1956 Cigányság 

A magyar cigányság útja az 1956-os forradalomhoz. Rövid áttekintés

Az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői közül – a becslések szerint – 5-8% volt cigány, ez az országos arányuk közel kétszerese, röviden arra keresem a választ, hogy ez milyen okokra vezethető vissza. A magyar cigányság 1945-ben megszabadult a német megszállástól, a nyilas uralomtól és a deportálástól. A megbélyegzés és a holokauszt szörnyűségei után[1] a kiépülő új rezsim a társadalom többi részéhez hasonlóan hamis ajánlatot tett a magyar cigányságnak is. Ám a rövid demokráciakísérlet után hamarosan kiderült, hogy másodrangú állampolgárokként kezelik őket. Cigányzenészek a Magyar Kommunista Párt standja előtt, 1946. Ekkor még…

Tovább
1956 Forrás 

Dióhéjban: Hatvanegy éve volt az asszonyok tüntetése

1956. december 4-én, a Hősök terén több ezer nő vonult fel, hogy megemlékezzen az egy hónappal korábban megindult szovjet intervencióról, amellyel kezdetét vette a forradalom és szabadságharc leverése. A megmozdulást Péterfy kórház alagsorában szervezkedő csoport kezdeményezte, és hatására több nagyvárosban, például Pécsen és Veszprémben is sor került hasonló felvonulásokra. A felhívás az Élünk című illegális lapban, illetve stencilezett lapokon jelent meg. Az első csoportok 11 órakor jelentek meg a Hősök terén, nemzeti zászlókkal, virágcsokrokkal, sokan bevásárlószatyrokkal. A teret biztosító szovjet alakulatok eleinte nem engedték át a tömeget, amely így a…

Tovább
1956 Forrás 

„(…) nem kell csinálni semmit, mink már átálltunk.” Könyvismertető – Eörsi László: Kőbánya 1956. Fegyveres ellenállás a X. kerületben

„Kőbányán születtem, ott is nőttem fel, Vannak jobb helyek, de nekem megfelel, Tévében megnézem, ami nekem kell, Ott találtam asszonyt, ott temetnek el.” /Hobo Blues Band: Kőbánya blues/ Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára számos kiállítás, színmű, valamint rengeteg szép- és szakirodalmi alkotás készült, ezek mellett pedig a történelmi tematikájú folyóiratok és blogok – köztük mi is – kivették részüket a megemlékezésből. Bár a forradalom időszakáról (ide értve most az évekig elhúzódó megtorlást is) számtalan szakmunka született, két dolog biztos; az egyik, hogy 60 év után sincs konszenzus az…

Tovább
1956 Szocializmus 

Egy eltussolt gyilkosság – a Nagy Imre csoport a jugoszláv nagykövetségen

1956. november 4-én a Nagy Imre csoport és a jugoszláv nagykövetség képviselőinek tárgyalását követően Nagy Imre és további 41 személy menedéket kapott a jugoszláv nagykövetségen. A Nagy Imre-csoport tudtán kívül Tito ezzel teljesítette Hruscsovnak, november 2-án adott azon ígéretét, amely szerint Jugoszlávia elősegíti Nagy Imrének és társainak a magyar politikai életből való kivonását. Az események azonban innentől kezdve nem Belgrád számításai szerint alakultak, ez pedig alig 24 órával később a követség egyik diplomatájának életébe került.

Tovább
1956 Hidegháború Szocializmus 

Páncélosok a forradalomban I.

Az 1956-os forradalomról szinte mindenkinek a lyukas zászló, a Molotov-koktél, vagy romos Nagykörút képe villan fel először. Ezek közül természetesen nem hiányozhat a harckocsi sem. A forradalomról született költeményekben leginkább az elnyomás és megszállás eszközeként jelenik meg, de hogyan játszott szerepet az eseményekben valójában? Ebben az írásban fényképek és visszaemlékezések segítségévél az alkalmazásukról igyekszem képet alkotni.

Tovább
1956 

’56-os üzenőfalak

Az 1956-os forradalom képéhez ugyanúgy hozzátartoznak a falfeliratok, firkák, mint a T-34-es harckocsi, a mésszel leszórt elesett szovjet katona holtteste vagy a levert vörös csillag nyoma. A rengeteg röplap, újság, felhívás mellett ezekkel is üzenni akart a forradalom népe. A legáltalánosabb követelések a „Ruszkik haza!” vagy a „Halál az ávóra!” voltak, de emellett olvasható volt néhány humorosabbnak szánt szöveg is. Jelen írásomban ezekből szemezgetek a teljesség igénye nélkül.

Tovább
1956 

A kádári hatalom nyomai a falakon

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően Kádár János és kormánya minden erejével azon volt, hogy hatalmát megszilárdítsa. Szükség is volt rá, hiszen valahol még november végéhez közeledve is szóltak a fegyverek. Szinte minden fórumon igyekeztek szólni az emberekhez próbálva csitítani vagy megtörni az ellenállásukat. Többek között a forradalom üzenőfalaira is „posztoltak.” Utóbbi üzenetek nyomaiból szemezgetünk e bejegyzésben.

Tovább
1956 

„Úgy érzem, eljönnek értem” – Marosán György letartóztatása az 1956-os forradalom alatt

1956. október 28-án fordulat következett be a forradalomban. A Politikai Bizottság és a Központi Vezetőség aznapi ülését követően a kormány azonnali tűzszünetet rendelt el. Továbbá Nagy Imre bejelentette, hogy az addigi eseményeket nem ellenforradalomként, hanem „nemzeti demokratikus mozgalomként” kezelik. Teljesült a forradalom egyik követelése is, azaz a rettegett Államvédelmi Hatóságot (ÁVH) megszüntették. A feloszlatott szervezet tagjai ellen megindultak az elfogatások, de a pártvezetők sem kerülték el ezt a sorsot.

Tovább
1956 

Egyetemi érdekvédelemtől a politikai követelésekig – a szegedi MEFESZ a forradalom előtt

Ma 61 éve tartott nagygyűlést a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a MEFESZ Szegeden. Néhány nappal korábbi létrejöttével e szervezet lett az első a kommunista hatalomátvétel után, amely nem tartozott a párt irányítása alá. Többek között ez a szervezet lett az elindítója azoknak a folyamatoknak, amelyek végül aztán a forradalomban teljesedtek ki. A mai posztunkban így e nagygyűlés apropóján mutatjuk be az 1956-os októberi események szegedi előzményeit az egyetemen, hogyan jutott el az első önálló diákszervezet a forradalom politikai követeléseihez.

Tovább
1956 

Partizánok a Kiliánban – Maléter Pál és Uszta Gyula találkozása az 1956-os forradalom alatt

Persze volt partizánokról van szó. Az ismert, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharcban a pesti srácok mellett illetve közöttük részt vettek olyan „öreg” bakák is, akik a második világháborúban szereztek tűzkeresztséget. Többségük a Magyar Királyi Honvédség valamely alakulatában küzdött, de voltak, akik az „antifasiszta” erők oldalán harcolva fejezték be a háborút. Maléter Pál, egykori partizán, 1956-ban a forradalom oldalára átállt ezredesként a Kilián laktanya védőinek parancsnoka lett, majd honvédelmi miniszter, 1958-ban a Nagy Imre és társai perben halálra ítélték és kivégezték. Partizántársa, Uszta Gyula a forradalmat követő megtorlások egyik fő…

Tovább