Hidegháború 

A Közel-Kelet „Osztrák-Magyar Monarchiája”: Az Egyesült Arab Köztársaság

„Két tragédia van az életben. Az egyik, ha hőn óhajtott vágyunk nem teljesül. A másik, ha teljesül” –  talán az írországi író, George Bernard Shaw szavai jellemzik a legjobban az első arab egységállam tündöklését és bukását. Ugyanis pont hatvan évvel ezelőtt ezen a napon tűnt úgy, hogy az arab nacionalizmus legfontosabb célkitűzése megvalósult: Egyiptom és Szíria uniójából hivatalosan létrejött az Egyesült Arab Köztársaság (EAK), és pusztán az „idő kérdésének” számított, hogy mikor csatlakozik ehhez a többi arab állam is. Csakhogy az EAK megszületésének körülményei már eleve magukban hordozták a kudarc…

Tovább
Forrás Hidegháború 

„Kiemelt relációjú térség”: A Közel-Kelet – Könyvrecenzió a magyar-arab kapcsolatok történetéről

Napjainkban a Közel-Kelet említésekor a legtöbb magyarnak – sajnálatos, de nem elítélhető módon – olyan dolgok jutnak először az eszébe, mint a „migrációs válság, káosz, szélsőséges iszlamizmus, vagy a terrorizmus”. Pedig volt időszak a magyar történelemben, amikor Budapest az arab térség egyes országaival  nagyon jó viszonyt ápolt, valamint az állami média pozitív színben tüntette fel a „haladó szellemiségű” arab államok és mozgalmak harcát Izraellel, illetve az „imperialistákkal” szemben. A mai napig, Magyarországon belül – elsősorban azok, akik a szocializmus idején telepedtek le a hazánkban – és kívül nem kevés nosztalgiával…

Tovább
Forrás Hidegháború 

A cionista vízióktól a zsidó államig – Recenzió Palesztina 1948 előtti történelmét vizsgáló könyvről

A közvélekedés, a szakirodalom és a tankönyvek nagy része szerint a máig érezhető arab-izraeli ellentét pont hetven évvel ezelőtt vette kezdetét: 1947. november 29-én tartották az ENSZ-ben a „Palesztina gazdasági egységgel egybekötött felosztási tervéről” szóló szavazást, amely egy arab, egy izraeli állam létrehozását, illetve Jeruzsálem nemzetközi felügyelete alá helyezését jelentette. Ezen évforduló alkalmából az NTF most nem egy szakcikkel, hanem a témához idevágó könyvrecenzióval készült, mégpedig Kalmár Zoltán: Zsidók Palesztinában – A cionista vízióktól a zsidó államig. Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2017. (152) című monográfiájából. Ebből többek közt megtudhatjuk, hogy az ENSZ…

Tovább
1956 Forrás Hidegháború 

Evakuálásból elégséges – Csehszlovákia és a szuezi válság

Az 1956-os eseményeket kutató történészek körében szinte állandó vita tárgyát képezi, hogy vajon a világ számára a Budapesten vagy a Szuezi-csatornánál zajló történések bírtak-e nagyobb jelentőséggel? Nincs ez másképp Csehszlovákia esetében sem, ami elsőre furcsának tűnhet, hiszen Prága nézőpontjából a magyarországi események sokkal közelebb voltak és annak negatív következményeit szinte azonnal meg is érezte magán. Ennek ellenére a második arab-izraeli háború korántsem volt lényegtelen a csehszlovák vezetés számára, sőt, Egyiptomban egy rendkívül nagy biztonságpolitikai és katonai kihívással kellett szembenéznie nemcsak Csehszlovákiának, hanem az egész szocialista tábornak. 

Tovább
Forrás Hidegháború 

A „105-ös” hadművelet: Az 1955-ben kötött csehszlovák-egyiptomi fegyvervásárlási szerződés

Az elmúlt hetekben egy komoly fegyverszállítási botrány borzolja a kedélyeket Csehországban: tényfeltáró újságírók kiderítették, hogy Prága, az Egyesült Államokon keresztül, közel 70 millió dollár értékben szállított fegyvereket és lőszereket Szíriába, amelyek aztán valamelyik Bassár el-Aszad szíriai elnök vagy az Iszlám Állam (ISIS) ellen harcoló csoport tagjainál kötöttek ki. Ez nem az első eset, hogy a közép-európai ország ilyen ügybe keveredik, hiszen Csehszlovákia már a hidegháború első évtizedében komoly hírnévre tett szert, mint a közel-keleti országok és háborúk egyik legnagyobb szponzora. A legjelentősebb fegyverüzlet bejelentésére pont hatvankét évvel ezelőtt ezen a…

