Holokauszt – Oldal 2 – Napi Történelmi Forrás

Hitler helyzetértékelése 1941 szeptemberéből

2017-06-112021-09-08 Fóris ÁkosHarmadik Birodalom, Hitler, II. világháború, Magyar Királyi Honvédség, Szovjetunió1 Comment

1941. szeptember 8. és 10. között került sor Magyarország hadba lépését követően az első Horthy-Hitler találkozóra Hitler főhadiszállásán, Rastenburgban. Habár a találkozóról tudásunk máig sem teljes – a találkozóról készült jegyzőkönyvek eddig még nem kerültek elő –, Szent-Iványi Domokos kéziratban lévő külpolitika történetén kívül,[1] Hóman Bálintnak a Szálasi-perhez csatolt naplójában olvashatunk részletes leírást a tárgyalásokról. A találkozó alapvetően három téma köré összpontosult: a Honvéd Vezérkar új főnökének, Szombathelyi Ferencnek a bemutatkozása a német politikai és katonai elit előtt; döntés a Gyorshadtest és a Kárpát-csoport hazahozataláról, illetve megszálló dandároknak a keleti frontra…

Tovább

Forrás Holokauszt II. Világháború

A csehekre váró végső megoldás terve

2017-05-282021-09-27 Miklós DánielCseh-Morva Protektorátus, Harmadik Birodalom, II. világháború, Prága0 comment

Közel hetvenhat évvel ezelőtt a frissen kinevezett cseh-morvaországi protektorhelyettes, Reinhard Heydrich beszédet mondott Prágában, arról, hogy miként képzeli el a tartomány és azon belül is a csehek jövőjét. A Sicherheitsdienst megszervezője, az Endlösung későbbi kitervelője egy rá jellemző, nagyon alapos elgondolást vázolt fel a német hallgatóság előtt. Heydrich terve végül nem valósult meg, ebben nemcsak a halála akadályozta meg, de a változó hadi helyzet is átalakította a megszálló németek helyi politikáját, valamint az sem kedvezett elképzelésének, hogy csak nagy ráfordítással tudta volna a Harmadik Birodalom végrehajtani.

Tovább

Forrás Holokauszt II. Világháború

Szlovákia szégyenei: Tiso, Mach, Kotleba

2017-04-182019-10-13 Balogh-Ebner Mártonholokauszt, pozsony, szlovákia, tiso0 comment

A szlovákiai holokauszt egy dokumentuma A 2016-os szlovákiai választásokon Marian Kotleba pártja, a Mi Szlovákiánk Néppárt (Ľudová strana Naše Slovensko) bekerült a szlovák törvényhozásba. A szélsőséges párt nosztalgikusan viszonyul a Hlinka Gárdához és a nácik bábjaként működő Szlovák Államhoz. Jelen cikkemben ezért szükségesnek éreztem, hogy korábbi bejegyzésünk után újra, kicsit más szemszögből is foglalkozzam a Hlinka Gárdával. Az 1939-ben függetlenné váló Szlovákiában jelentős magyar anyanyelvű kisebbség maradt annak ellenére, hogy a többségi magyar területeket 1938-ban, az első bécsi döntéssel visszacsatolták. A Nyitra környéki magyarságot leszámítva túlnyomó többségük a nagyobb városokban lakott.…

Tovább

Forrás Holokauszt II. Világháború

Ukrajna legsötétebb órái: robbantás Kijev belvárosában és a Babij Jar-i mészárlás

2017-04-032022-03-02 Balogh-Ebner Mártonháború, holokauszt, kijev2 hozzászólás

Ukrajna a Szovjetunió tagállamai közül a legtöbb veszteséget elszenvedők közé tartozott a második világháború során. Elhelyezkedése miatt nyugati felét hetek alatt foglalta el a Wehrmacht, s 1941 nyarának végére már a keleti területein dúltak a harcok. Az 1943-as sztálingrádi fordulatot követően a német csapatokat egészen Harkovig szorították vissza a szovjet erők, majd elkeseredett harcok árán fokozatosan haladtak nyugat felé a szovjetek, hatalmas anyagi és emberi áldozatok árán. A terület lakossága azonban nem csak a harcok miatt, hanem a náci rendszer politikája miatt is hatalmas veszteségeket szenvedett el. A náci élettér elmélet…

Tovább

Cigányság Forrás Holokauszt

A „felszabadult” cigányság. Magyarok cigányokról 1945-1949.

