19. század 20. század Forrás 

Az „iszákos” V. György második látogatása Indiában: Az 1911-es koronázó durbár

Kloska Tamás II. Erzsébet brit királynő nagyapja, V. György kétszer járt Indiában. Először 1905-ben, még walesi hercegként, majd másodszor 1911-ben, már mint Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának uralkodója kereste fel a szubkontinenst. Az 1911. december 11-én megtartott koronázási ceremónián Györgyöt és feleségét, Mária királynét India császárává és császárnéjává proklamálták. Az esemény után a király-császár egy csaknem kéthetes expedíción vett részt Nepálban, amely során számos vadon élő állatot ejtett el. És hogy hogyan kapcsolódik a brit király alkoholizmusáról szóló korabeli közkeletű legenda első indiai útjához? A jelen írásban erre is keressük a választ.

Tovább
I. Világháború 

„Mától fogva házunk és családunk Windsor-háznak és családnak neveztessék” – Névváltoztatás németellenességből

Kloska Tamás 100 éve, 1917. július 17-én V. György brit uralkodó királyi proklamációval a brit királyi család nevét Szász–Coburg–Gotháról a mai napig is használatos Windsorra változtatta. Ez a dátum, július 17-e azonban nemcsak emiatt kötődik az első világháború alatt regnáló angol uralkodóhoz, hanem egy egy évvel későbbi, 1918-as végzetes esemény miatt is.

Tovább
Forrás II. Világháború 

“Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni…” Bill “Piper” Millin története

“Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni, ott kell annak megtanulni, hogyan kell a dudát fújni” – szól a középkori eredetű (József Attilát is megihlető) dal, amely bár  Bill “Piper” Millin előtt minden bizonnyal teljességgel ismeretlen volt, de mégis egyet érthetett annak minden sorával. Ő volt ugyanis a D-Day, vagyis a normandiai partraszállás legendássá vált, bár nem egyetlen dudása, aki a szintén híres Lord Lovat – az 1. Különleges Dandár parancsnoka – mellett vett részt az Overlord hadműveletben. Emlékét ma szobor őrzi az egykori Sword partszakasz fövenyén, és parancsnokához…

Tovább
Hidegháború II. Világháború 

Zafírjubileum 2017 – II. Erzsébet uralkodásának 65 éve

Kloska Tamás Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának és más birtokainak, területeinek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője: II. Erzsébet brit királynő 2017-ben ünnepelte uralkodásának 65. évfordulóját, 70. házassági évfordulóját és 91. születésnapját. Az utóbbi esemény apropóján online folyóiratunk kisebb képes összeállítással készült, mai cikkünkben pedig részletesebben tárgyaljuk a leghosszabb ideje trónon lévő brit uralkodó életét.

Tovább

Dióhéjban: Sunday, Bloody Sunday – a véres vasárnap költészetben és zenében

A több évszázados múltra visszatekintő brit – ír szembenállás 1969-ben új fordulatot vett. Ekkor kezdődött a hivatalosan 2005-ig tartó “Leghosszabb Háború”, vagy ahogy a britek nevezték, a bajok, zavargások (“The Troubles”). Az Észak-Írországban élő, másodrendű polgárként kezelt katolikusok 1967-ben alapították meg az Észak-Írországi Polgárjogi Szövetséget (Northern Ireland Civil Rights Association), amely céljai közt szerepelt a katolikusokkal szembeni diszkrimináció felszámolása és a jogegyenlőség megteremtése.

Tovább
Forrás I. Világháború 

Páncélosok vs. páncélelhárítás az első világháborúban

Kloska Tamás Az első világháborúban a lövészárok-hadviselés során kialakult patthelyzet haditechnikai újítások egész sorozatát indította el. Ezen innovációk egyike volt a harckocsi is, amely edzett acél páncélzatának védelme alatt volt képes áttörni a megmerevedett, mélységében tagolt lövészárok-rendszereket. Nem meglepő, hogy az új fegyver megjelenésével párhuzamosan a páncélelhárítás is égetően fontos kérdéssé vált, amely ellen a harckocsival rendelkező félnek is lépéseket kellett tennie. Tulajdonképpen ekkor indult meg a páncélosok és az elhárító eszközök közötti versenyfutás, amely a mai napig tart. Az első világégés tapasztalatai értelemszerűen nagy hatással voltak a két háború közötti időszakra és a második…

Tovább
1918-1939 Forrás I. Világháború 

Az emlékezés pipacsa és a király zarándokútja

Kloska Tamás Az 1918. november 11-én megkötött fegyverszüneti egyezmény napja és a pipacs szimbólummá vált az első világháborúban győztes angolszász hatalmak országai között. Hívják bár Fegyverszünet Napjának, Emlékezés Napjának vagy akár Veteránok Napjának, mindhárom esemény eredete 100 évvel ezelőttre nyúlik vissza, és szorosan kötődik az első világháború kollektív emlékezetéhez. A világégés ugyanakkor földrengésként hatott a dinasztikus alapokon nyugvó európai birodalmakra. A konfliktus után az addig legerősebben monarchiapárti Nagy-Britannia sem mondhatta már el magáról, hogy a királyság intézménye oly biztos alapokon áll, mint a Viktoriánus érában. 1918-ban V. György angol király kortársként élte meg az Osztrák–Magyar Monarchia, a Német és az…

Tovább
19. század I. Világháború 

Divatcikk a lövészárokból – A trencskó története a búr háborúktól napjainkig

Kloska Tamás A máig népszerű, klasszikus ruhadarab, a ballonkabát – vagy ha úgy tetszik a trencskó – megjelenését és elterjedését rendszerint az első világháborúhoz kötik, helytelenül. Ha nem az első világégés a„szülőatyja“, akkor melyik 19. századi konfliktusban jelent meg először? Feltalálását mind a Burberry, mind az Aquascutum magának tulajdonítja, ám melyik cég alkotta meg előbb? Hogyan vált ez az eredetileg katonai felhasználásra készült ikonikus ruhadarab az átmeneti kabátok alapdarabjává? Mai írásunkban többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ. [adinserter block=’1′]

Tovább
I. Világháború 

„A jó öreg szögesdróton lógva…” – egy tisztellenes brit katonanóta az első világháborúból

Kloska Tamás Az első világháborúról számos mítosz, tévhit és legenda létezett és létezik manapság is. Ezek közül egy a világégésben résztvevő hadseregek tisztjeinek legénységgel összevetett alacsony veszteségi mutatója. Ez a mítosz már a háború alatt is közkeletűnek számított, a brit katonák a lövészárkokban egy dalt is költöttek ezzel kapcsolatban, amelyet az angol tisztek érthető módon nem igazán kedveltek.

Tovább
Forrás I. Világháború 

Elefántok a Nagy Háborúban

Kloska Tamás Az első világháborúban több mint 16 millió állat teljesített szolgálatot. Az elterjedő motorizáció ellenére teljes mértékben jellemző volt az állatok széleskörű igénybevétele. Lovak, kutyák, postagalambok, kanárik, öszvérek, szamarak, ökrök, elefántok, tevék és vízibivalyok láttak el fontos feladatokat mind a fronton, mind a hátországban a szállítás, közlekedés, egészségügy, harci feladatok és felderítés területén.

Tovább