1956 

„Úgy érzem, eljönnek értem” – Marosán György letartóztatása az 1956-os forradalom alatt

1956. október 28-án fordulat következett be a forradalomban. A Politikai Bizottság és a Központi Vezetőség aznapi ülését követően a kormány azonnali tűzszünetet rendelt el. Továbbá Nagy Imre bejelentette, hogy az addigi eseményeket nem ellenforradalomként, hanem „nemzeti demokratikus mozgalomként” kezelik. Teljesült a forradalom egyik követelése is, azaz a rettegett Államvédelmi Hatóságot (ÁVH) megszüntették. A feloszlatott szervezet tagjai ellen megindultak az elfogatások, de a pártvezetők sem kerülték el ezt a sorsot.

Tovább
1956 

Egyetemi érdekvédelemtől a politikai követelésekig – a szegedi MEFESZ a forradalom előtt

Ma 61 éve tartott nagygyűlést a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a MEFESZ Szegeden. Néhány nappal korábbi létrejöttével e szervezet lett az első a kommunista hatalomátvétel után, amely nem tartozott a párt irányítása alá. Többek között ez a szervezet lett az elindítója azoknak a folyamatoknak, amelyek végül aztán a forradalomban teljesedtek ki. A mai posztunkban így e nagygyűlés apropóján mutatjuk be az 1956-os októberi események szegedi előzményeit az egyetemen, hogyan jutott el az első önálló diákszervezet a forradalom politikai követeléseihez.

Tovább
1956 

Partizánok a Kiliánban – Maléter Pál és Uszta Gyula találkozása az 1956-os forradalom alatt

Persze volt partizánokról van szó. Az ismert, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharcban a pesti srácok mellett illetve közöttük részt vettek olyan „öreg” bakák is, akik a második világháborúban szereztek tűzkeresztséget. Többségük a Magyar Királyi Honvédség valamely alakulatában küzdött, de voltak, akik az „antifasiszta” erők oldalán harcolva fejezték be a háborút. Maléter Pál, egykori partizán, 1956-ban a forradalom oldalára átállt ezredesként a Kilián laktanya védőinek parancsnoka lett, majd honvédelmi miniszter, 1958-ban a Nagy Imre és társai perben halálra ítélték és kivégezték. Partizántársa, Uszta Gyula a forradalmat követő megtorlások egyik fő…

Tovább
1956 Forrás 

Egy elfeledett angol dokumentumfilm 1956-ról

1961-ben az Egyesült Királyságban egy addig kevésbé jegyzett amatőr filmes, Peter Watkins furcsa, 18 perces dokumentumfilmmel lepte meg a közönséget. A film címe The Forgotten Faces volt, rendezője pedig az 1956-os forradalomnak állított benne emléket. A film az újpesti Kálmán József utca eseményeit, az itt működő forradalmárokat mutatja be a forradalom első napjaitól egészen november 4-ig. Hogy lehet az, hogy ezek a felvételek a forradalomról készült legtöbb felvétellel ellentétben egyáltalán nem ismertek, nem szoktak előfordulni a szabadságharcról szóló műsorok alatt vágóképként, sőt még a Youtube-on sem látható egyetlen olyan videó sem, ahol ezek a képsorok szolgálnának aláfestésül…

Tovább
1956 Forrás 

A Molotov-koktél – a szegény emberek atombombája

A fenti címadó sorok Marton Endrétől származnak, aki az 1956-os forradalom idején az Associated Press magyarországi tudósítója volt, így testközelből tapasztalhatta meg a forradalmi harcokat. Az idézet folytatásában aztán le is ír egy olyan jelenetet, ami többé-kevésbé valószínűleg mindnyájunk fejében ott él a pesti srácokkal és a Molotov-koktéllal kapcsolatban: Egy alkalommal végignéztem, ahogy két suhanc egy 15 év körüli lángvörös hajú, csúnyácska fruska vezetésével végzett egy harckocsival a Moszkva térre vezető budai utcák egyikében. A feladat egyszerű volt – a három kamasz szinte játékosan, de tökéletes precizitással hajtotta végre. […] Egy,…

