyetlen állama sem folytatott olyan lázas építőtevékenységet, mint a Mussolini vezette Olaszország. Ezen építészeti emlékek közül néhány olyan példát emelik ki dolgozatomban, amelyek a fasiszta hatalom építészeti reprezentációjának jeles képviselői, vagy amelyeknek a…
TovábbA két világháború között Magyarország számára Csehszlovákia fontos szerepet töltött be a külügyek terén: a fő hívószavak a kisantant, az elszigeteltségből való kitörés és a revízió voltak. Erről Ujszászy István vezérőrnagy is írt, amikor az ÁVH fogságában jegyzetelte le visszaemlékezését, többek között a prágai éveiről, amikor mint katonai attasé teljesített szolgálatot Csehszlovákia fővárosában. Ezen a poszton elődei között volt Andorka Rudolf vagy éppen Lakatos Géza, akik a második világháború előestéjén, illetve ideje alatt váltak a magyar történelemben fontos szereplővé. Ujszászy a nevezett visszaemlékezésében számos helyi kapcsolatról beszámol, amelyek arra utalnak,…
TovábbKárpátalja a magyar sajtóban az első bécsi döntéstől a visszacsatolásig Az első bécsi döntés értelmében (1938. november 2.) Magyarországhoz került Kárpátalja többségében magyarok által lakott sávja, a Csehszlovákiánál maradt terület etnikai többségét a ruszinok alkották. A csehszlovák állam elleni izgató cikkek ezt megelőzően is előfordultak Magyarországon, azonban 1938-ban, azok után, hogy a lengyel-magyar határ, s Kárpátalja teljes területi visszaszerzése nem valósult meg, ezek a cikkek újra elszaporodtak. Ezek egy része azonban nem csak csehellenes, hanem „kárpát-orosz”-barát, „szovjet-ukrán„-ellenes. Írásomban ezek közül válogatok. Az általában tárgyilagos hangsúlyt képviselő Pesti Hírlap így ír:…
TovábbLegutóbb ott hagytuk el a fonalat, hogy I. Sándor király és Barthou külügyminiszter Marseille-ben történt meggyilkolása hatalmas felzúdulást váltott ki mindkét országban, és népszövetségi vizsgálatot is kezdeményeztek az ügy részleteinek felderítésére. Ekkor került képbe Olaszország és Magyarország is, előbbinek azonban gyakorlatilag teljes védelmet biztosított nagyhatalmi státusza, és a franciákkal akkor még rendezettnek tekinthető viszonya. Miután Franciaországot sokkal nagyobb mértében érintette a gazdasági válság, semmiképp nem akarta összetolni a biciklit a Földközi-tengert csak Mare Nostrumként (a mi tengerünk) emlegető, és a birtokos szerkezetet egyre újabb csatahajókkal és cirkálókkal alátámasztó Mussolinivel.
Tovább1934. október 9-én usztasa merénylők Marseille-ben meggyilkolták I. Sándor jugoszláv királyt; a támadásban Louis Barthou francia külügyminiszter és több civil is életét vesztette. A merénylet hatalmas visszhangot váltott ki egész Európában. Mivel az esemény kamerák előtt játszódott le, a filmhíradónak köszönhetően százezrek nézhették végig a jugoszláv uralkodó utolsó perceit; a marseille-i volt az első merénylet, amelyet filmen rögzítettek, az esemény ebből a szempontból is különlegesnek számít. A király és a miniszter meggyilkolását népszövetségi vizsgálat követte, amelyben felmerült Magyarország felelőssége is. Jankapusztán valóban létezett egy kiképzőtábor, ahol usztasák tevékenykedtek, ugyanakkor a…
TovábbMit ettek elődeink háborús időkben? 1914/1915 tele még nem okozott teljes összeomlást a békeidőben megszokott állapotokhoz képest, de olyan alapvető hozzávalók már hiányoztak az adventi készülődésből, mint a tojás, a tejszín vagy a vaj. A következő év telén azonban már számos olyan korlátozás volt életben, amely megnehezítette a karácsonyra való felkészülést. Az első világháború alatt, az évek múltával egyes élelmiszerek beszerzése egyre nehezebbé vált a hadviselő országokban. Természetesen hatalmas különbségek mutatkoztak a hiányok tekintetében a különböző hadviselő országok között. Míg az Egyesült Államokban egyedül cukorra vezettek be korlátozást a háború…
Tovább1933. december 2-án adták át a 314 méter magas lakihegyi rádiótornyot, amely sokáig Európa legmagasabb építményének számított, és a hazai rekordot ma is tartja. A technikai fejlődés mellett az antenna átvitt értelemben revíziós célokat is szolgált, ugyanis nem elég, hogy átlépte a békekorlátozásokban szereplő 280 méteres határt, de a franciák büszkeségét, Európa akkori csúcstartóját, az Eiffel-tornyot is maga mögé utasította.Az ünnepélyes átadáson részt vett Gömbös Gyula miniszterelnök is, akinek beszéde volt az első innen sugárzott tartalom.
TovábbAz 1921 tavaszi restaurációs kísérlet kudarca után néhány hónappal IV. Károly másodszor is elindult, hogy visszaszerezze ősei trónját. A magyarországi fogadtatás megszervezésében „hű szolgája”, báró Lehár Antal segédkezett. Az események azonban hamarosan kicsúsztak az irányítása alól. Miért hiúsult meg a terv és hogyan látta mindezt az újdonsült vezérőrnagy? A „húsvéti királyjárás” után Károly visszatért Svájcba, de esze ágában sem volt lemondani a trónról. Erről nemcsak ő vélekedett így, hanem a dinasztia más tagjai is, vagyis versenytársai támadtak. Lehár értesülései szerint Albrecht főherceg (a hadsereg-főparancsnok Frigyes főherceg fia) is pályázott a…
Tovább