Tovább
Hidegháború 

Derült égből atombomba – A Sámson-terv

„Ez az 1967-es háború utolsó titka” – állapította meg több nemzetközi lap és internetes weboldal arról a tanulmányról, amely a harmadik arab–izraeli fegyveres háború kitörésének ötvenedik évfordulója alkalmából jelent meg. Ugyanis szerintük a szakcikk a hatnapos háború egy újabb rejtélyéjéről rántotta le a leplet: a fegyveres összecsapásnak volt egy nukleáris dimenziója is. Tehát a világ 1967-ben ismét közel került ahhoz, hogy egy háborúban újra atomfegyvert vessenek be, amivel jelentősen megváltoztatták volna nemcsak a Közel-Kelet, hanem a hidegháború későbbi alakulását is. 

Tovább
Forrás Hidegháború 

A helyreigazított forradalom; 47 éve született meg az Aszad-rendszer

Szerző: Krajcsír Lukács 1970. november 13-án teljesen „megszokott” események játszódtak le Szíriában: a hadsereg Damaszkusz utcáira vonult, megszállta a fontos tömegközlekedési csomópontokat és körbe vette a kormányzati épületeket. Egy újabb katonai puccs zajlott az országban, amelyet Háfez el-Aszad[1], a jelenlegi szíriai elnök édesapja, vezetett. Hatalmát kezdetben – külföldön és belföldön egyaránt – nem gondolták hosszú életűnek, hiszen az „államcsínyek hazájában” nem kellett sokat várni egy újabb államcsínyre.  Ám nem így történt: Háfez el-Aszad lett a modern Szíria történelmének leghosszabb ideig hivatalban lévő elnöke.

Tovább
Forrás Hidegháború 

Állandó célkeresztben; Egyiptom, ahol államfőnek lenni nem egy életbiztosítás

A közelmúltban nagy vitát kavart Egyiptomban annak a 292 fegyveresnek a pere, akik a vádak szerint meg akarták ölni az ország jelenlegi elnökét, Abdel Fattáh al-Szíszít.[1] Két merényletet terveztek ellene: egyet a mekkai zarándoklat (hadzs) alatt; a másik merényletet pedig hat iszlamista rendőrtiszt és egy fogorvos akarta végrehajtani Egyiptomban.[2] Az eset ismét ráirányította a figyelmet arra a tényre, hogy Egyiptom történelmében meglepő gyakorisággal kovácsoltak tervet az ország vezetőjének meggyilkolására, amit aztán gyakorlatban is igyekeztek megvalósítani. Ennek a cikknek a célja bemutatni a legjelentősebb, egyiptomi államfők ellen elkövetett – tervezett és…

Tovább
Forrás 

Negyed évszázados „arab tavasz” – Az algériai polgárháború öröksége

Pontosan huszonöt évvel ezelőtt, ezen a napon tartották az arab világ első szabad és demokratikus választását: 1991. december 26-án Algériában a szavazók nagy reményekkel járultak az urnák elé. Ez az esemény ugyanis a végét jelentette volna egy igencsak válságos időszaknak, ami egyben egy új korszak eljövetelével kecsegtetett nemcsak az észak-afrikai ország, hanem az egész arab világ számára. Ám nem így történt: ez volt a nyitánya a poszthidegháborús korszak egyik legvéresebb konfliktusának. Ebben a cikkben szeretném bemutatni, hogy Algéria sok tekintetben előfutára volt mindazoknak 2011 utáni észak-afrikai és közel-keleti eseményeknek, amit ma „arab tavasz” névvel illettünk.…

Tovább
Forrás Hidegháború 

Elfuserált blöff? – Viták a hatnapos háború eredetéről

A háború, ami örökre megváltoztatta a Közel-Keletet. A háború, ami megteremtette a mai Közel-Keletet. A háború, ami még további ötven évig meg fogja határozni a Közel-Keletet. Mostanában ilyen és ehhez hasonló megnevezésekkel lehet találkozni a hatnapos háborúval, avagy a harmadik arab-izraeli konfliktussal kapcsolatban, amelynek most van a fél évszázados évfordulója. Ugyanakkor ez az ötven év sem von le semmit annak aktualitásából, hiszen a háború a „rövidsége” ellenére közkedvelt téma, amit már számtalan aspektusból – katonai hadműveletektől kezdve, a nagyhatalmak hozzáállásán át, egészen a hosszútávú politikai-ideológiai következményekig bezárólag – vizsgáltak meg.…

Tovább