Tovább
1956 

Nyitott koporsók az ‘56-os utcán

A szovjet hadseregnek több olyan eszköze is volt, amelyeket harci körülmények között először 1956-ban a magyar forradalmárok ellen próbált ki. Ilyen volt a híres és a világban sok helyen még ma is használt AK–47-es gépkarabély, a blogunkon már megénekelt, a második világháború alatt kifejlesztett T–34-es tank továbbfejlesztett változata, a T–54, valamint a jelen bejegyzés témájául szolgáló, 1950-ben rendszeresített  BTR–152-es csapatszállító is. Egy még épségben látható BTR–152-es a Hősök terén fotó: FORTEPAN/Berkó Pál A szovjet hadvezetésnek minden reménye meglehetett arra, hogy katonáit a kor követelményeinek mindenben megfelelő csapatszállítókban fogja a magyar forradalmárok közé küldeni, hiszen a…

Tovább
1956 

Sortűz az acélvárosban

1956. október 26-án Miskolcon is halálos áldozatokat követelő sortűzre került sor, aminek következtében a fegyvertelen tüntetők közül tizenhat fő az életét vesztette, s legalább 51 személy szenvedett részben maradandó fogyatékosságot okozó sérüléseket. Az áldozatok között számos fiatalt találunk, a 18 éves Grómusz Máriát haslövés érte és a helyszínen elvérzett. A még csak tizenhárom éves Misley Emesét pedig arcán és szívén érte halálos találat.

Tovább
1956 

„Elnézést kérek, de ez itt tudomásom szerint Magyarország…” – Nagy Attila színművész a borsodi forradalom sűrűjében

Ha 1956-ról beszélünk legtöbbször a budapesti eseményekről esik szó, pedig a „vidék forradalma” legalább annyi figyelmet érdemel, mint a fővárosé. Miskolcon 1956. október 25-én egy akkor 23 éves fiatalember, – a későbbi kétszeres Jászai Mari-díjas színművész – Nagy Attila, a borsodi forradalom egyik vezéralakjaként hatalmas szerepet játszott abban, hogy október utolsó napjaira helyreállt a közrend Miskolcon, és nem került sor újabb vérontásra.

Tovább
1956 

’48 és ’56 közös öröksége – A szabadság kódjai című kiállítás a Néprajzi Múzeumban

Ma ismét rendhagyó írással készültünk! Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján számos kiállítás, konferencia és egyéb rendezvény emlékezett (és emlékezik) meg az október-novemberi eseményekről. A  Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum egy közös tárlattal készült, amelynek hivatalos megnyitóján az azzal egybekötött sajtóbejárásra mi is meghívást kaptunk. A tárlat számos különleges írott és tárgyi forrást, emléket is felvonultat, amelyekkel a látogató a szó szoros értelmében is testközelbe kerülhet. A magyar történelem három nagy szabadságharcot tart számon; az 1703-1711-es Rákóczi-szabadságharcot, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcot (a forradalom itt kerül először képbe) és…

Tovább
1956 Forrás 

Tizenkilencre lapot húzni, avagy alkalom szüli a (börtön)orvost

Mielőtt bárki másra gondolna, nem törünk a filmes blogok babérjaira, így ma nem a Richard Pryor főszereplésével 1987-ben készült Alkalom szüli az orvost (Critical Condition) című vígjáték kerül terítékre, hanem egy összességében szomorúbb történet egy szerencsésebb pillanata. Mai főszereplőnk a pécsi dr. Debreczeni László, aki 1956-ban orvostanhallgatóként került a forradalmi események középpontjába, és bár semmiféle erőszakos cselekményben nem vett részt, a Csikor Kálmán alezredes és társai elleni perben két és fél év (erre később ráhúztak még egy évet) börtönre ítélték és örökre kizárták az összes egyetemről. Valószínűleg ő volt az utolsó, aki…

Tovább