2017-03-162020-08-02 Balogh-Ebner Mártoncigányság, sajtó, történelem0 comment

A magyarországi cigányság történetének egyik legkevésbé kitárgyalt fejezete kétségtelenül az 1945 és 1956 közötti korszak. Úgy vélem, hogy a Rákosi-rendszer feltárása mellett nem sikkadhat el az úgynevezett koalíciós évek bemutatása sem, ez az időszak talán a diktatúra éveinél is kisebb figyelmet kapott a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Írásomban ezen időszakban keletkezett újságcikkeket mutatok be. Egy rövid szakcikk természetesen alkalmatlan arra, hogy nagyobb ívű következtetéseket vonjuk le a korszakra vonatkozóan, s a bemutatásra kiválasztott cikkek nem képzik az adott években keletkezett írások összességét, ennek ellenére igyekeztem reprezentatív írásokat kiválasztani. A háború…

Tovább

Holokauszt II. Világháború

Partizánvadászat a zsidók ellen III. – A zsidó partizán képe a honvédségben

2016-11-112019-07-07 Fóris Ákoshonvéd, Magyar Királyi Honvédség, második világháború, megszállás, partizán, Partizánvadászat a zsidók ellen III. - A zsidó partizán képe a honvédségben, ukrajna, zsidó1 Comment

A Magyar Királyi Honvédség Németország szövetségeseként résztvevőjévé vált Hitler Vernichtungskriegjének. Részt vettek a magyar csapatok a megszállási szervezet kiépítésében, a szovjet hadifoglyok kiéheztetésében és a lakosság elleni büntető akciókban. A magyar katonák szovjetunióbeli tevékenységének egyik legsötétebb fejezete, hogy több magyar alakulat is az ukrajnai zsidóság megsemmisítésének résztvevőjévé vált. Előző cikkeimben a német hadsereg zsidóellenes politikáját és gyakorlatát vizsgáltam, az elkövetkező két bejegyzésemben pedig a Magyar Királyi Honvédség szerepét vizsgálom az ukrajnai zsidók megsemmisítésében.

Tovább

Cigányság Holokauszt

Cigány népirtás a Grábler-tónál, tömegsírtól a horgásztóig[1]

2016-11-042016-11-09 Napi Történelmi Forrás0 comment

Hajnáczky Tamás – kisebbségpolitikai szakértő, Károli Gáspár Református Egyetem Harmat József forráskiadványa a nyilas hatalomátvétel utáni világ borzalmainak mélyére vezeti az olvasót, bemutatva a magyarországi cigány népirtás legtöbb áldozatot szedő tömegmészárlását, valamint előzményeit és utóéletét. Emléket állít a Grábler-tavi akácosnál kivégzett közel százhúsz székesfehérvári és várpalotai cigány áldozatnak, nőknek, férfiaknak, gyermekeknek. A hosszas bevezető tanulmány a székesfehérvári és várpalotai cigányság korabeli viszonyait is bemutatva összegzi a magyarországi cigánysággal szemben a XX. század első felében érvényesített, döntően rendészeti és közegészségügyi intézkedéseket, rendeleteket. A közölt forrásokon, korabeli sajtócikkeken és interjúkon keresztül…

Tovább

Holokauszt II. Világháború

Jogfosztás Kárpátalján: levél Teleki Pálnak. Zsidótörvények a gyakorlatban

2016-10-182022-03-30 Balogh-Ebner Márton1 Comment

Kárpátalja visszafoglalásával Magyarország területe második alkalommal gyarapodhatott 1939 márciusában. A mai Ukrajnához tartozó, egykori magyar területek etnikai összetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a magyar többségű területek a trianoni határ mentén helyezkedtek el, s attól keletebre a magyar anyanyelvűek aránya jóval alacsonyabb volt. Fontos kiemeli azt a körülményt is, hogy az 1938 novemberében Magyarországhoz visszakerült területek zömmel magukba foglalták a magyar többségű településeket, így az 1939-ben az országhoz visszakerült területeken erős volt a szláv (ruszin-ukrán-szlovák) többség. A terület etnográfiai sokszínűségét tovább árnyalja, hogy a területen rendkívül magas volt a zsidó lakosság aránya,…

Tovább